Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 91. szám

362 tartotta, — a minthogy felperesek a birtokban f/4 évig bent is maradtak. Vitatják ugyan felperesek, hogy ók 1873. jan. 1-től haszonbért fizetni nem kötelesek, mert a téli hónapokban a birtokot ugy, hogy az jövedelmezett volna, nem hasz­nálhatták, — s kérik ez okból az alperes által */4 évre megtartott 650 frt haszonbért maguknak visszaitéltetni. Ebbeli állításuk azonban figyelembe vehető nem volt; mert felperesek nem tagadták, hogy gazdasági marháikat V4 évig, az általuk bérbevett birtokon legeltettek, és mind magok ott laktak, mind az épületeket cselédeik és marháik részére használatban tartották; valamint nem tagadják azt sem, hogy az 1872. évi őszi vetésnek felét 1873. évben megkapván; ezáltal is a most mondott év termesztményeiben részesültek, s így nem állithatják, hogy a bérleményt az 1873. év első negyedében min ién haszon nélkül birtokolták; minélfogva az általuk fizetett %/4 évi haszonbér visszafizetését 1-ső r. alperestől jogosan nem követelhetik. „Ebből folyólag el kellett felpereseket az alperesi a. b. alatti viszonkeresetben marasztalni; mert a haszonbéri szerződés szerint kötelesek levén évenkint 20 mérő zabot adni s az adót sajátjukból fizetni, — minthogy */4 évre 5 mérő zab jár s felperesek annak 13 frt árát nem kifo­gásolták, — de azt sem vonták kétségbe, hogy 1873 első negyedére 50 frt 38 kr. adó fizettetett — ezekben s az ellenirat beadása napjátóli 6°/0 kamataiban, a midőn az követelésbe vétetett — felpereseket marasztalni kellett.c< (1879. nov. 25. — 10967. sz. a.) Kereekedelemjogi döntvény. Kereskedelmi ügyleteknél az eladó tartozik bizonyítani, hogy a fizetés feltétele beállolt, vagyU hogy az általa küldött áruk a kikötött feltételeknek megfeleltek; az ellenkezőnek bizo­nyítása nem terhelvén a vevőt. A vevőnek csali jogában áll, de kötelezve nincs, hogy az árukon tapasztalt hiányokat szakértői szemle utján megálla­pítássá. G-ruberL. s fia czég — Fried Leopold vi­déki borkereskedő e. 518 frt iránt 1878. aug. a b p e s t i keresk. tszéknél pert indított s fejezett be a tsz ék 1879. febr. 28. — 14169. sz. a. ítéletet ho­zott, melyben felperes követelése 154 frt 32 krban álla­pitatott meg, s alperes viszonköveteléséül, illetőleg a fel­peres rendelkezésére bocsátott 5 hordó bor raktári dijául, eziránti becslő eskü letétele feltétele alatt 141 frt 10 kr. ítéltetett meg— köv. í n d o k o 1 á s)s a 1: „Felperes nem tagadta, hogy az alperesnek küldött 8 hordó bor közül 5 hordó kellő idóben neki rendelkezé­sére bocsátatott; ennek daczára azokról se nem rendel­kezett, sem a hiányokat szakértők által meg nem állapi­tatta. Tehát már ezen mulasztások folytán sem lenne al­peres a kifogásolt borok átvételére kötelezhető, — az al­peres által eszközöltetett szakértői szemle utján, — a mely e. emelt azon felperesi kifogás, hogy a megvizsgált bo­rok az általa küldöttekkel nem voltak azonosok, figye­lembe nem jöhetett, mint a melyet a szemle jkönyv tar­talma világosan megczáfol. — Igazolva van továbbá, hogy a kifogásolt 5 hordó bor sem a minőség, sem a kü­lönösen kikötött szin (zöldbe játtzó sárga sziu) tekinteté ben a megrendelésnek meg nem felelt.'