Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 92. szám

366 Szemáry Ferencz s neje Gácsér Anna e. sikkasztás (bírói zártörés) vádjára a szegedi tszék előtt bünper vitetett, melynek — a tszék 1878. nov. 22. — 13170. sz. a. végzőst hozott, és Kormányosné e. a vád-alá helyezést elrendelte — Szemári Ferenczet s nejét tárgyi tényálladék meg nem állapithatása miatt, a sikkasztás vádja alól felmentette s a további eljárást ellenük beszüntette — következő indokokból: „Szemben vádlott tagadásával, több tanu vallomásával igazoltatott, mikép vádlott csalárd úton arra vette reá Gácsér Annát, hogy 'állítasson ki részére'egy közjegyzői okiratot arról, mintha utóbbinak 2000 frtot kölcsönzött volna, biztosítván Gácsért a panaszost, hogy egypár nap mulva az adóslevelet visszaadja. —. Vádlott azonban ezen ígéretét be nem váltotta, hanem a kezei kőzt levő ál-okmánnyal panaszos ellen birói úton foglalást eszközöltetett. Igazoltatott az is, hogy kuruzsolássál Gácsér Annáttól 25 frtot csalt ki, — ezen indokokból vádlott két rendbeli csalásért vád alá helyezendő. , j, „Ellenben Gácsér Anna s férje e. a további bűnvádi eljárás beszüntetendő; mert a, birói zár alá helyezett tárgyak egy része most is meg van; mert Zsótér tanu szerint a lefoglalt bárány eldöglött s végre mert a még hiányzó tárgyak értékét, melyek időközben romlásnak indultak, a panaszlottak bármikor lefizetni képesek és készek is — mdőn részükről kárositási szándék nem is forog fenn. ; A kir. tábla 1879. márczius 4. — 5319. sz. a. hhagyta indokaiból a tszék ítéletét,. A I e g f. Itélőszék következő végzést hozott:: „Mindkét alsó bírósági végzésének megyáltoztatásával, vádlott e. a büntető eljárás vádlási alap hiánya miatt meg-szüntettetik. Indokok:, „Tekintve, mikép panaszlónak abbeli állítása, hogy öt a vádlott ijesztgetés által vette reá a kérdéses kötvény színleges kiállitására, — a vizsgálat rendén egyetlen tanuval sem igazoltatik. „Tekintve, hogy a vádlott határozott tagadásával, de főleg közjegyzői teljes hitelű okmánnyal szemben, a panaszló puszta aláirása egyátalán nem — a jelen esetien pedig annálkevésbé vehető birói figyelembe,, mivel már mnga azon körülmény is, miszerint panaszló önmaga bevalja, hogy férje hitelezőnek kijád ása végett, -— tehát csalási czélból állitotta ki ama kötvényt —. panásztó erkölcsi hitelét teljesen lerontja, — valamint fel nem tehető az sem, hogy panaszló — miután saját állítása; szerint vádlott, őt a kuruzsolással is megcsalta, — mégis négy hóval később, mikor a babona sikertelenségéről, illetőleg a vádlott, általi megcsalatásáról —a mint maga mondja ~ már tapasztatatilag meggyőződve volt, — egy jelentékeny összegről szóló álkötvényt mert', volna minden ellenbiztositék nélkül a vádlott javára kir. közjegyző előtt kiállítani; „tekintve továbbá, hogy panaszló szülőinek, Gácsér András s Vetró Ilonának, valamint a panaszló fivérének, Gácsér Pálnak, mint legközelebbi rokonoknak bíróságon kívüli vallomása annálkevésbé képez bizomyitékot, mivel vallomásukat egyrészről kétessé teszi azon körülmény, miszerint ifj. Szenmári Ferenc, a panaszló férje állitja, hogy a 2000 frtos kötvény létezése, csak a biztositasi végrehajtáskor jutott vallomására; holott fel nem tehető, mikép panaszló azt szülei s testvéreivel közölte légyen a nélkül, hogy arról férjét, kinek épen érdekében] állította ki a