Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 9. szám

Budapest, 1879. kedd, február á. 9. szám. Huszonegyedik évfolyam. Tartalom: Jogesetek: Bérletnéli birság.—Ingó vagyon használata.—Legf. ítélőszék 1878-ki ügykimutatása. — Schopf bűnügy. Jogeset. Bérleinél előforduló bizonyos esetre bírság költetvén kit az az arra kötelezettől a bérleti szerződés lejárta után nem követelhető, ha a szerződés értelmében a birság mindenkor a bérrész'elek fizetése alkalmával volt követelendő, s fizetendő; bérbeadó azonban az utolsó bérrészietet is felvette a nélkül, hogy a birságat a kikötött esel beálla után követelte, vagy az­iránt csak jogfenlartással is élt volna. Tóth Ferencz — Guttmann Ede e. 2045 frt iránt az élesdi jbiróság előtt 1877. októberben sommás pert indított, melyben 1877. nov. 12. hozott i t é 1 e t te l: felperes keresetével elutasitatott, s a perköltségek kölcsö­nösen megszüntettek; „Mert ámbár a keresetlevélhez y. alatt csatolt, al­pereaileg nem kifogásolt haszonbérleti szerződés 7-ik pontjában alperes magát világosan kötelezte is a bérlet tárgyát tevő sörcsarnok - üzlet helyisége után a rendes bérösszegen felül az esetre, ha a bérlet tartama alatt 14 napon túl az üzlet zárva Lenne, — minden további nap után 5 frt bírságot fizetni; s igy a keresetlevélben kitett 403 nap után 2045 frt birság lenne általa fizetendő ; és ámbár alperes nem tagadta, hogy az általa bérelt üzlet a keresetben kitett időig csakugyan zárva tartatott; „mindazonáltal felperes keresetével elutasítandó volt, mivel az minden törvényes czimet nélkülöz, a meny­nyiben a becsatolt szerződésben kitett birság, mint a szerződési kötelezettség járuléka törvényeinkben egészen ismeretlen, — sőt fogalmánál fogva tscsak a büntető ha­tóságok által levén kiszabható: a felek egymást ily bir­ság fizetésére szerződésükben érvényesen nem kötelezhet­ték és az a bíróság által polgári perúton megítélhető nem volt; és pedig jelen esetben annálkevésbé, mivel alperes­ről fel nem tehető, hogy elhárithatlan akadály hiányá­ban saját kárára zárva tartotta volna több izben az üzletet, midőn haszonbérét fizetni köteles volt. „A perköltség kölcsönösen megszüntetendő volt, te­kintettel arra, mikép alperes a kereset melletti szerződés­ben magát ezen birság megfizetésére tényleg kötelezte, de ezt teljesíteni vonakodott s igy okot szolgáltatottarra, hogy felperes jelen keresettel a bíróság előtt jóhiszemü­leg felléphessen." ~ A kir. tábla 1878. april 25. — S76. sz a. meg­változtatván az első bírósági Ítéletet, alperest a kereset­ben, perkezdéstőli kamataiban s 40 frt perköltség fizeté­sében el marasztalta következő indokolással: „Alperes a beperesitett y. alatti szerződés valódiságát elismervén, miután ő mintónjogúszemély, magát annak 7-ik pontja szerint az esetre, ha a bérben birt sörcsarno­kot a tulajdonos világos hátrányára zárva -tartaná, kár­pótlásul bizonyos összeg fizetésére törvény szerint köte­lezhette és kötelezte is; miután továbbá az esetre, ha a szerződésnek"ezen terhétől szabadulni akart, azt asőrcsar­nok nyitvatartása által kikerülnie lehetett volna; miután végre a szerződés 7-ik pontja oly feltételt nem képez^ melynek kikötése törvényszerűit tiltva volna, — azon körülmény pedig, hogy a szerződő felek a szerződés 7-ik pontjában felperes által kikötött kártalanítási összeget birságnak czimezték,—a szerződés lényegét s a bérbeadott sőrcsarnok folytonos forgalmisága s értéke megtartására irányzott czélját meg nem változtatja „ugyanazért alperest a szerződés 7-ik pontja értel­mében az általa fizetni kötelezett s kiszámítás tekinteté­ben a per során nem kifogásolt összeg megfizetésére kö­lezni kellett. — Kamatok kikötve nem levén, azok a ke­reset meginditásától voltak megítélhetők." stb. A legf. ítélőszék a kir. tábla ítéletének meg­változtatásával az első bírósági elutasító Ítéletet hagyta­helyben köv. indokokból: „Tekintve, miszerint az •/. alatti szerződés 7 pontjá­nak értelmében a kötelezett bírságok mindenkoron a bérrészletek fizetése alkalmával lettek volna követelhe­tők s fizetendők; — felperes azonban még az utolsó bér­részletet is felvette a nélkül, hogy a birságok tekinteté­ben bárcsak jogfentartással is élt volna: a körülmények ezen helyzetében azokat a bérszerződés lejárta után is követelni, — többé jogositva nincs „mert az eszerint pervesztes felperest költség nem illeti, — alperes pedig az első biróságnak azokat meg­szüntető ítéletében megnyugodott." (1878. decz. 11. — 10795. sz. a.) Jogeset. Minden dolog haszna azt illetvén rendszerint, kinek az tutajdonát képezi, az ki valamely ingó vagyont jogtalanul visz­szatart, annak hasznát ezen időre a tulajdonosnak megtéríteni tartozik. Szőke János hagyatéka részéről annak ügy­gondnoka Szerényi János — Vajda Gryula e. 1874. évben a rimaszombati tszék előtt 1339 frt 73 kr. mint 8 évi feles juh haszon megtérítésére pert indított. A tszék 1878. jan. 4 — 596S. sz. Ítélettel felperest elutasította; „mert felperes keresetét arra állapítja, hogy 1864. okt. végétől 1872. okt. végéig járó 8 évi vesztett hasz­not azon 180 dar. feles juh után, melyeket alperesnek 1861. okt. végétől 1864. okt. végéig folyó 3 évre felébe adott, s melyeknek ugy tőke nyája mint szaporodása s hasznára nézve pert indítván, a 3 évi haszon és szaporo­dásra nézve kielégitetett; a többire nézve azonban csak 1873. jan. 11-én befejezett végrehajtás utján nyert kielé­gítést a szaporodás s haszonra nézve tehát 1874. okt. végé­től számítva még kielégítést nem nyert.—Ezeket állapítja az ^.illetve B. s C. itéletekre,melyekben a felében adott juhok szaporodása s a feles haszon jogérvényesen lett megállapitva. 9

Next

/
Thumbnails
Contents