Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 10. szám

33 „Felperes ennek alapján azért, mert a honvédelmi ministerium nem volt jogosítva a 10 évi időköz alatt a honvéd lovasszázadot máshova elhelyezni, s minthogy azt mindamellett Borosjenőre áthelyezte, s igy jogellenesen járt el, kéri alperest ebből származó kárának, melyet évenként 300 frtra tesz, — megtéritésáre köteleztetni. „E kérelmének azonban helytadni nem lehetett; mert eltekintve attól, hogy a kötvényben arról: mikép legyen a laktanya elfoglalva s abban hány ember s ló helyeztessék el, semmi intézkedés nem foglaltatik, — kétségtelen, hogy a laktanyáért bér fejében az esedékes elszalásolási illetékek jelöltetvén ki, — a bérfizetés alapja a tényleges elszálásolás volt, — melyből önként folyik, hogyha az elszálásolás hiányzik, — mivel akkor a szabályok szerint illeték nem jár — azon időre felperes bér fejében semminemű fizetést nem követelhet, ós pedig annálkevésbé, mert a honv. minister jogosítva levén a honvéd csapatokat ott elhelyezni, a hol azt a körülmények s a közszolgálat igényelik, s ezen jogáról felperes javára az A. alattiban sem mondván le, — felperes keresetének alapját, vagyis azt, hogy a beszálásolt csapatok áthelyezése által alperes jogellenesen járt el, s ezáltal nekie okozott kárát megtéríteni tartoznék, — nem igazolta. „Ily helyzetben pedig, tekintve, hogy abból miszerint a B. szerződés szerint a szórlövegek részére átengedett ugyanazon laktanyáért évenkint 303 frt bér köttetett ki, — nem következik, hogy ezen bér az A. szerződés alapján is felperest megilletné; — tekintve továbbá, hogy a mennyiben az A. szerződés szerinti elszálásolás tényleges megszűnése folytán felperes a honvédelmi ministériummal — ugyanazon helyiségek iránt a B. alatti nj szerződést kötötte a nélkül, hogy az A. alattiból valamely követelést vagy kárpótlást maga részére fentartott volna, — kártérítési joga tehát, ha illyen meg is illette volna, már ezoknál fogva is megszűnt — felperest elutasítani kellett/' (1878. deez. 27. — 12S77. sz. a.) A bpesti kir. tábla 1878. évi ügy kimutatása, Á kir. ítélő Tábla Budapesten, ritka jelességü és szakképzettségű elnökei vezetése alatt a lefolyt évben is, a munkásság, s ügy buzgalom kiváló bizonyítékait állította elő — mit a következő adatok eléggé tanúsítanak: Az elintézendő ügyek összege volt: 133238 Elintéztetett az év végéig . .122789 Hátralékul maradt .... 10449 Az elintézendŐk között: 1 3103 az előbbi 1877. évről maradt — az újonnan beérkezettek összege tett: 111)935 ügydarabot. Ebből mindenekelőtt két tanúság vonható le. Először az : mikép ezen kir. táblánál az ügyek bejövetele kevés bűit, tehát a szaporodás megszűnt. Ez a legörvendetesb jelenség, melyet sem a Semmitőszéknél, sem a legfőbb Itélőszéknél nem észlelhettünk.— Már pedig ez lenne jelen törvénykezési állapotainkban az egyik leghathatósb tényező arra, hogy a felebbviteli jogszolgáltatás gyorsabbá és némileg tökéletesebbé is alakulhasson. Mig ugyanis a lefolyt évben: 119935 érkezett fel — 1877. évben a bejövetel tett: 122899-et — tehát majd 3 ezerrel kevesebb volt a felérkezés — azonban nem az 1875-diki bejövetelt, mely csak 106 e'-cret tett—de még a 112837-re menő 1870. évit sem érte el. Má sodszor az: miszerint a hátralékok szokásossá vált emelkedése is megszűnt, és azok tetemesen kevesebbre száltak le. Mert 1876. évben: 10395 volt a hátralék — 1877-ben pedig: 13303 — és 1878-ban már csak: 10449. — Szintén majd 3 ezer apadás. Ez azonban csak a bírák nagy részének túlarőfeszitése mellett volt elérhető — minek köszönhető, hogy a lefolyt évben az előbbinél jóva 1 több ügy lett elintézve. — Ezen többlet két és fél ezerre rúgott. 1973. évbm elintéztetett még csak : 9 2000 1876. 112439 1S67. 120491 1878-ban pedig már . . . 122789 Ezen eredmény t. i. annak tulajdonítandó, mikép 19 bíró volt, kik ezernél többst referáltak, — ezek közt kettő 1600-on felül, — 25 pedig 800-903 darabot adott elő. A mi az ügy kimutatás részleteit illeti: Polgárjogi ügy — szoro? értelemben: 7113"3jött fel a lefolyt évben (1877-ben 733 )6) — ezekhez járult 1877-ről: 10220; e szakban az elintézendők összege tett: S1355 darabot — melyekből: 73944 lett elintézve (1877-ben 71385) — maradván elintézetlenül: 7411 (1877-ben 10220) Váltó kereskedelmi: 5187 jött fel (1877. évben 6300), melyekhez előbbi évről: 257 járult — sezekből elintéztetett: 5061 (1877-ben 6421) s fenmaradt : 383 (1877:257). Úrbéri: 721 terjesztetett fel (1877-ben 791) — a maradékkal: 800 — s ebből elintéztetett: 690 (1877-ben 741) maradt: 110 (1877-ben: 79.) A polgárjogi ügyek mellett legnagyobb helyet foglalnak el a bűnvádiak — melyek évről évre szaporodnak, és szaporodtak a lefolyt évben is, a mint a következő kimutatás bizonyítja : 1875. évben feljött . . 36000 1876. .... 37454 1877. .... 41056 1878 41585 Ezekből s a 77 évi 2747 hátralékből elintéztetett: 4791 tehát 2 százzal több mint a mennyi bejött (1877. évben ezerrel kevesebb t. i. 40588) — s igy a hátralék, mely 1877-ben 2747 volt, a lefolyt évben 2 százzal kevesebb t. i. 2541. . A fegyelmi ü g y e k-T igazságszolgáltatásunk ezen felette aggasztó jelenségei a lefolyt évben is igen nagy számban jelentek meg — mert 1307 fordult elő a táblánál — 49-el kevésabb ugyanaz 1877 évinél;— de szemben az 1875-ki bejövetellel — még mindig 400 szaporodást mutat. Négy híjával mind elintéztettek. A kir. tábla 1878. évben 6 plenáris és 3266 tanácsülést tartott — melyekben: 72682 és 22 plénáris ügy intéztetett el (1877-ben 71778) — ülésen'kivül pedig r 50085. A kir. tábla ügy kimutatását, annak érdemdús főigazgatója :Fehérpataky László ur készítette — ismeretes pontosságával s lelkiismeretes bu zgalmával. Kereskedelmi s váltójogi döntvények. A kőfaragók általi síremlék készítés, ily síremlékek szállítása s azokkali kereskedés kereskedelmi ügyleteket képez, tekintet nélkül arra, hogy a kő faragó a síremléket saját üzletében alkalmazott, vagy ahhoz nem tartozó munkások által készite ti-e el.