Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 15. szám

59 izolt károkéri, nemcsak szavatoskénl másod- hanem közvetlenül <el$ő sorban felelős. Az 1871: VIII. tcz. 73. §-szának második hikezdését okszerűen csak ugy lehel értelmezni: hogy a károsult fél választására hagyatott, kártalanítási igényét a sikkasztás állam ellen érvényesíteni, vagy egyedül s egyenesen az állam ellen pert indítani. Martinko András s társai — m. k. Kincstár e. 940 frt 83 kr. iránt kártérítési pert indították a lőcsei tszék előtt — Mocnik Albert albiró által, ár verési pénzek sikkasztása alapján. — A periratok 1873. apr. 3' becsomóztattak. A lőcsei tszék 1878. június 1. hozott Ítéletet — melyben alperest a Mocznik Albert albiró által elsikkasztott 940 frt. 83 krbai\, ennek kamataiban s 38 frt 7 kr, perköltségben elmarasztalta—következő indokokból: „Felperesek bekebelezett követeléseikre nézve kielégítést azért nem nyertek, mert az illető hitelező ingatlanjai elárvereztetéséből befolyt 130) frt Mocznik Albert albiró által elsikkasztott, — és az A. végzéssel a M. k. kincstár ellenébe perre utasitattak. A kincstár jogyügyi igazgatósága ezen végzést kezeihez vévén, s az ellen jogorvoslattal nem élvén — az államkincstárnak felperesek általi perbefogatása, részint ezen jogerejü végzés által, részint az 1871 : VIII. tcz. 19. §. második kikezdése szerint zolva van. „Az államkincstár azonban azon kifogással élt, hogy Mocznik albiró az elsikkasztott 1300 frt -t nem hivatalos minő-égben, hanem mint magán szemé j magán úton vette át, s hogy az egyenes adósok magán vagyonán a •végrehajtás nem vezettetett keresztül. „Ámde az eredetiben perhez csatolt nyugtából kitűnik, hogy Mocznik Albert ezen 1300 frtot mint albiró tehát nem mint magán személy — és letéteményezés végett, tehát hivatalos használat czéljából vette át; és a D. alatti szerint fentebb érintett nyugta Burghardt Pál végrehajtó által a telekk. hatóságnál bemutatatván, az végzésileg tudomásul vétetett s az ügyiratokhoz csatoltatott,— tehát az 1300 frt átvétele egészen hivatalos jelleggel birt — Azon körülmény pedig, hogy Mocznik Albert, mert -hivatali főnök nem volt, a pénz felvételére jogosultsággal jnem birt, és hogy Burghardt végrehajtó a pénzt hivatalos jelentéssel beterjeszteni elmulasztotta, felperesek követelésén mit sem változtat; mert a hivatalnokok eljárárását az állam tartozik ellenőrizni, s az azok mulasztásából eredő kárt az 1871: VIII. tcz. értelmében meg is téríteni. „A második kifogást illetőleg, hogy t. i. az egyenes adósok magán vagyonán a végrehajtás nem vezettetett kere-ztül, — azzal az államkincstár most már nem is élhet, miután a szepes-szonibati jbíróság mint telekk. hatóságnak A. a végzését, mely szerint felp rések követeléseikkel nem Mocznik és Bu ghardt vagyonára, hauem egyenesen az államkincstár e. utasitattak, — jogerőre emel ke íni engedte ; de másrészt az E. alattiból kiderül, hogy Mocznik összes vagyona 412 Írtra becsültetetett, miből felperesek követelése ki nem e égithető.