Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 91. szám

364 relt váltó követelés veszélyeztetve van azon idő alatt i>, [mig az illető perben véghatározat hozatik. Kosenblüth Simon — Fried Áron e. 20 frt váltó összeg erejéig válló biztosítás elrendelését kérelmezte a nyíregyházai tszéknél. A tsz ék f. év sept. 15. — 11280 sz. végzésével azt megtagadta, mert azon körülmény, hogy alperes e. f. év márcz. 4-én G8 frt erejéig végrehajtás foganatositatott, egymagában a követelés veszélyeztetését nem bizonyítja. Közbevetett semm. panaszára — A Semmitőszék a tszék végzését megsemmisítette (Váltó Elj. 91. §. b. p. és pérr. 297. §. 18. p.) „tekintve, hogy alperes ellen a B. a. hivatalos bizonyítvány szerint végrehajtás elrendelve s foganatosítva levén, — ez által a Váltó Elj. rendelet 57. §. 1-ső pontjának ruegfelelőleg, valószínűvé tétetett, hogy a beperelt váltókövetelés azon idó' alatt is, mig véghatározat hozatik, veszélyeztetve van, — következve felperes kérelmét megtagadni nem lehet." (1879. okt. 29. — 21986. sz. a.) A házbér lejáratával, a jelzálogos hitelező zálogjoga a bérjövedelemre megszűnvén, s az a tulajdonos szabad rendelkezése alá esvén: a jelzálogos hitelező az ingatlan állagára nyert zálogjogánál fogva elsőbbséget nem igényelhető lejárt-— s ilyenehül egy más hitelező részére végrehajtás alá vont birjövedelemre mindaddig, mig zálogjoga biztosítására végrehajtásilaga maga részére le nem foglaltatja az ingatlanság jövedelmeit. Zíegler Ferencz — Pay or Ignácznészül. Schönbein A. bpesti háztulajdonds e. 600 frt erejéig váltó végrehajtást folytatott, s a Terézváros akáczfa-utczában levő* 216. sz. Schönbein-féle ház bérjövedelméből alperesnöt illető y8-részét lefoglaltatta — mire Bumbacsilla M. részéről elsőbségi igény jelentetett be — melynek letárgyalása után — a bpesti váltó törvényszék 1879. febr. 8,— 3015. sz. végzésével igénylőt elutasította; .,mert igénylő nem állítja, hogy azon bérjövedelemre végreh. jogot nyert; magára az ingatlanra szerzett telekk. zálogjog ptdig az ingatlan lejárt bérjövedelmeire nézve elsö'bségi igényt nem állapit meg, mert az ingatlan lejárt bérjövedelmei annak tartozékát nem képezik; ezek tehát tekintet nélkül arra, hogy az ingatlan igény- avagy tehermentes-e? az ingatlantól függetlenül, mint ingók jogi természetévei birók, lefoglalbatók levén,— ezekre nézve zálogjog c?ak végrehajtás utján szerezhető, s az elsőbséget a végrehajtási foglalás elsőbsége szabályozza. Akir. tábl a ezen végzést megváltoztatta s a jelzálogos hitelező (felperesnek) elsőbségi igényét a házbérre nézve megállapította; „mert a kérdéses ingatlan jelzálogos követelésekkel terhelve levén, a psrr. 416. §. szerint annak bérjövedelme lefoglalható nem lett volna; „mert ennélfogva ily foglalás, a jelzálogos hitelezőnek az illető ingatlan haszonvételére is kiterjedő jogait nem sértheti." A legf ítélőszék a kir. tábla végzését a jelzálogos hitelező elsőbségi igénye megállapítására nézve megváltoztatta s az első bíróságét hagyta helyben. Indokok: „Az id. törv. szab. I. 156. §-nál fogva az osz.tr. polg. tk. 457. §-sza hatályában fennállónak tartandó levén, — kétséget nem szenved, hogy a jelzálogos hitelezőnek valamely ingatlan állagára nyert zálogjoga kiterjed az ingatlanságnak még el nem választott vagy be nem szedett gyümölcseire, — következve az e gyümölcsökkel egy jogi elbánás alá tartozó le nem járt házbérekre is. ,,A lejárattal azonban a jelzálogos hitelezőnek zálogjoga a bérjövedelemre megszűnvén s az az ingatlauság tulajdonosának szabad rendelkezése alá esvén: nyilvánvaló, hogy a jelzálogos hitelező az ingatlan állagára nyert zálogjogánál fogva elsőbséget nem igényelhet lejárt silyenekül egy más hitelező részére végrehajtás alá vont bérjövedelmekre mindaddig, mig az előlidézett törvényszakasz erejénél fogva őt megillető zálogjogának biztosítására végrehajtásilag maga részére lefoglaltatja a részére lekötött ingatlanság jövedelmeit, s ez által megszünteti az ingatlanság tulajdonosának rendelkezési jogát a lejárt jövedelmek tekintetében. „Elsőbséget igénylő jelzálogos hitelező részéről az, hogy a szóbanforgó bérjövedelmeket végrehajtásilag lefoglaltatta volna, nem is állitatván, — igényével helyesen lett az első bíróság által elutasítva." (1879. nov. 25. — 802. sz. a.) Kinevezések. A budapesti kir. főügyész Klinger János dijnokot a debreczeni királyi ügyészséghez Írnokká nevezte ki. Az igazságügyminister H1 a, s z n y Mihály nagyszombati kir. járásbirósági telekkönyvvezetöt a pestvidéki kir. törvényszékhez helyezte át. Cődök, Hirsch Elsner és Trexler Ervin halmi üveggyári czóg ellen bej. decz. 27, 28 és 29. ideigl. tömeggondnok és perügy. Friedman Ödön ügyvéd. — Kovács J. K. budapesti bej. füszerkereskedő ellen bej. jan. 5, 6 és 7. ideigl. tömegg. és perügy. Kajuch József ügyvéd. — PerluszM. gyöngyösi bej. kereskedő ellen, bej. határidő jan. 12, 13 és 14 ideigl. tömegg. és perügyelő Szántó János gyöngyösi ügyvéd. — Özv. Ón ás Jánosné szül. Machold Anna sz.-fehérvári lakos ellen bej. jan. 13, 14 és 15. ideigl. tömegg. és perügy. Dr. Ráday Lajos. — Ekstein Regina bajai keresk. ellen decz. 29, 30 és 31. tömegg. és perügy. Drescher Ede ügyvéd. Halálozás Lipovnic2ky Vilmos val.b. tanácsos, a Semmitőszék nyug. alelnöke, — a birói karnak egyik disze és kitűnősége, dec. 11-én reggel — élte 79-ik évében elhalt. — Áldás poraira! A Semmit ős zéknél e hétre előadás végett összesen: 579 ügy volt bejelentve — ezek közt 14 kereskedelmi — 1 sajtó ügy — és 9 semm. panasz a legf. ítélőszék — 17 a kir. táblák ellen. A legfőbb Itélöszéknél pedig: 692 volt e héten elintézendő— ezek közt 327 bünügyjelentetettbeafolyó hétre. E számhoz van mellékelve lapunk 1880. évi elöf. programja. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken.— Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, félévre 4'frt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-ntcza szögletén 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrat 10. sz.