Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 11. szám

44 "ben érdekeltek részére nélkülözhetlen kézikönyv. — Második — befejező része — pontosan megjelent, a mint előre igértetett. — Hogy ezen ritka szorgalommal s nagy fáradsággal összeállított, mindenben teljes hitelt érdemlő mü mily hasznokat ígér, kitetszik a közelebb megjelent II. rész tartalmából is, mely következő: 1. Az e. f. kir. törvényszékek és azok kerületeiben levő járásbíróságok kimutatása a terület- és népességgel. 2. A telekkönyvi hatósággal felruházott törvényszékek és járásbiróságok az azok kerületeiben levő kir. járásbíróságok kimutatásával. 3. Bánya biróságok. 4. Sajtóbiróságok. 5. Pénzügyi biróságok, mindegyiknél az azok kerületeiben levő kir. törvényszékek kimutatásával. 6. A kir. járásbiróságok betűrendes névsora, megnevezésével azon törvényszéknek, telekkönyvi-, bánya-, sajtó- és pénzügyi bíróságnak, valamint azon közjegyzői és ügyvédi kamarának, melyeknek kerületeiben az illető kir. járásbíróság fekszik; továbbá azon kir. közjegyző székhelynek, melyhez a kir. járásbíróság területe a hagyatéki ügyek és birói megbízások tekintetében tartozik. 7. Az e. f. kir. biróságok területköreinek kimutatása, vagyis az összes helységeknek tszéki kerületek, — illetve járásbirósági területek szerinti felsorolása. 8. Az összes helységek betüsoros kimutatása, utalással azon járásbirósági területre, illetőleg lapszámra, melyen az illető helység (puszta) előfordul. —Ezután megemlitendők egyik legjelesb irdalmi intézetünk, a „Franklin társulat" következő ujabban megjelent kiadmányai : „A magyar magánjog mai érvényében — különös tekintettel a gyakorlat igényeire. Irta Zlinszky Imre kir. táblai biró stb. I. füzet. A magyar magánjog átalános része. Ára 1 frt 20 kr. II. füzet. A magyar magánjog különös része. Ára 1 frt 80 kr. 1878—1879. Az egész munka négy füzetből fog álni. Igen hasznos s ajánható munka mindazoknak, kik polgárjogi — magán jogunkról alapos ismereteket óhajtanak szerezni. — Élőnkbe állítja a magyar polgári jogot kimerítően, réleiesen ugy, a mint az jelenben létezik. — A történelmi fejtegetéseket nem mellőzi, de csak annyiban, a mennyiben azok a létező jogintézmények természetének minőségének, felismerésére szükségesek. — Fő feladata: megismertetni magánjogunk egész rendszerét, a miut az ujabb időkben kifejlődött, s jelenleg érvényben van. Ez okból a szerző természetszerűleg a törvénykezési gyakorlatnak, melyet főleg felsőbb bíróságunk Ítéletei képviselnek, kiváló helyet adott, — mi kétségtelenül nagyon emelheti értékét szakközönségünk körébon. A „Franklin társulat másik becses kiadmánya: Schnierer Aladár büntetőjogi munkájának folytatása — következő czim alatt: „A magyar büntetőtörvény magyarázata, 2-ik füzet. 1879. Ára 80 kr. Már volt alkalmunk — az első füzet megjelenésekor ezen műre szakközönságünk figyelmét felhívni. Korszerűségét eléggé kitünteti az, mikép a szentesitett s reményijük nem sokára életbe is léptendő büntető codexünk magyarázatával foglalkozik — felhasználván a mai tudomány vívmányait, s az irodalom jelesb termékeit. — Végre megjelent itt a „Döntvénytár" ujabb kötete — a 20-ik folyam — Gallu, Zlinszky, Dárdai gyűjtése mellett. A közlött jogesetek mult év első felére terjednek ki,— Igen illő s kívánatos lenne, ha az illetők, kik mint magok mondják — gyűjtik a közlött döntvényeket, a külföldi ilynemű gyűjtemények példájára, meg is neveznék azon eredeti forrásokat^ melyekből adataikat gyűjtötték. Kinevezések, Az igazságügy mi ni ster: a Budapest VIII— X. kerületi járásbírósághoz Folmann Alajos Budapest IV—X. kerületi járásbirósági albirót, a nagy-szentmiklósi járásbírósághoz pedig Jurkovits Ottmár bajai járásbirósági albiróvá a belényesi járásbirósági Gallu József beszterczebányai törvényszéki jegyzőt nevezte ki. Dömötör Hugó, hódsági járásbirónak eddigi járásbirói minőségben sz. apatini járásbírósághoz leendő áthelyezése megendtetett. Az igazságügyminister a maradvány- és irtványföldek megváltása czéljából, Horváth Lajos jogbiztos elhunyta következtében a beregszászi kir. törvényszékhez, Mack Antal beregszászi ügyvédet jogbiztossá. P i 1 c z Mihály gölniczbányai kir. járásbirósági dijnokot a gölniczbányai, B e n k e Gyula hatvani kir. járásbirósági dijnokot pedig a hatvani kir. járásbírósághoz Írnokká nevezte ki. Áthelyezések. László Gyula gyulafehérvári kir. törvényszéki segédtelekkönyvvezető a nagyenyedi kir. járásbírósághoz és Farkas Miklós kalocsai kir. törvényszéki irodatiszt a temesvári kir. törvényszékhez. — Továbbá áthelyeztettek. Kovács Károly orsovai albiró a segesvári, F i c z e k József élesdi albiró a nagyváradvárosi, Sült József dárdai albiró a pápai, R, a i s z Béla * ó-becsi albiró a kassai, és Melicskó Miklós kaposvári albiró a nagy-atádi járásbírósághoz saját kérelmükre. Ügyvédi kamarából. A győri ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy Csorba Géza komáromi ügyvéd, közhivatalnokká lett kineveztetése folytán, a kamara lajstromából kitöröltetett. Semmitöszéki tanácsok február 4-tól. I. Tanács. Elnök: az országbíró Mailáth György, Birák: Soltész, Babos, Masierevic, Elekes, Lacza. II. Tanács. Elnök: Perczel Béla ; Bírák: Vértessy, Láday, Mersics, Rauchofer, Oberschall. III. Tanács. Elnök • Tóth Lőrincz; Birák: Beke, Szloboda, Németh Miklós, Grallu, Kiss. IV. Tanács. Elnök: Soltész; Birák: Manoilovich,Nagy Samu, Osvald, Lehoczky. V. Tanács. Elnök: Vértessy, Birák: Pápay, Barta, Csóók, Erdélyi. Bejelentetett összesen: 567 ügy — ezek közt 11 kereskedelmi; — 10 semm. panasz a legf. ítélőszék — 8 a kir. táblák ellen. Felelős szerkesztő ós kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt, negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-ntcza szögletén 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.