— Továbbá alperesnek ellenirati beismerése szerint Mocznik s Burghardt összes vagyona máris az államkincstár által lefoglaltatott, — tehát ott felpereseknek ker»sni valójuk nincs; 8 végre az 1871:VIII. tcz. szelleméből kivehető, hogy a hűtlen hivatalnok által okozott kár megtérítése iránt a károsultnak nem a hivatalnok magán vagyonahanem egyenesen az államkincstár e. van kereStti joga. A kir. tábla 1878. okt. 7. — 41805. sz. a. megváltoztatván az e. bir. Ítéletet felpereseket keresetükkel elutasította; „Az 1871: VIII. tcz. 1^. §. szerint az államot a birák s bir. hivatalnokok sikkasztásai által okozott károkért; terhelő felelőség alapján, az idézett törvény 73. §. értelmében, a kincstár e. kártérítési követelés csak akkép érvényesíthető, ha a kárt okozott birák, vagy bir. hivatalnokok ellen kártérítési perbe a kincstár mint szavatos beidéztetik, s a kincstár mint közvetlen alperes az emiitett felelőség alapján csak akkor pereltethetik, ha a közvetlen kárt okozók e. per már lefolyt. — Minthogy pedig jelen keresettel felperesek kártérítési igényüket nem ezen módon érvényesítették —• azzal vlutasitaudók voltak." A legfőbb ítélőszék a kir. táblaitéletének megváltoztatásával, az első bíróságit hagyta helyben azon hozzáadással, hogy alperes köteles a jelen felebbezés költségeit is, ügyvédi dijjal 14 frt 65 krt megfizetni. In d o k o k : „A kir. tábla indokolásában kifejtett azon indokoláshoz, hogy az 1871: VIlLtczikk 19. 73. §§. szerint az állam csak másod sorban volna szavatoskép felelős, a legf. ítélőszék nem járulhat. Mert a 19. §. második kikezdésében világosan fel van állítva az az elv: hogy bírósági hivatalnokok által hivatalos minőségben elkövetett sikkasztás állal magán feleknek okozott károkért az állam felelős; és a 3-ik bekezdés azt tartalmazván: miszerint az ily károk megtérítésére nézve a sikkasztóknak vagyonából az államnak visszkereseti joga van, — ebből is világos, hogy az állam első sorban van felelőssé téve. — Teljességgel nem lehet feltenni,hogy a törvényhozó ezt az elvet a 73. §-bau megint felforgatni akarta volna; miért is ezen §. második bekezdését okszerűen csak ugy lehet értelmezni, hogy: a káros fél választására hagyatott kártalanítási igényét mind maga a sikkasztó, mind az állam ellen együttesen olykép érvényesíteni; hogy keresetét első sorban a sikkasztó és csak másodsorban az állam, mint szavatos ellen intézze, — nyilván oly esetet tevén fel, midőn a kár megtérítése magától a sikkasztótól remélhető, — vagy egyedül és egyenesen az állam ellen pert inditani. „Kérdés tehát csak az lehet: történt-e olynemü sikkasztás, mely az 1871: VIII. tcz. 19. s 73. §§. szerint az állam felelőségét maga után vonja ? E részben igaz ugyan, v hogy Mocznik Albert albiró az 1300 frtot hivatalos minőségben átvenni jogosítva nem volt; mert ó nem volt főnök és mert a pénz nem is Írásbeli jelentés mellett volt a jbirósághoz beadva (Letéti 1874. decz. 15. — 36723. sz, igazs. min. rend. 8. 11. 19. §$.") — Azonban itten nemcsak Moczn;k albiró, hanem Burchart végrehajtó ténykedését is kell szükségkép tekintetbe venni, mivel a Mocznik albiró által elkövetett sikkasztást éppen Burchardt végrehajtó tette lehetővé azáltal, hogy a pénzt szabályellenesem fenti rend. "í. 19. §§.) átadtaMoczniknak.—Minthogy pedig Burghardt ama pénzt hivatalos minőségben vette volt kezéhez : és minthogy az állam azl871:LI. 20. §. szermt érette is felelős: kétséget nem szenvedhet, hogy az 1871:VIII. tcz. 19. 73. §§ szaiban körülirt eset fenforog; minélfogva a perbeli tények magok v'tásak egyátalában nem levén, — a máso l bir. ítéletet megváltoztatni Btb. stb. kellett." (1879. febr. 10. — 13891. sz. a.) *) Az 1878 : 51. tcz. 14. §. szerint a bir. végrehajtó a befolyt pénzeket a jbirósághoz köteles beadni; az 1874. decz. 15. letéti 15*