Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 9. szám

36 mutatkozott — s igy természetesen az összes elintézések számánál is. Deczember mutat fel legtöbbet: 2805 — Október 2640 — május 2502 — június 2^09 — augusztus csak 999-et. Ezek fóbb mozzanatai a legf. ítélőszék 1878 ki ügy kimutatásának, melyet mint mindig nagy alapossággal, ritka buzgalommal, s ernyedetlen munkássággal állitott Üssze a legf. ítélőszék érdemdús főigazgatója, kir. tanácsos Rózsa Károly ur—ki-a lefolyt év utolsó negyedében ünnepeié 40óves hiv.jubileumát—őszintén, tiszta szívből kívánván neki,hogy még legalább az 50.éveset is megélhesse, a közügy hasznára, melynek szentelte egész életét. A Schopffele bünperhcz. Ezen bűnügyi ítéletek nagy terjedelmüknél fogva, nagyobbrészt rövidítve s kivonatilag közöltetvén, némellyek kívánatára nagyobb szabatosság végett, az első bíróság ítéletének rendelkező részét, az eredeti okmány után, egész terjedelmében utólag közleni jónak találtuk. —- Az következőleg szóll: „Vádlott Schopf Adolf nagyszebeni születés, erzsébetvárosi lakos, 49 éves, r. kath. vallású, nős, bét gyermek atyja, ügyvéd, vagyona nincs, büntetve nem volt ; 1. a gróf Haller Jánosné szül. Kleiscb Zsuzsanna nevében, végrendeletnek hamis módon lett előállítása által elkövetett, a btk. 197. 200 és 201 §. a. szerint minősülő és 203. §. szerint büntetendő csalás bűntényéért; 2. a gróf Haller Jánosné, illetőleg örökösei kárára 4725 frfc 50 3/4 kr. úrbéri kötvények kivétele czéljából hamis magán-okmány készítése által elkövetett, sa btk. 197. 200. és 201. §§. a. szerint minősülő és 203. §. szerint büntetendő csalás bűntényéért ; 3. a küküllőmegyei volt törvényszéki ülnök Gry árfás Ferencz sérelmére elkövetett a btk. 209. §. szerint minősülő és 210. §. szerint büntetendő rágalmazás bűntényéért ; 4. a grófHaller Ferencz kárára hamis magán okmány készítése segélyével 20739 fort 82 2/8 kr. érték elsajátítása által elkövetett, a btk. 197. 200. és 201. a. szerint minősülő és 203. §. szerint büntetendő csalás bűnténye alól a bpert. 288. szerint feloldoztatik, és ártatlannak nyilvánittatik; ellenben ugyancsak grófHallerFerencz kárára 2000 frt visszatartása által elkövetett, a btk. 181. §. szerint minősülő és 182. §. szerint fenyítendő sikkasztás bűntényéért; 5. aDézsi Zsigmond, Sándor és Anna illetve Nuridzsán József kárára a Benedek János hagyatékáról hamis átruházási közokmány készítése által elkövetett, a btk. 197. 200 és 199. §§. d. szerint minősülő, 203. §. szerint büntetendő csalás bűntényéért; 6. a Zeyk Krisztina örökösei kárára elkövetett, a btk. 183. §. szerint körülirt, és 184. §. szerint büntetendő sikkasztás bűntényéért — bűnösnek mondatik ki, s ezért a btk. 182. §. alapján kapcsolatosan a btk. 34. §-val a bprt. 286. §. alkalmazása mellett két évi — hetenkint 1—1 napi böjttel szigorított súlyos börtönre, a btk. 26. §. b. és f. pontjai szerint nemesség és ügyvédi képesítés elvesztésére ítéltetik. A kártérítés stb. iránti ítélet már előbb közöltetvén, ezúttal az 1. alatti bűneset indokolására nézve megjegyeztetik : hogy a hamis végrendelet nem 1864. nov. 23-án, hanem 1864. sept, 23-án kelt. : Körrendelet a végrehajt, költségeknek közjegyzők általi előlegezéséről. Több e. f. bíróságnál kétely merült fel arra nézve, hogy a kir. közjegyző a részére birói megbízott minőségben teljesített eljárásért megállapított dijaknak és költségeknek végrehajtás utján való behajtása esetében kötelezve van-e a foganatositási költségek előlegezésére vagy pedig az 1874: XXXV. tezikk 202. §-a alapján azon költségek az államkincstár illetve a bírósági irodai átalányból előlegezendők-e ? Minthogy a kir. Curia mint Semmitőszék 1878. november hó 26-án tartott teljes ülésében azon elvi jelentőségű határozatot hozta, hogy azon esetre, ha a kérdéses végrehajtás foganatosításához szükséges költségeknek az államkincstárból, illetve a bírósági irodai átalányból leendő előlegezése, az erre illetékes hatóság (igazságügymmisterium) által meg nem engedtetik, ugy a közjegyző azon költségeknek előlegezésétől birói úton az 1874: 35. tezikk 202. §-a alapján fel nem menthető: — ennélfogva tudomás és miheztartáe végett értesítem, hogy a kérdéses költségeknek az irodai átalányból leendő előlegezését meg nem engedem. Egyúttal még arról is értesítem, hogy a kir. Semmitőszék az említett napon hozott határozatában azt is megállapította, hogy a kir. közjegyző mint birói kiküldött részére a fennebb említett esetben az ingatlanra vonatkozó végrehajtási kérvény felszerelése tekintetében a törvénykezési rendtartás 348.—349. §§-ban előirt kellékektől való kivétel meg nem állapitható. Budapesten, 1878. dec. 26-án. (35401. sz. a.) Dr. Pauler Tivadar. Seniniitöszéki tauácsok február 4-töl. I. Tanács. Elnök: az országbíró Mailáth György, Biráh: Soltész, Babos, Mersics, Grallu Oberschall. II. Tanács. Elnök: Perczel Béla ; Bírák : Vértessy, Láday, Osvald,Németh Miklós, Kiss. III. Tanács. Elnök' Tóth Lőrincz; Bírák: Pápay, Nagy Samu, Lacza, Sánta. IV. Tanács. Elnök' Soltész Bírák: Manoilovich,Beke, Szloboda, Csóók, Erdélyi. V. Tanács. Elnök: Vértessy, Bírák: Masiérevic, Rauchoíer, Barta, Lehoczky. Bejelentetett összesen: 560 ügy — ezek közi 9 ke reskedelmi; és 8 semm. panasz a legf ítélőszék — 14 a kir. táblák ellen. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTYÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken.— Előfizetési ár: .helyben és vidékre egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.