kötvényt, minden mások előtt ne értesítette —• ez pedig, ha csakugyan. színleges vala, miután szükséges volta megszűnt, két hó lefolyása alatt a vádlottól vissza' ne követelte — volna; — miből alaposan következtethető, hogy vagy a panaszló szülői s fivére sem tudtak róla, vagy a mi legvalószínübb, a férje is tudta; de épen azért, mert a követelés valódiságát is tudta, — a kötelezvény visszaadását a vádlottól nem követelhette; másrészről pedig ezen bíróságon kivüli tanuk vallomását, nemcsak Gácsér János, a panaszló fivére, hanem Borbála Teréz és Szabó Gyula teljesen érdéktelen tanuk is lerontják, — azt bizonyítván: mikép Gácsér András s neje könyörögtek vádlottnak, hogy leányok lefoglalt holmijait ne árvereztesse el, — s igérték ugyanakkor, hogy vádlott követelését pár nap mulva leányok s vőjükkel | együtt házánál megjelenve — kienyenlitendik. „tekintve továbbá, hogy a panaszló részéről tanukul állított özv. Goltinger J. és Lanzó Istvánné abbeli vallomása, mintha őket hamis tanuság tételre kérte volna. fel a vádlott, — mint bíróságon kivüli tanuskodás annálkevésbé vehető birói figyelembe, mivel azon körülménynél fogva, miszerint vádlottnak, teljes bizonyítékot képezd közjegyzői okmány mellett, követelése valódiságának iga. -, zolása végett, tanukra egyátalán nem volt szüksége, —. -. valónak nem is volt vélelmezhető; , , „ ! „tekintve végre, mikép a vizsgálat eredménye annak lehetőségét, hogy vádlott a panaszlónak 2000 frtot kölcsönözhetett, nemcsak ki nem zárja, — hanem azon körülményen felül, miszerint a házzal s földdel biró váltott, nemcsak több magán egyén s pénzintézetnél élvezett hitelt,, —de még a panaszló férjével f olytátott hentes üzletet is ő tartotta pénzzel: Zikány J., Török A., Kovács J. és Schváb M. tanuk is vádlottnak e részbeni képességét igazolják; s így a vádlott e. felhozott összes adatok nyomatéktalanságából, a vád aláhelyezés eredménytelensége eleve látható; miért a további bünváli eljárás megszüntetendő volt; s ugy a kurzsolás általi csalást illetőleg is;. mert annak tekintetbevétele nélkül is, miszerint már maga ezen állítólagos csalás módja oly minőségü, mely képtelenségénél fogva, ép élméjű egyénnel szemben, nem. érvényesíthető; az pedig, hogy panaszló elmebajban szenved, — nemcsak nem bizonyitatik, de nem is állítatík; s az e részbeni tarjuknak mint, bíró ágon kívülieknek, puszta hallomásból meritett. vallomása törvényszerű bizonyitékot nem képez. " (1879. decz. 1. — 9 264 sz. a. ) Kereskedelemijogi döntvény. A törvény csak megengedni akarván a vevőnek hogy az áru hiányos voltát bizonyithassa,, de a bizonyítás terhét reá róni nem akarván- az általános jogelvek szerint az eladó lartozik igazolni, hogy az áru kifogástalan^ —- s nem a vevő az ellenkezőt K u t sch en r e u t e r Ferdinánd — Gr áhn er Károly e. bizonyos k öztük létrejött b ú tors zállít á si ügylet f e 1 b b u t á s a, ugy 9 4 fr't 41 kr. foglaló visszatéritése és szállitási, raktározási stb. költségek megfizetése iránt a b pesti V". k e r. j á r á s- m i n t keresk, bíróság előtt pert indított. Felperes a megvett 8 alperes által szállitott bútorokat hibásaknak, illetőleg kikötés elleneseknek találván, alperest azok visszavételére hívta fel, mit az nem akart teljesíteni. Aj b i róság f. év május 12830. sz. Itéletével a kérdéses ügyletet felboutottnak kimondván, kötelezte a fe-