Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 11. szám

43 nem forgott. — Az ügyérdemében alperes a fenti összegben marasztalandó, mert az A. ítélet alapján megítélt öszszeg, melyhez saját kérelme is járult azon összegig terjed. A kir. tábla 1878. nov. 11.— 3915. sz. a. részben megváltoztatván az e. bír. ítéletet, a sommás végzést 95 frt stb. erejéig tartotta fenn hatályában; „mert azon kifogás, hogy a váltó lejárta után válalt kezesség váltói kezességet nem képez, figyelembe nem vehető; mintán mindaddig mig azon kötelezett, ki mellett váltón a kezesség elválaltatik, váltóilag kötelezve van, a mellette válalt kezesség váltóinak tekintendő, stb. stb. A legfőbb ítélőszék mindkét bir. ítélet megváltoztatásával, a sommás végzést érvényen kívül helyezte s felperest váltókeresetével elutasította s a perköltséget kölcsönösen megszüntette; Indokok: „Azon kezességi nyilatkozat, melyre a yáltókereset alapitatik, a váltó lejárata után állitatott ki alperes által, — miután a váltóadós, kiért a kezesség válaltátott, jogérvényes birói határozattal a váltótartozás kifizetésére köteleztetett. „Tekintve már, hogy az Ítélet hozatala után, a váltóadós kötelezettsége jogérvényes ítéleten alapszik, az ily kötelezettségért válalt kezesség nem tekinthető váltójogi kezességnek, s az ily kezességi nyilatkozat váltó-kereset alapjául nem szolgálhat." (1879. jan. 27.—öO.sz.a.) Senmiitöszéki döntvények. A választott bíróság Ítéletének megsemmisítésére törvényes alapul nem szolgálhat azon körülmény, hogy a kisebbség szavazata a tanácskozási jegyzőkönyvbe nem vezettetett be. A A „Szegedi forgalmi bank" — a Halasi takarékpénztár" e. ennek 300 db. részvénye, melyek felszámolás alatt álló felperes nevére szóltak, de részfizetés mulasztások miatt alperes intézet által saját körében semmiseknek nyilvánitattak — kiadatása iránt Szabadkán alakult választott bíróság előtt pert tett folyamatba, mely 1878. okt. 13. — 25. sz. a. kelt ítélettel befejeztetett — melyben felperes keresetével elutasitatott, a részvények megsemmisítése s felperes korábbi részfizetéseinek saját tartalék alapjában tulajdonul való elhelyezése bíróilag jogosultnak kimondatott. Felperes semm. panaszszal élt. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a választott bíróságnak 1877. nov. 30. — 17. sz. a. kelt megalakulási végzése e. kellő időben semm. panasz nem emeltetvén, az jogérvényre emelkedett; „mert továbbá a választott birák mindannyia által aláirt tanácskozási jkönyv tanúsága szerint, a neheztelt ítélet, a birák többségének határozatán alapul, s azért az a rendes kir. bíróságok ügyviteli szabályainak a tekintetbeni állítólagos figyelmen kivül hagyása miatt: hogy a kisebbség szavazata a jkönyvbe be nem vezettetett, — a perr. 509. §. nyomán akkor sem lenne megsemmisíthető ha a panaszttevőnek ebbeli nem a szavazás, hanem a határozat kimondása után keletkezett jkönyv szerkesztésének szabályosságát érintő állítása teljesen való volna is, — miről azonban panaszttevő, kinek részére a tanácskozási jkönyv nyitva nem áll, biztos tudomással nem birhat; „s mert az Ítélet bevezetése szerint a határozat az összes periratok felolvasása alapján hozatván, ezzel szemben a par előadójának, ki egyébiránt meg sem neveztetett állítólagos részrehajló előadása okából emelt, s a perr. 297. §. 8. pontjára alapított merőben puszta panasz figyelembe nem jöhetett." (1818. decz. 17. —24845. sz. a.) A perrend 532. %-sza nem nyerhet alkalmazást azon esetben, midőn a megsemmisitetni kért kötelezvényre vonatkozólag valaki nem mint a követeléshez jogosított hitelező, hanem mint az adósok örököse jelentkezik, azon állítással, mikép a követelés fizetés által már megszűnt, — midőn tehát a tulajdonjog vitás nem levén, a tulajdonjog érvényesítése végett perindításnak helye nem lehet. Ohnhauser Stadler Katalin s érdektársai 1300 frtról szóló s elveszett kötelezvény megsemmisítése iránt folyamodtak, mely 1831. nov. 1. Stadler József Franciska által lett kiállítva s a Psst-soroksári utczában fekvő 337. sz. ingatlanra, és pedig Stadler Mátyás javára zálogjogilag bekebelezve. — Ez alatt Vorleiter József jelentkezett a kötelezvényre vonatkozólag — minek folytán a bpesti tszék 1877. okt. 23. — 41642. sz. végzéssel kérvényezőket felhivatni rendelte, hogy 3'^ nap alatt a jelentkező ellen, tulajdoni igénykeresetüket megindítsák, különben aziránti igényüket elvesztik. Kérvényezők semm. panaszára — A Semmitőszék a megtámadott végzést megsemmisítette; (297. §. 1. p.) „mert Vorleiter József a megsemmisitetni kért kötelezvényre vonatkozólag, nem mint a követeléshez jogosított hitelező, hanem mint az adósok örököse jelentkezett, s azt állította, hogy a megsemmisítést kérelmezőknek a követeléshez joga azért nincs, mivel a követelés fizetés által megszűnt. „E jelentkezés folytán tehát a perr. 532. §-sza nem alkalmazható, minthogy e §.- a jelentkező részéről támasztott oly igényt tételez fel, mely a megsemmisitetni kért kötelezvényből származó s még mindig fennálló követelési jogra vonatkozik, mely esetben a megsemmisítést kérő félnek, a megsemmisített kötelezvényhez igényelt tulajdonjoga, — a jelentkező fél által bejelentett tulajdonjoggal állván szemközt, a tulajdonjog érvényesítése végett indítandó keresetnek tárgya van; mig ellenben, ha az adós vagy annak örököse jelentkezik, s azt vitatja: hogy a követelés fizetés által megszűnt, — ezen esetben a tulajdonjog vitás nem levén, a tulajdonjog érvényesítése végett per nem indítható. „Magában értetődik, hogy az: váljon a kérdés alatti jelentkezés folytán a kötelezvény semmisnek nyilvánitathatik-e — a perr. 533. § szerinti eljárásra tartozik.*' — (187S. decz 17. — 23790. sz. a.) Irodalmi szemleMindenek előtt figyelembe ajánljuk a köveltkezö czim alatt megjelent munkát: Igazságügyi tiszti névtár az e. kir. bíróságok szervezete. (Törvénykezési helynévtár.) — Hivatalos adatok után közzéteszik. — Kiss Gyula igazs. min. titkár s Kanyó Lajos min. fogalmazó II. B é s z. A z e. f. bíróságok szervezete ós területköreinek kimutatása 1879. — Ára 2 frt 30 kr. — A már megjelent L részszel együtt 4 frt. Ezen munkára már I. része megjelenésekor felhívtuk szakközönségünk figyelmét, mint olyanra, mely a gyakorlati jogéletben igen nagy hasznú, s a törvénykezésben bármi tekintet11*