Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 92. szám

367 leket a bútorok visszavételére, illetőleg visszaadására — azonfelül alperest a 20 frt foglaló s 27 frt utánvéti összeget vissza — összesen postadíjjal 48 frt 91 krt megfizetni; — 8 azonfelül még 40 frt kártérítést a több havi raktározásért s egyéb dijakért, ha felperes arra nézve becslő -esküt tesz le; „mert felperes az ügylet felbontását s kártérítést a ker. törv. 3 Itf. §. alapján követelvén, tartozik igazolni, hogy maga részerői a 346 illetve 347. §-nak eleget tett. s hogy alperest terhelő kár létezik. Hogy felperes az árut megérkeztével megvizsgáltatta, — igazoltatik az F. G. okiratokkal —- és a C. D. alattiakkal az is, hogy felperes a megszabott határidőben (34 ). § ) alperest értesítette, — alperes nem is állítván, hogy a C. D vevények mellett küldött ajánlott levelek mást tartalmaztak volna mint a mit felperes állit — t. i. a bú orok hibásságát s rendelkezésre boc'átá-át. — Alperes felelősége tehát azon hiányok tekintetében még akkor is fennállana, ha a buturok — mint ő állítja — a vasútra feladáskor hibátlanok lettek volna, mert alperes ama vélelem e lenében, hogy a megrendelési hely egyszersmind teljesítési hely ís, — azaz, hogy a bútorok Temesvárott voltak átadandók s átveendők — az ellenkezőt bizonyitani tartoznék — mit meg sem kisérlett. — A vasut társaságra mint szivatósra való hivatkozás tehát mellő endő. „Tekintve már most hogy alperes nem is állitja, mikép a vevő a szemle jkönyvben kitüntetett hibákkal az árut átvenni köteles lenne, s tekintve, hogy fentiek szerint felperes az ügylet felbon á-át s kártérítést követel «i jogosítva, van; s hogy a kártérítés fogalmához a költségek is tartoznak stb. stb. ezeknélfogva alperes kötelezendő volt stb. stb. A kir. tábla f. év jul 7. — 19993. sz. a. az első bír. itéletet megváltoztatta s felperest keresetével eluta-ntotta, egyszersmind 30 frt 50 kr. perköltség-ben marasztalta. „Mert a vevő az esetben, ha az áru a kikötött vagy törvényi kellékenek meg -nem felel, jogosítva van ugyan, az ügylettől elállani és kárát követelni (ker. 348. §. ) azonban köteles a 346. §. szerinti éttesités után, a 347. §. szerint, az átvétel alkalmával, vagy esetleg később, a felmerült hiányokat szakértői szemle utján megállapitatni. — Felperes a hiányok bizonyítására az F. G. alatti tényálladeki jkönyveket mutatta fel, s kiállítóit tanukkép kérte kiha g atatni. Azok tartalma s a tanuk vallomása azonban a hiányokat, illetve ezek alapján felperes elállási 8 kártérítési jogosultságát meg nem állapítja. Mert az F. G. alattiak a ker. t. 347. §. kivanta szakértői szemlének — miután a bíróság közbejötte nélkül eszközöltetett (perr. 540. §. ) a hiányok bebizonyitása tekintetéből — bizonyítékul elfogad hatók nem voltak, a szakértők utólagos megesketése pedig — mint itt történt — csak akkor rendelhető * 1, ha maga az előleges szemle bíróság közbejöttével teljesite ett; úrért a szakértők mint tanuk vallomása ez esetben a fentiek alapján bizonyítékot nem képez* " stb. A legf. ítélőszék a kir. tábla ítéletének megváltoztatásává az első biróságit hagyta helyben. Indokok: „A ker. törvény azon esetre, ha vevő más helyről küldött áru megvizsgálása után azt találja, hogy az a kikötött vagy a törvényi kellékeknek meg nem felel, egyéb kötelezettséget nem ró