Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 17. szám

(58 Daczára annak ugyanis, hogy az üzler pangása évek óta általános, és hogy ennek következtében mindazoknak jövedelme, kik ^nját iparukkal és munkájukkal keresvén életfentariásukat, a Ill-ad osztályú jövedelmi adóval rovatnak meg, évről évre nagyobb és aggasztóbb mértékben csökken: a pénzügyi közegek ezen adó kivételésénél ugy járnak el, mintha mindezen viszonyoknak éppen ellenkezője állana, — szemet hunynak a tényleges viszonyok tekintetében és a folyó évi jövedelmi adót, az előbbi évek mértékét még tetemesen meghaladó összegekben ugy szabják meg, mintha az üzletek virágoznának, mintha a polgárok jövedelme tetemesen szaporodott, jólléte gyarapodott volna! A on Társadalmi osztályok közt, melyek ezen eljárás által méltatlanul sújtatnak, egy sincs, mely ezt súlyosabbau megérezné, mint "hogy ezt az ügyvédi kar érzi. Hogy az ügyvédek keresete az általános üzleti viszonyok állásával nr'ly szoros é.-> közvet en összeköttetésben áll: ezt bővebben fejtegetnünk nem s/.ükséges, mert hiszen az ügyvéd minden jövedelme jobbára abból áll, a mivel a közforgalom egyes transactióinál való köz remtíködése és az ezekből eredő jogi kérdések elintézése jutalmazratik ; a miből önként következik, hogy a jelenlegi üzletpangás mellett az ügyvédnek ilynemű közreműködése évről-évre csekélyebb s így jövedelme is évről évre tetemeseri csökken. Hozzá járul még ezekhez több ujabb törvénynek intézkedése, mely számos ügyvéd keresetét a meg nem adó/tatható zúgirászok kezűbe juttatta és igy számos ügyvédet még az általános üzletpangás mellett lehető csekély jövedelemtől is megfosztotta. Hogy üy viszonyok közepette a pénzügyi administrátió közegei mily alapon és mi czimen törekedhetnek oda, hogy az ügyvédek a folyó évben még az előbbi években fizetett adónál is magasabb adó összegekkel megrovassanak : et előttünk megfoghatían, de oly szomorú tény, melynek orvoslásáért Exelleutiádhoz egész karnak nevében hivatalosan folyamodni elengedhet len köteles>égünknek tartjuk. A polgárok áldozatkészséget a/, ál am szükségleteinek fedezéséhez nem fokozhatja az, ha velők szemben nyilván alaptalan kövek lésektáaiasztanak,melyeknek méltatlan voltát a köztudomású tényleges viszonyok nyilván valóvá teszik. A pénzügyi administrátio közegeinek üynemü eljárása c>ak elkeresedést szülhet, valaminthogy bizonyára Nagyméltóságodnak a közjó előmozdítására irányzott iotentióval is ellenkezik. Járuljon mindenki a súlyos közterhekhez ha erejének megfeszítésével is, — de megfelelő arányban ugy, hogy akkor követeltessék tőle nagyobb kereseti adó, midőn a kereset, midőn a jövedelem nagyobb és nem megfordítva, mint ez jelenleg történik. Azon kérelemmel járulunk ezek folytán Excellentiához, hogy sürgősen intézkedni méltóztassék, miszerint a folyó évi jövedelmi adó megállapításánál az üzletek általános pangása, valamint az is szem előtt tartassék, hogy pangás következtében ügyvédek jövedelme évről évre általában csökken, s igy a folyó évben még a mnlt évinél is szükségképen csekélyebb, és hogy e szerint az ügyvédekre ez évben általán véve túl magas öszvegekben javaslatba hozott jövedelmi adó a-tényleges viszonyoknak, megfelelően leszállitassék. Budapesten, 1879. február 28-án. A bpesti.ügy védi kamara. Körrendelet* Valamennyi e. f. kir. büóságnak. O cs. kir. apostol, kir. Felsége Dr. Kuncz Jenő budapesti spanyol kir. alügynöknek kinevezési okmányát a legfelsőbb müködketési záradék kaj ellátni és nevezettnek ezen hivatal elvállalását legkegyelmesebben megengedni méltóztatott. • r.; Erről a kir. törrónyszéket, járrásbiróságot oly felhívással oly felhívással értesítem, hogy Dr. Kuncz Jenő urat fennebbi hivatalos működésében kellő támogatásban részesítve s ezután megkeretéseinek készséggel megfeleljen. Budapesten, 1879. febr. 15. (4455. sz. a.) Dr. Panler Tivadar. Kinevezések. Az igazságügyminiszter Dobay Lajos kézdi vásárhelyi kir. törvényszéki dijnokot, ugyanezen törvényszékhez írnokká, Háry Alajos nagyváradi lakos ügyvédet pedig a nagyváradi kir. törvényszékhez végrehajtóvá, Bolyai Dénes dévai kir. ügyészségi Írnokot, a karánsebesi kir. törvényszékhez irodatisztté nevezte ki. A király Joannovics György pécsi kir. törvény széki jegyzőt az ó-becsei járásbírósághoz albiróvá nevezte ki, továbbá megengedte, hogy Petrovszky József muraszombati járásbirósági albiró.. saját kérelmére hasonló minőségben a békés-csabai járásbírósághoz áthelyeztessék. Nemesség átruházás. A király megengedte, hogy andaházi Andaházy Pál kolocsini birtokos magyar nemessége örökbefogadott fiára bölcsházi Andaházy Pálra átruháztassék. Seiumitöszéki fanácsuk inárcz. 4-töl. I. Tanács. Elnök: az országbíró Mailátb György, Bírák: Soltész, Babos, Osvald, Elekes, Lacza. II. Tanács. Elnök: Perczel Béla ; Birák: Beke, Mersics, Barta, Grallu, Sánta. III. Tanács. Elnök * Tóth Lőrincz; Birák: Láday, Masierevic, Nagy Samu, Rauchoíer, Lehoczky. IV. Tanács. Elnök: S/-abó (esetleg Soltész), Birák: Yértessy, Manoilovich, Szloboda, Csóók, Erdélyi. V. Tanács. Elnök: Soltész (esetlegVértessy), Birák: Pápay, Németh Miklós, Oberschall, Kiss Jósa. Bejelentetett összesen: 497 ügy — ezek közt 6kereskedelmi — 12 a legf. ítélőszék és lé a kir. táblák elleni semm. panasz. Felelős szerkesztő ós kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken.— Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 írt., félévre é'*at. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. L em. i' Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.