Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 10. szám

40 a keresetben a kamataiban s 27 frt 75 kr. perköltségben elmarasztalta — következő indokokból: „Első r. alperes azt állítja, hpgy a váltón látbató „Brúder Braun" elfogadmány alapján ő nem marasztalható, mert a „Brúder Braun" czég nem létezett, az felperesi beismerésként is törvényszékileg bejegyezve nem volt; ezen nem létező czégnél az ő neve a váltón elő nem fordul, ezen czég beltagja nem volt, ő váltó kötelezettséget nem válalt. „Tekintve azonban, hogy a váltó minden kellékekkel ellátva van, s a keresk. törv. 16. § sza a czégbejegyzést nem kívánja ahhoz, hogy a társaság a felvett czég alatt kötelezettséget válalhasson, sőt azon §-ban vüágosan kimondatik, hogy elválalt kötelezettségeiért bejegyzés nélkül is felelős; tekintve továbbá, hogy felperesileg hivatkozott tanuk: Rosenblüch és Schvarz tanú vallomásával igazolva van: hogy a fennállott „Brüder Braun" czégnek Brriun Ármin is beltagja volt, — a kereseti váltó alapját képező ügylet a Brüder Brau czég egyik beltagjával Braun Isidorral az ő beleegyezésével köttetett meg; annálfogva a nem jogosultan ugyan, de tényleg használt társasági czég jegyzésével aláirt nyilatkozatból — Braun A- első r. alperest vá'tói kötelezettség terheli; ezeknélfogva kifogásait elvetni s a meg nem jelent 2-od r. alperessel együtt marasztalni kellett. A kir. táblt 1878. okt. 21. — 3990. sz. a. az első bíróság Ítéletét a keres. törv. 87. 138. 260.261. §§. alapján s indokolásánál fogva bhagyta. A legf. ítélő sz ék 1 ső r, alperes felebbezésére a kir. tábla Ítéletét hagytahelyben következő indokolással: „Braun Ármin lényegileg két kifogást tett; először azt állította, hogy a kereseti váltón intézvényezett és elfogadói minőségben előforduló „Brüder Braun" czég jogilag nem létezőnek tekintendőievén, az elfogadói aláirás, váltójog szerinti kötélezettséget egyátalán nem esedményezhet; másodszor tagadta, hogy az elfogadói aláirás, melyet sem maga nem lett, sem más által nem tétetett, őtet kötelezhetné. „Az első kifogás alaptalansága kitűnik a következőkből. — Alperes maga beismerte, hogy egy „Brüder Braun" czég tényleg fennállott, és a tanuk igazolták, hogy ő magát ezen 1 s 2-od r. alperesből álló társasczég tagjának mondta, és olyannak viselte. —Azon érvelés, hogy oly czég, mely bejegyezve nincs, jogilag nem létezőnek tekintendő, merőben téves. — A czég nem egyébb mint azon név, mely alatt a kereskedő — egyén vagy kereskedelmi társaság — üzletét folytatja és a melyet aláírásul használ; és megállapitatik épen és csupán a használat által. — A keresk. torvény kötelességül teszi ugyan rendszerint a czég bejegyzését; ennek elmulasztását birsággal s bizonyos jogok megtagadásával sújtja, de sehol sem mondja ki azt, hogy be nem jegyzett czég jogilag nem léteznék, — sőt inkább az ellenkezőjét mondja ki nyilvánvalóan akkor a 16. §-ban s közkereseti társaságokra nézve különösen a 87. §-ban, — melyszerint a közkereseti társasági viszony hatálya harmadik személyek irányában nem a bejegyzéssel, hanem az üzlet tényleges megindításával kezdődik. — Ha tehát „Brüder Braun" czég tényleg fennállott — pedig fennállott saját beismerése szerint — ezen czég alatt jelentkező elfogadói aláírás, váltéjogi kötelezettséget vonhat maga után kétségtelenül. „A másik kifogás el nem fogadható azért, mert a váltón előforduló elfogadói aláírást, Rosenblüth tanú vallomása s magának alperesnek elismerése szerint Braun Izidor, a társaság egyik tagja tette. Bizonyítva levén a felhozottak szerint, hogy felebbező alperes tagja volt a közkereseti társaságnak, a társaság aláírása őt is kötelezi; mivel a ker. törv. 91. §-ho2 képest, közkereseti társaságnál mindenik egyes tag jogügyletei az egész társaságot kötelezik, — ha a ker. törv, 65. §. szerint a czégjegyzékbe való bevezetés által köztudomásra nem hozatott: hogy a társaságot csak bizonyos tag van hivatva képviselni. — Ennélfogva minthogy a „Brüder Braun" czég egyátalában bejegyezve nem volt, — az egyik tag jogügyletei által a másik tag is kötelezve lett. „Alperes a fenti kifogásokon kivül még aztisálitjar hogy a jelen váltó ügyben a keresk. törvénynek szabványai nem alkalmazhatók, mi azonban nyilván téves,, mert az e perben kiválóan vitássá vált kérdés, úgymint a czégbejegyzés elmulasztásának következménye, a közkereseti társaság hatályára nézve harmadik személyek irányában, a váltójog keretén kivül esik, s épen csak a keres, törvény alapján oldható meg." (1879. jan. 20. — 907. sz. a.) Ügyvédi kamarákból.' A temesvári ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy Rezelu Fábius lugosi, Zorabory László pancsovai, Dr. Csurgay Soma és Susich Károly temesvári ügyvédek, a kamara lejstromába folytatólag fölvétettek; továbbá, hogy Selegianu Demeter temesvári ügyvéd lakását Vingára tette át. A kolozsvári ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik,, hogy K- Pap Sándor nagysomkuti ügyvéd ós országos képvivelő, lakhelyének ezen kamara területéhez történt csatolása folytán, a kamara lajstromába fölvétetett, és hogy Szigethy Cs. Miklós deési lakos ügyvéd, — a m. kir. Curia fegyelmi bíróságnak ítéletével helybenhagyott kamarai Ítéletben reárótt hat havi felfüggesztés 1878. decz. 26-án lejárván, — a gyakorlatba visszahelyeztetett. A Gyulafehérvári ügyvédi kamara részéről közhirré tétetik, hogy Lázár György dévai ügyvéd, önkéntes lemondása folytán, a kamara lajstromából kitöröltetett. Abalassagyarmati ügyvédi kamara részéről közhirré tétetik, hogy Milovan János balassagyarmati lakos ügyvéd, a kamara lajstromába folytatólag fölvétetett; Pongrácz Ede losonczi lakos ügyvéd pedig önkéntes lemondása folytán, abból kitöröltetett. A kecskeméti ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy Somogyi Gusztáv mezőtúri lakos ügyvéd, a Curia által helybenhagyott Ítélettel, az ügyvédség gyakorlatától egy évre felfüggesztetett, mely felfüggesztés 1879. évi április hó 4-én veszi kezdetét. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTTÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., félévre 4 frt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I. em. Bnda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOK-nál muzeum-kőrut 10. sz.