a vevőre mint azt, hogy e körülményről az eladót azonnal értesítse, — minthogy ha ezt az értesítést elmulasztja. az áru nem kifogásoknak tekintetik (346. §. ) Feljogosítja ugyan vevőt a törvény az áru hiányait szakértői szemle utján megállapitatni, — de nem teszi ezt kötelességévé s ennek, elmuasztásához semmi joghátrányt nem köt (347 §. ) Kitünik ebből, mikép a törvény csak megengedni akarta a vevőnek, hogy bizonyittsa az áru hiányos voltát, de nem akarta a bizonyítás terhét reá róni. Már pedig az átalános jogelvek szerint az eladó tartozik igazolni, hogy az áru kifogásolhatlan, — s nem a vevő az ellenkezőt. Mert: az eladó csak ugy követelheti a vevőtől a szerződés teljesítését, ha Ő is maga részéről azt te jesiti, — a mittagadás esetében a dolog természetes szerint neki kell bizonyítani. „Jelen esetben felperes az áruk átvétele után azonnal értesítette alperest arról, hogy azok hiányosak levén, rendelkezésére bocsátatnak, — tehát, megtette azt, mit törvény szerint tennie kellett. — Ez igazolva van részint azáltal, mert alperes nem is állította, mintha a C. D. a. posta vevények szerint küldött levelek az értesítésnél egyebet tartalmaztak volna; részint azért, mert alperes maga m mdj \ hogy felperesnek még függöny tartókat küldött a többi áruk hiányainak pótlásául. „Az F. G. tényálladéki jkonyvre nézve helyesen jegyezte ugyan meg a kir. tábla, hogy azok bizonyító erővel nem bírnak. De ezen jkönyvek egyá'alán tekintetbe nem jöhetnek, mivel a fentiek szerint felperes nem volt köteles az áruk hiányos voltát, bizonyítani. Ezen jkönyvek csak negatíve bírnak jelentőséggel annyiból, amennyiben felperes állítását meg nem czáfolják. Ellenben alperes, kí, habár a teljesítés helye nem Temesvár városa volt, az áruk kifogáshatlan vo. tát — azt t. i. hogy az árukat hiánytalan állapotban alta fel a vasútra, — bizonyítani tartozott volna — e részben mi bizonyítékot sem hozott fel.. Ennélfogva s tekintettel a ker. t. 548• §-szára, valamint a megtéritend • kárra nézve az első biróság -e helyütt is helyeseknek talált indokaira stb. stb. "' (1879. nov. — 20. — 857. sz. a. ) Az osztrák-magyar monarchia két állami egymástóli teljes függetlenségének alapfogalmával ellenkezik hogy az osztrák államkincstár a Magyarországi, valamely hivatalának, eljárás sáért bíróság előtt felelőségre vonalassék. Feuchtwanger E. müncheni terménykereskedő — Flesch M. budapesti czég mint egyenes adós — és az Osztrák c s. k i r. á 11 a m k i n c stár mint szavatos e. 2353 frt stb. kárösszeg fizetésére f. év jul. 30. a b pesti keresk. t s zé k n é l keresetet támasztott előadván, mikép alperes m grendele-ére 2358 frt érmékben 9096 vámfont préselt faggyút küldött Budapestre — azonban az az osztrák határon az engelha rdzeli vámhivatal által feltartóztatott azon ürügy alatt, hogy a fagygyu steari mel lenne keverve, — és csak miután ezen tel evés alaptalansága kitűnt — 10 nap után engedte tovább szállitatni; minek folytán a Budapesté érkezett árut 1-ső r. alperes — elkésés alapján — visszautasította. .. ) A ker. tör vény szék elfogadta a keresetet, de a 2-od r. alperes kifogására magát il. etékteleuaek mondotta ki. Közbevetett se mm. panaszra —. A S e m m í tő szék azt elvetette; „mert minden egyébtől eltekintve, ellenkezik a keresetnek oda irányuló kérelme: hogy az osztrák cs. kir» 92*