Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 13. szám

divatárusnő, Lövinger György rabbi, Kesztenbaum Nándor ügynök, Kovasznik Berta dajka, Groldman Betti szülésznő ellen kettős házasság, csalás, gyermek csempészet,a családi állapot e. büntettek és sikkasztás miatt a b pe s ti tsz ék előtt bűnvádi vizsgálat indatott. Az eljárás folyamán a kir. ügyészség a kettős házassági vádat elejtette. A tsz ék 1878. sept. 20. a vád alá helyezési indítványt birálat alá vévén — a bűnvádi eljárást minden irányban megszüntette — következő i ndokokból: I. „A vizsgálat nem kifogásolt adatai szerint a bécsi születésű Strasser Luiza 1871. okt. 22. a kath. egyházszertartásai szerint Pesten egybekelt B. Györgyei, — utóbb hatóság közbejötte nélkül férjétől elválva élt; és 1876. jan. 19. Bécsben israelita vallásra tért át, másnap pedig Pesten Kesztenbaum lakásán, ennek apósa Lövinger György israelita hittudor (rabbi) által mózes vallás szabályai szerint Feuerman Gyulával egybeköttetett. „Ezen szertartás a zsidók házassági viszonyait szabályozó 1863. nov. 2. — 15940. sz. cancellariai rend. 14. §. értelmében magánjogi szempontból semmis; miután Lövinger arra a megfelelő hatósággal nem birt, a kihirdetés meg nem történt, s az egybekelés végrehajtása az anyakönyvbe nem lett beigtatva, — A kettős házasság bűntényének tényálladéka tehát fenn nem forog. „De továbbá ezen házasságnál való közreműködésük alkalmából Lövinger s Kesztenbaum ellen sem forog fenn bírói elbírálás alá tartozó bűncselekmény, miután tettük magában véve, a törvény és gyakorlat által olyanul minősitve nincs; a közbenjárás czimén kézhez vett összegre nézve pedig, a közvetlenül érdekelt Feuerman Gyula és Strasser Luiza részéről károsodás nem panaszoltatott. — Ezenfelül a szóban forgó házasság, a szakértők nyilatkozata szeriot, (héber) egyházjogi szempontból érvényes, s igy a vélelem jóhiszeműségük mellett harczol. „Mivel azonhan Feuerman Gy. s Strasser Luiza, a fennálló rendszabályok ellen cselekedtek, és Lövinger György az összeadást rendes meghizatás nélkül foganatosította: a hivatolt kanczell. rend. 15. §. látszik alkalmazandónak. II. „Továbbá a bűnvádi eljárás hivatalból teljesített nyomozásai kiderítették, hogy Strasser Luiza 1876. márcz. végén a pesti egyetemi koródában bettgen fekvő Kvasznik Bertának ujdon szülött törvénytelen fiu gyermekét, anya beleegyezésével felnevelés czéljából átvette, — azt előbb a kath. szertartás szerint megkereszteltette, — azután Goldman Betti szülésznő közreműködése és Freuerman Gyula beleegyezésével, ezzel nemzett saját szülöttjeként tüntette fel, — majd meg később körülmeséitetvén Kesztenbaum Nándor utján az izraelita anyakönyvbe felvétette. „Eltekintve azon körülménytől, hogy az akkor érvényben volt törvény s törvényes gyakorlat rendelkezései a vádbeli bünnemet nem ismerték (?'?) a kérdéses eset azok értelmében általában nem minősíthető bűntettnek, minthogy a gyermek annya, tehát a term. és törv. gyám az átadásba világosan beegyezett, — maga az időközben elhalt kisded sorsa meg nyilvánvalólag javult; — másrészt a gyermeket átválalók szintén öntudatosan cselekedtek, s abbeli meg nem czáfolt czélzatukat: hogy a gyermeket haszonleső szándék (?) nélkül sajátjuk gya1 nánt felnevelendik, örökbefogadás utján, akadály nélkül elérhetik vala. „Ellenben FeuermanGy. Strasser Luiza s Kesztenbaum kérdőre vonhatóknak mutatkznak—a közintézkedós elleni kihágás czimén, a mennyiben működésük folytán, a közhitelességi annyakönyvekbe valótlan adatok vezetettek.. III. „Kovacsics Erzsébet (színésznő) panaszos előadása szerint 1875. májusban eltávozván a fővárosból, felkérte Feuerman Gyulát, hogy 3 darab — összesen 60 forintról szóló zálogházi bárczáit lejáratkor váltsa ki — Feuerman a panaszos nővérétől e czélra 15 frt átvétele után, a megbízásban eljárt ugyan, de 1876. májusban Bécsbe költözvén, mindhárom bárczát alzáiogba adta, mik közül panaszos, a rendőrség közbejöttével két darabot az alzálogtartótól visszakapott, a harmadik mintegy 15 frt névértékű azonban feltalálható nem volt. „Habár Feuermann mindhárom bárcza elzálogitását beismeri, — panaszos kárát mégis csak polgári perúton érvényesítheti, miután maga is beismeri, hogy az átiratás eszközléséhez szükségelt s panaszlott által sajátjából pótolt 15 frt többletet, egy év lefolyta alatt sem térítette meg s ennélfogva Feuermann terhére büntetendő gonosz szándék fel nem ismerhető." A kir. tábla 1878. decz. 3. — 35716. sz. a. indokaiból hhagyta az első biróság végzését. A legfőbb ítélőszék következő végzést hozott: „Minthogy a kettős házassági bűntettre nézve maga a kir. ügyészség a vádat elejtette, és eziránt senki által a felebbezési jogorvoslat igénybe nem is vétetett; és minthogy a többi vádakra nézve az elővizsgálat oly adatokat, melyek alapján azoknak a jelen esetben fenforgó körülmények közt büntettképeni minősége törvényszerűen volna megállapítható — nem szolgáltatott — a kir. tábla végzése atszék indokaiból helybenhagyatik." *) (1879. febr. 5. — 426. sz. a.) Semmitöszéki döntvények. Alaki törvénysértést nem képez, ha nem azon előadó adja elő az ügyet, a kinek az kiosztva volt, — ugy az sem, ha az előadó akadályoztatása esetében a hivatalos kiadványt helyettesítésében birótársa irta alá. Palugyay László — Balázsovics János foglaltató ésSzloboda Károly végrehajtást szenvedő e. elsőbbségi igény keresetet támasztott a nagyszombati jbiróság ólőtt. A jbiróság 1877. sept. 27. — 12037. — sz. a. hozott végzése felebbezés folytán a kir. táblára 1878. jul. 23-án érkezett fel. A kir. tábla 1878. aug. 6. — 42391. sz. a. a járásbíróság végzését indokaiból hhagyta. Ez ellen 1-ső r. alperes felebbezett. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a 2-od biróság az első biróság végzését indokaiból hagyván helyben, az Ügyviteli szab. 283. §. rendeletének eleget tett. Az pedig, váljon az 1-ső biróság he* lyesen indokolta-e végzését, mint érdemleges kérdés itteni birálat tárgyát a perrend 4., 297. §§. szerint nem képezheti. *) Fentebbiekből kitűnik, mikép a „P. Lloydnak" s más lapoknak ezen ügybeiii elvi határozatról hozott közleménye nem volt correet. 13*