Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 91. szám

363 helyben — becslő eskü letételének feltétele alatt stb. Egyebekben a táblai ítélet hhagyatik — magától értetvén, hogy a rendelkezésre bocsátott 5 hordó borból, a 966. számmal jegyzettnek kivételével, már most alperes 4 hordót köteles felperesnek kiadni. Indokok: „Felperes az alperessel kötött adásvevési szerződés teljesitésóül a kikötött vételár fizetését, követeli. „A fizetés rendesen — mint ez esetben is, — eltérő megállapodás nem történvén, — az átadáskor teljesítendő, — de csak akkor, ha a vevő az árut a ker. törv. 345. §. értelmében átvenni tartozik, — és igy csak akkor, ha az eladó a maga részéről a szerződést teljesítette (ker. törv. 335. §.) „Eszerint felperes mint eladó tartozván bebizonyítani, hogy a fizetés feltétele beállott, vagyis, hogy a küldött borok a kikötött feltételeknek megfeleltek, nem pedig alperes ennek ellenkezőjét: felperes részéről az előleges bírói szemle ellen tett kifogásoknak súly nem tulajdonítható. „Alperes jogában állott, de kötelezve nem volt, az általa tapasztalt hiányokat szakértői szemle útján megállapitatni, — és igy a mennyiben a szakértői szemle eredménye alperes állításai ellen szól, — ezáltal maga szolgáltatott bizonyítékot felperes részére, — a mennyiben pedig a szemle eredménye az ellenkezőre mutat, ha mindjárt felperes kifogása folytán a szakértők véleménye figyelembe vehetőnek nem tekintetnék is, még mindig fenforogna alperes egyszerű tagadása, hogy a küldött borok a kikötött kellékeknek meg nem felelnek, — minek ellenében a mondottak szerint ennek ellenkezőjót, felperes mint eladó, tartozott bebizonyítani; — mi irányban azonban a kifogásolt borokra nézve semmi bizonyítékot nem szolgáltatott. „Hasonló tekintet alá esik, a felperesnek alperes részérói, a bor zöldes szine iránt odakináltfőeskü, melynek utazója személyében felperes által leendő elfogadásának különben is semmisem állott útjában. — Ez felperes részéről nem történvén, ellene a perr. 234. §-a helyesen alkalmaztatott. „Mindezeknélfogva a szakértői szemle alapján, a 966. sz. hordó és az abban levő bor árában alperes helyesen marasztal tátott stb. stb. „Ellenben a fekbérre nézve az első biróság ítélete indokaiból s még azért is hhagyandó, mert midőn alperes a borokat felperes rendelkezésére bocsátotta, egyszersmind figyelmeztette, hogy ha borairól bizonyos idő alatt nem rendelkezi'., őt fekbérrel fogja megterhelni, mit jogosan tehetett." (1879. okt. 6. — 640. sz. a.) Váltójogi esetek. A forgatmányosnak adott azon jog, hogy az üres forgatmányi Kitölthesse, csak a forgatmányok czéljának megfelelő, a forgatmány lényegére vonathozó tartalom utólagos beiktatására értendő, — tehát nem arra is, hogy az üres forgatmányba, az óvás elengedés záradékát felvehesse. Szeku 1 a Zakariás czég mint váltóforgatmányos — Tacitu C. János mint kibocsátó e. 300 forint váltótartozás fizetésére a brassói tszék mintváltóbiróság előtt pert indított Megjegyzendő, mikép felperes a váltóóvatolást elmulasztotta a törvényszék f. év május 12. felperest keresetével elutasította s 17 frt perköltségben marasztalta: mert felperes beismeri, hogy a kereseti váltó birtokába a kibocsátó üres forgatmánya utján jutott s azt maga.töltötte ki saját nevére. Felperes ezen forgatmány szövegéhez később még hozzá toldotta ezt „Oline Protest", —és hogy ez a kereset beadásakor még nem volt hozzátoldva — igazolja a keresethez csatolt váltó másolata. — Alperes a váltó e. egyszerűen azt hozza fel, hogy felperes az óvatolást elmulasztotta, — minek ellenében felperes azt vitatja, hogy a váltót üres hátirattal kapván, azt ugy és akkor ahogy és a mikor neki tetszett, kitölthette, s igy a forgatmány az ,,Ohne Protest"-et is tartalmazván, óvatoltatni kötelezve nem volt. „Itt tehát a* eldöntendő: hogy a váltóbirtokos törvényileg jogosítva van-e az üres forgatmány kitöltésénél, az ,,Ovás elengedés'' kifejezést felvenni? „A hátirat czélja kizárólag a váltó tulajdonának másra való átruházása levén : az üres hátirat sem czélozhat mást s többet ennél; az anyagi jog szerint pedig a szerződő felek akarata levén irányadó, — minthogy szemben alperes tagadásával felperes nem is állította, hogy alperes az óvást kifejezetten elengedte volna: ennélfogva felperes azon egyoldalú ténye által, hogy a forgatmányba az óvás elengedését beleszúrta, az óvási kötelezettség alól kl nem buvh&tik stb. stb, A marosvásárhelyi kir. tábla f. év jul. 15. a.z első bír. Ítéletet hhagyta — Alegf. ítélőszék a kir. tábla Ítéletét hhagyta. Indokok: ,Felperes felebbezvényeibea beismervén, hogy a kereseti váltó birtokába, alperes üres forgat- . mánya alapján jutott, s hogy a/,t ó töltötte ki, — nem állitja, hogy alperes részéről feljogositatott volna az üre* forgatmánynak, az óvás elengedési záradékot is tartalmazó kitöltésére, — s csak azon alapon kívánja alperes marasztalását, mert ő (felperes) ama záradéknak a forgatmánybavalófelvételére, alperes üresen adott forgatói alá-" irása alapján s határozott tilalmaz ás hiányában feljogosítva volt. „Ezen a felperesi felebbezésekben foglaltak mellett elesik annak szüksége, hogy a perr. 108. §. alapján azon irányban, hogy a forgatmány minő alakban állitatott ki eredetileg, s létezett-e s minő megállapodás a felek közt a forgatmány kitöbése iránt — mely kiegészítést egyébként az teszi vala szükségessé, hogy az alperessel közlött váltómásolat az óvás elengedési záradékot nem tartalmazza, s igy annak nem volt alkalma kifogásaiban már ezen körülményre is kiterjeszkedni. ,,A fent előterjesztett tényállás alapján felperes az óvás feltételének elmulasztása okából helyesen utasitatott el keresetével, mert a V. törv. 11. §. által a forgatmányosnak adott azon jog, hogy az üres forgatmányokat kitölthesse, csak a forgatmányok czéljának megfelelő, a forgatmány lényegére vonatkozó tartalom utólagos beiktatására értendő, — de a törvény ezen rendelete alapján nem tekinthető a forgatmányos feljogosítottnak az üres forgatmányt akkép kiegészíteni, hogy a forgatmány tartalmába, annak czéljátó! idegen, a forgató kötelezettségét lényegesen súlyosító záradékot, minő kétségtelenül az óvás elengedése is — felvehessen, — sőt inkább az ily természetű záradéknak az utólagos kitöltésnél való használata csakis a forgatóval létrejött megállapodás alapján történhetik; ily megállapodás létrejötte pedig felperes részéről nem állíttatik. (1879. nov. 17. — 827. sz. a.) Az által, hogy a váltóadós ellen végrehajtás lett elrendelve s foganatosítva, valószínűvé van téve az, mikép a bepe91*