Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)
1879 / 9. szám
Budapest, 1879. kedd, február á. 9. szám. Huszonegyedik évfolyam. Tartalom: Jogesetek: Bérletnéli birság.—Ingó vagyon használata.—Legf. ítélőszék 1878-ki ügykimutatása. — Schopf bűnügy. Jogeset. Bérleinél előforduló bizonyos esetre bírság költetvén kit az az arra kötelezettől a bérleti szerződés lejárta után nem követelhető, ha a szerződés értelmében a birság mindenkor a bérrész'elek fizetése alkalmával volt követelendő, s fizetendő; bérbeadó azonban az utolsó bérrészietet is felvette a nélkül, hogy a birságat a kikötött esel beálla után követelte, vagy aziránt csak jogfenlartással is élt volna. Tóth Ferencz — Guttmann Ede e. 2045 frt iránt az élesdi jbiróság előtt 1877. októberben sommás pert indított, melyben 1877. nov. 12. hozott i t é 1 e t te l: felperes keresetével elutasitatott, s a perköltségek kölcsönösen megszüntettek; „Mert ámbár a keresetlevélhez y. alatt csatolt, alpereaileg nem kifogásolt haszonbérleti szerződés 7-ik pontjában alperes magát világosan kötelezte is a bérlet tárgyát tevő sörcsarnok - üzlet helyisége után a rendes bérösszegen felül az esetre, ha a bérlet tartama alatt 14 napon túl az üzlet zárva Lenne, — minden további nap után 5 frt bírságot fizetni; s igy a keresetlevélben kitett 403 nap után 2045 frt birság lenne általa fizetendő ; és ámbár alperes nem tagadta, hogy az általa bérelt üzlet a keresetben kitett időig csakugyan zárva tartatott; „mindazonáltal felperes keresetével elutasítandó volt, mivel az minden törvényes czimet nélkülöz, a menynyiben a becsatolt szerződésben kitett birság, mint a szerződési kötelezettség járuléka törvényeinkben egészen ismeretlen, — sőt fogalmánál fogva tscsak a büntető hatóságok által levén kiszabható: a felek egymást ily birság fizetésére szerződésükben érvényesen nem kötelezhették és az a bíróság által polgári perúton megítélhető nem volt; és pedig jelen esetben annálkevésbé, mivel alperesről fel nem tehető, hogy elhárithatlan akadály hiányában saját kárára zárva tartotta volna több izben az üzletet, midőn haszonbérét fizetni köteles volt. „A perköltség kölcsönösen megszüntetendő volt, tekintettel arra, mikép alperes a kereset melletti szerződésben magát ezen birság megfizetésére tényleg kötelezte, de ezt teljesíteni vonakodott s igy okot szolgáltatottarra, hogy felperes jelen keresettel a bíróság előtt jóhiszemüleg felléphessen." ~ A kir. tábla 1878. april 25. — S76. sz a. megváltoztatván az első bírósági Ítéletet, alperest a keresetben, perkezdéstőli kamataiban s 40 frt perköltség fizetésében el marasztalta következő indokolással: „Alperes a beperesitett y. alatti szerződés valódiságát elismervén, miután ő mintónjogúszemély, magát annak 7-ik pontja szerint az esetre, ha a bérben birt sörcsarnokot a tulajdonos világos hátrányára zárva -tartaná, kárpótlásul bizonyos összeg fizetésére törvény szerint kötelezhette és kötelezte is; miután továbbá az esetre, ha a szerződésnek"ezen terhétől szabadulni akart, azt asőrcsarnok nyitvatartása által kikerülnie lehetett volna; miután végre a szerződés 7-ik pontja oly feltételt nem képez^ melynek kikötése törvényszerűit tiltva volna, — azon körülmény pedig, hogy a szerződő felek a szerződés 7-ik pontjában felperes által kikötött kártalanítási összeget birságnak czimezték,—a szerződés lényegét s a bérbeadott sőrcsarnok folytonos forgalmisága s értéke megtartására irányzott czélját meg nem változtatja „ugyanazért alperest a szerződés 7-ik pontja értelmében az általa fizetni kötelezett s kiszámítás tekintetében a per során nem kifogásolt összeg megfizetésére kölezni kellett. — Kamatok kikötve nem levén, azok a kereset meginditásától voltak megítélhetők." stb. A legf. ítélőszék a kir. tábla ítéletének megváltoztatásával az első bírósági elutasító Ítéletet hagytahelyben köv. indokokból: „Tekintve, miszerint az •/. alatti szerződés 7 pontjának értelmében a kötelezett bírságok mindenkoron a bérrészletek fizetése alkalmával lettek volna követelhetők s fizetendők; — felperes azonban még az utolsó bérrészletet is felvette a nélkül, hogy a birságok tekintetében bárcsak jogfentartással is élt volna: a körülmények ezen helyzetében azokat a bérszerződés lejárta után is követelni, — többé jogositva nincs „mert az eszerint pervesztes felperest költség nem illeti, — alperes pedig az első biróságnak azokat megszüntető ítéletében megnyugodott." (1878. decz. 11. — 10795. sz. a.) Jogeset. Minden dolog haszna azt illetvén rendszerint, kinek az tutajdonát képezi, az ki valamely ingó vagyont jogtalanul viszszatart, annak hasznát ezen időre a tulajdonosnak megtéríteni tartozik. Szőke János hagyatéka részéről annak ügygondnoka Szerényi János — Vajda Gryula e. 1874. évben a rimaszombati tszék előtt 1339 frt 73 kr. mint 8 évi feles juh haszon megtérítésére pert indított. A tszék 1878. jan. 4 — 596S. sz. Ítélettel felperest elutasította; „mert felperes keresetét arra állapítja, hogy 1864. okt. végétől 1872. okt. végéig járó 8 évi vesztett hasznot azon 180 dar. feles juh után, melyeket alperesnek 1861. okt. végétől 1864. okt. végéig folyó 3 évre felébe adott, s melyeknek ugy tőke nyája mint szaporodása s hasznára nézve pert indítván, a 3 évi haszon és szaporodásra nézve kielégitetett; a többire nézve azonban csak 1873. jan. 11-én befejezett végrehajtás utján nyert kielégítést a szaporodás s haszonra nézve tehát 1874. okt. végétől számítva még kielégítést nem nyert.—Ezeket állapítja az ^.illetve B. s C. itéletekre,melyekben a felében adott juhok szaporodása s a feles haszon jogérvényesen lett megállapitva. 9