Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 92. szám

Budapest, 1879. kedd, decz. 16. 92. szám. Huszonegyedik évfolyam. Tartalom: Jogeset: Tartozatlan fizetés. — Csalási bűneset, — Keresk. döntvények. Jogeset. Tartozatlan fizetés esete nem forog fettn, midőn valamely színház albérlője, a gaztarsutal irányában, a ft bérlőért válni kötelezettséget^ és tetjesit fizetést — azon pénzösszegre nézve, melyet a gázlársulat^ a vele szerződési viszonyban állott (öbérlöiol, a főbértői minőség tartama alatt a kiszolgáltatott légszeszért, illetőleg a iegsztsz órák használatáért köteteim jogosítva volt, Blau József — Az „Átal. osztrák gáz társaság"* — illetve annak bp^sti gá/müvei iga gatója e. 467 írt 87 kr. iránt 1817. augusztusban a b pesti tszék ©lőtt pert ind tott a tszék f. év febr. 11. — 48761. S'. a. Ítéletével felperest elutasította és 80 fi t perkö Wgben elmarasztalta ; „mert felperes minta Hermina téreni Fürst színház vállalat albéil je azt, bogy a B. számlában kitüntetett légsze^z, az abban kitett mennyi-égben, azon vállalat által elfogyasztatott, — tagadásba nem vette; mert felperes a számláb li keteseti összeg kiegyenlítését a C. szerződés szt-rint, nenusak minden fentartás nélkül magára válalta, hanem a t a s/erződésil< g kikötött félnek, vagyis alp-résnek, a részlet fizetési és 90 frt elengedés (rabat) jogktd\ezmény igénybevételével tettleg ki is fizette; s minthogy ennek folytán itt tartozatlrnul tett fizetésről szó sem lehet; mintbogy végre felperes azon állítását, mintha a C. szerződés kötésére erőszakoltatott volna, mivel sem bizonyítja : — mindezeknélfogva stb. A kir. tábla ]879. roáius 13. ~~ K8 !4. sz. a. az első bir. ítéletet részben megváltoztatta s alp<re?t 377 frt 51 kr. tőke s perinditástóli kamataiban s 80 frt perköltségben marasztalta ; mert „alperes elleniratában beismerte, hogy felperesnek mint a nevezett színház bérlőjének, a színház kivilágításához szükséges gáz engedélyezést megtagadta, s azt csak azon esetre ígérte engedélyezni, ba felperes a Fürst János számlájára kis/olgáiratott gázéit még tartozásban lévő 467 frt 87 krt kifizetendi. ,Tekintve, hogy alperes társulat, a gáz engedélyezését csak a pontatlan fizetőtől tagadhatja meg, — felperes azonban az előbbi bérlő gáz tartozásáért felelőséggel nem tartozik; és igy tőle a gá/, mert a tár-uhttnak aszerzódés 15. pontjában biztosított s cs;>k a gázt fogyasztó személyéhez kötött joga a kérdéses helyiség későbbi bérlőjére ki nem terjeszthető — jogtalanul tagadtatott meg; s tekintve, h<*gy felperes mint színház igazgatónak, a gázra mulhatlan szüksége volt: ennélfogva a létező körülmények közt, az alp. társulat felperes irányában, az őtett nem terhelő tarlozás átvétele körül, a szabad akaratot korlátoló oly erkölcsi nyomási gyakorlott, mely az ekkép létesült szerződés jogosultságát ki/árja: ennélfogva felperes a szerződés érvénytelenités-e mellett, az előbbeni állapot visszálUtását követelni jogosítva van ; s végre tekintve, hogy felperes ennek folytán elismerten 377 forint 51 krt fizetett: alperes ezen összeg stb. kötelezni kellett. „A SÓ frt 36 kr. iránt felperes elutasítandó; mert ezen összeg C okmány szerint általa elengedtetett; azt pedig, hogy ezen leengedés már az ő részére járó jutalékból tőrtént volna, nem bizonyította.* Alegf. ítél őszé ka táblai Ítélet megváltoztatásával az első bíróságit hagyta helyben ; Indokok: „Felperes a kérdéses 467 frt 87 krt ugy keresete, mint felebbezvénye szerint tartozatlan fizetés*' czimén követeli alperestől az alapon, mertő az alp. irányában Fürst Jánosért oly összegre nézve válalt (C a.) kötelezettséget s teljesített fizetést, melyei Fürst az alperesnek nem tartozott. — Felperes keresetének alapját képező" j' gczim ellenére tehát jelen perben azon kérdés, hogy a felperes által (C. a.) válalt kötelezettség, a szerződések érvényességére megkívántató módon jött-e létre, vagy sem ? elbírálás tárgyát annyival kevésbé képezheti, mert felperes a C. kötelező nyilatkozatát valamely törvényes oknál fogva, érvénytelennek kimondatni nem is kérte; az pedi^, hogy felperes a most visszakövetelt összeget alperesnek tartozatlanul fizette volna — a C. alatti s a tévedést kizáró saját kötelező nyilatkozata ellenében, a H. alatt s J. szerint indokolt ítélettel, mely ítélet a felperes s Fürst János közt, alperes bevonása nélkül, s ekként irányában mi jogba'állyal sem bírható perben hozatott, — igazoltnak annálkevésbé tekintethetett; mert Guttman Simon tanúvallomásából kitűnik, hogy a házában létező színház főbérlője folyvást Fürst János volt, s neki felelőséggel az tartozik; mert a Fürst albérlőjeként jelentkező Czobor Károly is azt valja, hogy ő Fürst Jánostól csak 1874. tavaszig bírta albérbe a színházat; mert végre felperes keresetében is beismerte, hogy 1874. aug. hótól keidve a szinházat Fürst Jánostól vette albérbe: ily körülmények közt pedig ki nem mondható az, hogy alperes ne lett volna jogosítva a vele szerződési viszonyban állott főbérlő Fürst Jánostól követelni azon összeget, mely a fóbérlói minőség tartama alatt, a kiszolgáltatottnak beismert légszeszért, illetőleg légsz^sz órák használatáért járó árt képezi. „Ez okokból felperest a tartozatlan fizetés cziraére állapított.keresetével elutasítani s mint pervesztest a költségekben marasztalni kellett.0 (Iö79. nov. 11.— 8538. sz. a.) Bűnvádi jogeset* Hamis okmány készítése és felhasználása általi csalás. K ormányos Jánosné szül. Török Katalin e. Gácsér Ann* panaszára színlelt okmány készítése s felhasználása, ugy kuruzsolással elkövetett csalás miatt; és 92