Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 13. szám

52 „mert az, ha netalán nem azon előadó adta elő az ügyet, a kinek az kiosztva volt, a perr. 287. §. szerint alaki törvénysértést nem képez, — valamint az sem, hahogy az előadó gátoltatása esetében a hivatalos kiadványt, az előadó helyettesítésében más birótársa irta alá." (1879. jan. 14. — 27504. sz. a.) Ha az alsó bíróságok a bizlosüoll termény beni kár megállapításánál a termények különböző veméi közt különbséget nem tettek* a marasztalást egy osztatlan összegben mondottak kii — a legfőbb Jlélöszéknek mégis joga van, alapos ítélethozatal szükségességéből, a különnemű telesben támadt kárt egymástól elkülönítve venni bírálat alá s ehhez képvst az alsó ítéleteket részint megváltoztatni, részint helybenhagyni. F ü r s t Károly örökösei — atriesti „Assicurazíoni generáli" bizt. társulat e. 6488 frt biztosított kár összeg megtérítése iránt pert folytatván, közbevetett felebbezésekre az ügy a legfőbb ítélőszék elébe ktrtilí, mely 1878. szept 24. — 5665. sz. a. Ítéletével — a másod bíróság ítéletét, a mennyiben alperes a búzatermésben talált 4434 frt kár s járulékai megfizetésében marasztatott — az első bíróság indokaiból hhagyta, — a mennyiben azonban alperes a rozstermésbeni 2054 frt kár fizetésére köteleztetett, mindkét alsó j bir. ítéletet részben megváltoztatta s azt csak 1036 frt s jár. megfizetésére kötelezte. Ez ellen felperes sem m. panaszt adott be. — A Semmitőszék azt elvetette; „mert habár az alsó biróságok a buza- s rozsvetésben támadt kárra nézve különbséget nem tevén, mindkettőre nézve egy osztatlan ös»zeg — (,;488 írtban, ennek kamataiban s perköltségben marasztalták alperest: mind a mellett a 3 ad bíróságnak joga volt, ha azt alapos ítélethozatal végett szükségesnek találta, — a perbeli adatok alapján, a két különnemű vetésben támadt kárt egymástól elkülönítve, bírálat alá venni s az eredményhez képest, a buzavetésben támadt kárra nézve az első bíróságok ítéletét helybenhagyni, a rozsvetésre nézve pedig azt megváltoztatni. „Azon állítás, hogy ezen megkülönböztetés által az ítélet érthetlenné, s határozatlanná vált volna, alaptalan; minthogy az ítélet szerint alperes a buza vetésben talált kár czimén határozottan 4434 írtban, — a rozstermésbeni kár czimén pedig ismét határozattan 1036 frtban s mindkét összeg után 1872. július 26-tóli 6% kamat s perköltségben marasztal tátott el. ,,Ebből következik, hogy a marasztalási egész öszszeg is a részek összeadása által meghatározható s az Ítélet végre is hajtható. „A mi pedig azt illeti, hogy a 3-ad bíróság helyesen alkalmazta-e a bizt. kötvény szabályait, — ez érdemleges kérdés, melyre nézve a perr. 4. 297. §§. szerint semm. panasznak helye nincs." (1879. jan. 14. — 2743 3. sz. a.) A protestáns s unitárius házas felek közti vegyes házassági való per az unitárius alperes ellenében, az unilária vallás elve szerint az egyházi s nem a polgári birö elébe tartozik, o-.. Brádl Emilia—Andráskai József e. házassági kötelék felbontása iránt 1878. májusban a bpesti tszék előtt pert indított, melyben 1878. sept. 10. — 33094. sz. a. kelt ítélettel, a felek közt 1871. novemberben Pesten a r. katb. vallás szertartásai szerint létrejött házassági kötelék, engesztelhetlen gyűlölség alapján végkép feloldottnak kimondatott. A kir. tábla, hová felebbezés történt, fentebbi eljárásban hivatalbóli semmiséget észlelt. A Semmitőszék a tszék Ítéletét az eljárással együtt hivatalból megsemmisítette (297 §. 3. p.) s felperest az 1868 :48. tcz. 1. §. értelmébeni eljárásra utasította ; „mert a peres felek közül, kik eredetileg mint r. katholikusok léptek házasságra, aí.sC, okmányok szerint felperes az ágostai — alperes pedig az unitárius vallásra térvén át — „tekintve, hogy a keresztény vallású vegyes házas felek közül az 1868:53. tcz. 8. §. értelmében mindegyik fél a házassági kötelék felbontását tárgyazó perben, saját hitelveinek szabályai alá tartozik; ,,tekintve, hogy ugyanazon évi 48. tcz. 1. §. szerint a váló per az alperes illetékes bírósága előtt kezdendő, s lefolytatandó, mely jelen esetben az unitária vallás elvei szerint csak az illető egyházi, nem pedig a polgári biróság lehet; miután alperesre a két felekezetű evangélikusok viszonyait szabályozó nyílt parancs rendeletei nem is alkalmazhatók ; ,,tekintve,hogy a per ennek ellenére nem az alperes egyházi bírósága előtt tétetett folyamatba ; és így miután a perr. 53.§. f. p. értelmében házassági perekben a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nincsen, — a kereset most már a polgári biróság által elfogadható, s a per érdemlegesen letárgyalandó s elintézendő nem lett volna." (1878. decz. 10. — 25157. sz. a.) Lapunk olvasói közül számosakat fog érdekelni azon tudósítás, mikép: A pesti hasai első takarékpénztár-egyesület évi rendes közgyűlése 1879. évi februárhó 27-ik napján délutáni 4 órakor fog megtartatni,Bpesten az egyesület hivatalos helyiségében (egyet.-utcza 2.sz.) Tárgyak: Igazgatósági, és 2. Felügyelő birottsági jelentés az 1878. évi üzleteredményről. 3. A mérleg és tiszta jövedelem iránti határozathozatal az alapszabályok 20. §-a értelmében. 4. Tiz igazgatónak három évre leendő megválasztása. 5. Igazgatósági előterjesztések.— Mely közgyűlésre a t. részvényesek azon figyelmeztetéssel hivatnak meg, hogy az alapszabályok 16. §-a értelmében szavazati jógáit csak személyesen megjelenő oly részvényes gyakorolhatja, kinek részvénye 1878. év utolsó napjáig nevére átíratott és a közgyűlést megelőző nap déli 12 órájáig az egyesület főpénztáránál szelvényeivel együtt letétetik. Kelt Budapesten, 1879. febr. 6-án. Az igazgatóság. Semmitöszéki tanácsok február 18-tói. I. Tanács. Elnök: az országbíró Mailáth Gryörgy, Birák: Yértessy, Babos. Mersics, Grallu. II. Tanács. Elnök: Ptreze! Béla; Birák: Soltész, Láday, Osvald, Lehoczky, Lacza. III. Tanács. Elnök- Tóth Lörincz; Birák: Beke, Masierevic, Nagy Samu, Elekes, Csóók. IV. Tanács. Elnök: Soltész; Birák: Manoilovich, Pápay, Rauchoíer, Kiss, Erdélyi. V. Tanács. Elnök: Vértessy, Birák: Szloboda, Bartá, Németh Miklós, Oberschall, Sánta. Bejelentetett összesen: 580 ügy—ezek közt 4 kereskedelmi; 10 semm. panasz a legf. ítélőszék és 17 a kir. táblák ellen. Felelős szerkesztő ós kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt, ;; v. . negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Hayas-ütcza szögletén 6. sz. L em. ' :; Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.