Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 10. szám

39 Vavra Clemens bpesti építész — Gr. Scalmamini et Comp. triesti (kőfaragó üzlet)] czég és Steffen Frigyes bpesti ügynöke. — egy síremlék szállítása s 187b. sept. 10-töl minden napra kikötött 10 forint birság fizetésére 1878. okt.4. a bpesti keres k. tszék előtt pert indított — miután a Kisfaludy társaság megbízásából boldogult Toldy Ferencz sírjára felperes az alperes ezégnél, A. szerződés szerint Steffen F. bpesti meghatalmazottja közbejöttével, karst márványból síremléket rendelt meg — 1878. sept. 10-ig a budai indóházba szállitandót, minden késedelmi napra 15 frt birság kikötésével,—mely szerződésnek alperes nem felelt meg,—ugy hogy B. alatti levele szerint azt a kitűzött napig még munkába sem adta. Mindkét alperes kifogásolta az illetőséget. 1- ső r. alperes kifogásolja mind a tárgyi, mind a helyi illetőséget. Nem forog fenn keresk. ügylet, — mert a ker. törv. 258. §. 2. p, áruk s átalában ingó dolgok szálitásának elválalásáról szól, melyeket a szállító e végbői szerez meg, mi itt nem forog fenn, minthogy a szálitási ügylet tárgyát képező ingó dolgok a ker. törv. 337. §. szerint csak helyettesíthető fajbeli dolgok, mennyiségek lehetnek, mig a kereset tárgya nemcsak egyéni dolog, hanem a legegyéniesebb tárgy : egy művészi alkotás ; és igy egészre, t. i. síremlékre vonatkozik, mely rendeltetése s alakjánál fogva is ingatlan gyanánt készül, a mennyiben a földdel elválhatlan kapcsolatba hozatik. — Es ezen tárgy nem volt megszerezhető, hanem a szerződő által alkotandó. — Tagadja, kogy kereskedő lenne, a szerződés maga is arra mutatván, hogy kőfaragó munkával foglalkozóról lehet csak szó. — A helyi illetőségre nézve tagadván, hogy Steffent meghatalmazta, vagy ügyleti kötését helybenhagyta volna — vitatja, hogy a szerződésben Triestben készítendő munkáról van szó — tehát a szerződés teljesítéséhez képest C3ak Triest s nem Pest lehet illetékes 2- ik alperes kijelentvén, mikép 1-so r. alperes meghatalmazottjaként járt el — különben csatlakozik annak illetékességi kifogásaihoz. A keresk. tszék 1878. decz. 6. — 93921. sz. a. az illetőségi kifogásokat elvetette, és pedig 1-sö rendűét, mert maga sem tagadja, hogy czége mint kereskedelmi bejegyezve van; a kereskedőnek pedig üzlete folytatásához tartozó minden ügyletei kereskedelmiek; midőn tehát mint bej. kőfaragó meghatalmazottja által a kereseti síremlék, tehát ingó dolognak elkészítését és Pestre szállítását magára válalta, a kőfaragó üzlethez tartozó oly ügyletet kötött, mely keresk. ügyletet képez (259. §. 1. p.) — íehát az abból felmerülő peres kérdések keresk. illetőség íilá tartoznak. — És az A. szerződés Pesten keletkezvén s itt levén teljesítendő, a részben teljesítési, részben kártérítési kereset — a lótrejövetel s teljesitésének helyén volt -érvényesíthető (perr. 35. §.) — 2-ik alperesre nézve azon okból, mert ő mint szavatos lett perbeidézve, reá tehát 1-ső .alperes illetékessége alkalmazandó (perr. 78. §.) Első r. alperes semm. panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette; „mert azon beismert tény, hogy 1-ső alperes társaság czége a társas czégek jegyzékébe be van vezetve, — <e társaságot a keresk. törv. 61. §. és a czégjegyzék vezetési rend. 2. §. 