Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)
1879 / 14. szám
56 talniaz; s ennélfogva felperes abból származó igényeit esetleg csak per utján érvényesítheti.u (1878. decz. 5. — 21371. sz. a.) A cseléd s gazda közti viszonyból eredő szolgálati bérhátralékok iránti követelések, a közigazgatási hatóság körébe iartoznok, — tekintet nélkül arra: váljon ily elintézés a szolgálat tartama, vagy annak megszűnte után vétetik-e igénybe. Üzv. Tódor Gryörgyné — Lustig Sámuel e. 40 frt CO kr. szolgálati bér bátralék iránt a szigetvári jb ír óság eló'tt keresetet támasztott, melyet a bíróság elfogadott s 1*78. május 11. kelt Ítélettel ellátta — mi ellen felebbezés használtatott. A kir. tábla 1878. nov. 5-én hivatalbóli semmiség alapján felterjesztette. — A Semmitöszék a jbirósági Ítéletet az azt megelőző egész eljárással együtt hivatalból megsemmisítette (297. §. 2. p.) s felperest a közig, hatósághoz utasította ; „tekintve, hogy az 1877. február 3-án beadott jelen kereseitel cseléd és gazda közötti viszonyból eredő szolgálati bérhátralék vétetik követelésbe; az ily vitás kérdések elintézésére pedig az 1876:13. tcz. 115., 118, §§. szerint — arra való tekintet nélkül, váljon az elintézés a szolgálati viszony tartama alatt, vagy ennek megszűnte után vétetik-e igénybe — átalában a közigazgatási halóságok illetékesek." (1878. deczember 5, — 24772. sz. a.) A Semmitöszék hatáskörebe az alaki jzgsérelmek vizsgálata sem tartozik oly keresetekre nézve, melyek valamely pusztai birtok felosztására vonatkoznak^ a mi azonban a váltság aránya szerint czéloztalik eszközöltetnii Becze Imre s társai — Szinák Sándor s társai P. a móriczgáti puszta felosztása iránt a kecskeméti tszék előtt rendes keresetet támasztottak. A tszék illetőségét megállapította, mely végzés e. alperesek semm. pa naszszal éltek. A Semmitöszék — „tekintve, hogy a kereset a kérdéses pusztának váltság arány szerinti felosztására irányoztatott sa kecskeméti tszék az 1877. okt. 23. — 624. sz. a. másodbiróíági végzéshez képest ezen ügyben az 1871:53. tcz. alapján tette meg intézkedéseit — ily ügyekben pedig az Átm. Intézk. XIX. czikkéhez képest ezen Semmitöszék hatásköréhez az alaki jogsérelmek vizsgálata sem tartozik, — további intézkedés végett—az ügyiratok a kir. táblához áttétetnek." (1878. decz. H. — 24000. sz. a.) Körrendetet valamenyi kir. törvényszék elnökéhez. A kiskorúság megszüntetése stb. stb. iránti kereseteknél perköltség előlegéről. Több kir. törvényszék által kérdés tétetvén az iránt, hogy oly esetben, midőn a kiskorúság meghosszabbításának, vagy az elrendelt gondnokságnak megszüntetése iránt, a mult 1878. évi april hó 20-án 8476. sz. a. kelt igazságügyministeri rendelet 17. §. harmadik bekezdése,, illetve a 42. §. első bekezdése értelmében ügygondnok által, és midőn a gondnokság alá helyezés iránt ugyanazon rendelet 28., illetve 35. §.-a értelmében, az árvaszéki ügyész által indíttatik a kereset, s ennek folytán az eljárásban fölmerülő költségek a hivatolt rendelet.53. §-a, illetőleg mult évi novemberhó 8 án 16467. sz. a, kelt rendeletem értelmében az ügygondnok, illetőleg az árvaszéki ügyész által nem előlegeztetnek: a kérdéses költségek, ki által előlegezendók, illetve viselendők? értesítem Elnök urat, hogy az érintett eljárásban fölmerülő költségek az Elnök ur kezelése alatti irodaátalányból előlegezendők. Ha az ügygondnok által indított kereset folytán, a kiskorúság meghosszabbítása, vagy a gondnokság megszüntettetik, s a törvényszék az idézett rendelet 55. §-ban foglalt határozmány alkalmazásának helyét nem Játja: az ügygondnok által indított kereset folytán folyamatba tett perben fölmerült, s a fentebbiek szerint az irodaátalányból előlegezett költségeknek, az illető gondnokolt vagyonából leendő megtérítése iránt, a törvényszék a kérdéses érdemében hozott véghatározattal egyidejűleg az illető árvaszéket keresi meg. Ugyanezen eljárás követendő az árvaszéki ügyész által gondnokság alá helyezés iránt indított perben felmerült költségekre nézve is. Az elögezett költségek, a bírói ügyviteli szabályok 85. és 210. §§-ai értelmében Elnök ur által nyilvánitandók, s a gondnokoltnak netaláni vagyontalansága szegénységi bizonyítvánnyal igazolandó/' Felhivotn Elnök urat, hogy e rendeletemet a vezetése alatti kir. törvényszékkel is közölje. Budapest, 1879. jan. 10-én. (35199/1878. sz. a.) Dr. Pauler Tivadar. Ügyvédi kamarákból. A temesvári ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy Ormos Zsigmond temesvári ügyvéd, önkéntes lemondása folytán, és Galgon Mihály temesvári ügyvéd elhalálozása folytán, a kamara lajstromából kitöröltetett; utóbbinak irodája részére gondnokui Rózsa Imre temosvári ügyvéd neveztetett ki A debreczeni ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy ismeretlen tartózkodási! Kapu Éndre volt püspökladányi ügyvéd, a kamara ügyésze által a kamarai lajstromából kitöröltetése iránt ellene megindított fegyelmi ügyben vád alá helyeztetvén ezennel felhivatik, hogy védelméről gondoskodjék, mivel ellenesetben a részére kinevezett ügygondnok, dr. Kemény Mór debreczeni ügyvéd által fog a fegyelmi tárgyalásnál képviseltetni. A marosvásárhelyi ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, miszerint Zakariás Ignácz az igazságügyminister körrendelete szerint az ügyvédség gyakorlatától egy évre fölfüggesztetvén, miután ezen idő folyó év január 26-dikán lejárt, a kamara névjegyzékbe M.-Vásárhely székhelylyel folytatólag fölvétetett. Felelős szerkesztő ós kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTTÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., félévre 4 frt negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.