2. p. értelmében kereskedelmi társaságnak minősiti; e minőségében pedig az olyan ügyletekből, melyek a keres, törvény keretéből kizárva nincsenek, ellene felmerülő peres ügyekben, az elj. rend. 5. §. szerint -a keresk. bíróság illetékessége alá tartozik. „Ehhezképest a sem. panaszban foglalt abbeli fejtegetés: hogy habár az emiitett társaság czége be van jegyezve s üzletében czégvezetők is alkalmaztatnak, az mégsem lenne kereskedőnek tekintendő: teljesen alaptalan, s azért az e. f. tszék a fenforgó ügyletet, márakeres^ törv. 260. §. 1-ső bekezdésében megállapított jogvélelemnél fogva is helyesen tekintette alp. közkereseti társaság irányában kereskedelmi ügyletnek. „Mi pedig az alp. társaságnak állítólagos művészi minőségét s az ebből levonni megkisérlett következtetéseket illeti: ezek azon ténnyel szemben, hogy a kereset alapjául fektetett szerződós szerint alp. társaság egy, csak átaljában meghatározott anyagból előállítandó síremlék szálitására válalkozott volna, s hogy ebből következőleg a vevőre (felperesre) nézve közönbös maradt: fogja-e a válalkozó kőfaragó társaság a vonatkozó síremléket a saját gyárában alkalmazott, vagy ehhez nem tartozó más munkások által elkészítetni — teljesen eloszlanak. „Végül a keresetbeni ügylet tárgyát ingó dolognak a budai vaspálya udvarra való szállítása képezvén: a ker. törv. 262. §. esete sem forog fenn; melynek oly tág értelmébeni alkalmazása mellett, mint azt alperesek alkalmazhatni vélik, — úgy az építési anyagokkal való keres kedés átaljában, mint a sirkövekkeli kereskedés különösen — daczára ezen üzletek iparszerü folytatásának s a czégek bejegyzésének —- rendszerint megszűnnének kereskedői foglalkozás lenni. „Mi pedig a kifogásolt helyi illetőséget illeti — ezt az e. f. biróság a Bpesten keletkezett s teljesitendett A. szerződés alapján szintén helyesen állapította meg. „mert felperes a B. a. levéllel alapot nyújtott annak vélelmezésére, hogy az alperesek közt, a szóban levő ügyletre vonatkozólag, bizonyos megbízói s megbízotti viszony lenforgott; miután azon levél tartalmából kitetszik, hogy 1-ső r. alperes a 2 ik alpsrea közvetítése folytán nemcsak az ügyletnek czélbavett megkötéséről tudomással bírt, hanem az ennek kiviteléhez szükségelt tervrajzokat is átvette. „A megbízás érvénjének, terjedelmének s átaljában az arra vonatkozó összes kérdéseknek tüzetes megvitatása s végleges eldöntése pedig mint ezt már az e. f. biróság is helyesen jegyezte meg, a per érdemére tartozik, mely a megbizás igazolásának elégtelensége esetében az első alperes felmentését eredményezheti ugyan, — de a már végérvényesen megállapított birói illetőség tekintetében változást nem okozhat." (1379. jan. 22. — 22. sz. a.) Azon érvelés, hogy valamely kereskedői czég bejegyzés hiánya miatt, jogilag nem létezőnek tekintethetnék, teljesen téves ; — s a közkereseti társasági viszony hatálya harmadik személyek irányában nem a czégbe jegyzéssel, hanem az üzlet tényleges megindításával kezdődik. Az ily be nem jegyzeit közkereseti czég egyik tagja által tett váltó elfogadás a többi tagokat is kötelezi. Berger s Poll bpesti czég —Braun Ármin bpesti kereskedő 1-ső r. sBraun Izidor 2-od r. alperes mindkettő mint a fennállott „Brüder Braun" czég volt baltagjai e. 1JO frt 5 kr. váltótartozás iránt 1878. májusban a bpesti váltókeresk. tszék mint yáltóMr óság hoz keresetet adott be, — melynek befejezte után — a váltó tszék 1878. jul. 6. — 49563. sz. n. alpereseket mint a nevezett czég volt beltagjait az 1877. okt, 22. lOOfrt 5 krról kiállított váltó alapján mint elfogadót stb. 10*