^Hogy a megrende­lés ily szinü borra történt — bizon)itva van a felajánlott eskü felperes általi el nem fogadása által.' — És habár a 966. sz. hordó bor zöldbe jádzőnak constatáltatott, — mégis miután a megrendelés bizonyos fajok szerint egész­ben történt — ugyanazon fajból egy töredék megtartására alperes kötelezhető nem volt. „Ezek folytán felperes követelése csupán a nem ki­fogásolt 3 hordó bor vételárában, 154 fríban volt meg­állapítható. „Ennek ellenében alperes részére az 5. hordóbor szállítási s pinozéltetési s költsége megitélen lő, mert 3.SZ. szerint a szállítás diját ő fizette s mert a pinczéltetési költség elég mérsékelten számitatott. — A fekdij tekinte­tében egyéb bizonyíték hiányában becslő eskü volt oda­ítélendő. A kir. tábla 1879. apr. 28. — 1403. sz. a. az első bir. Ítéletét oly változtatással hagyta helyben, hogy felperes követelése, a 966. sz. hordóbor árával együtt 240 frt 25 krban állapitatik meg, — hogy alpsres rak­tárbéri követelésével feltétlenül elutasitatilc, s végül hogy tekintettel arra, mikép az alperes viszonkereseteül feltétlenül megítélt 96 frt 10 krból, a 966 sz. hordóbor szállítására s bepinezéztetésére es6 rósz — 12 frt 50 kr. elesik — alperes a még fenmaradó 83 frt 60 kr. levoná­sával 156 frt 65 kr. tőke s kamatai fizetésére kötelezendő — köv. indokolással: „Felperes követelése az elismert 3 hordó bir 154 frt 32 kr. áránkivül a 96'). sz. nézve is — 85 frt 93 krban megállapítandó volt; mert a s emle által igazoltatott, hogy ezen bor a kikötött kellékekkel bir; az pedig, hogyugyan­azon min'íségü borból megrendelt 967. sz. másik hordó bor a kikötött kellékeknek meg nem fjlel, — a külön hordóban szállított, szerződésszerű bor mennyiség átvéte­lének is megtagadására okul nem szolgálhat, (ker. törv. 358. §.) „A 963. 964. 965. és 967. sz. alattiakra nézve helye­sen utasitatott el felperes, mert a kinált fó'esküt sem el nem fogadván, sem vissza nem kínálván — bizonyítva lett, hogy a megrendelt boroknak, kikötés szerint, zöld­sárga színnel kellett birniok, holott a szemle szerint ezen 4 hordó bor kivétel nélkül veres-sárga szinü volt; miért azokat alperes jogszerüleg bocsátotta felperes rendelke­zésére. „A 12. sz. a. szemle e. felperesi kifogás el nem fo­gadható, mert annál megbízottja által jelen volt, és mert a megszemlélt borokat sem akkor, sem jelenleg más szi­ntieknek nem állította: részint mivel az azonosság: iránti kifogása teljesen megczáfoltatott. „Alperes viszonkövetelése — miután a felp. követe­léssel ugyanazon jogalapból származik s a kereset beadá­sakor már lejárt követelést képezett, — a 966, sz. hordó szállítására s bepinc/.éztetésére eső aránylagos rész — 12 frt 50 kr. — levonásával — szállítás, piuczóltetés és szemle költség cziméa 83 frt 60 krban Ítéltetett meg az első bir. indokokból. — Ellenben a raktárbérre nézve el­utaztatott, mert nem igazolta, hogy s jogszerüleg ren­delkezésre bocsátott 4 hordó bor után bárkinek, bármely rak bért fizetni kénszerült volna, — önmaga állítván, hogy saját pinczéjében voltak s vannak jelenleg is j saját helyisége utáni rak bért pedig csak azon esetben követel­hetne, ha kimutatná, mikép a 4 hordó bor ottléte folytán bármi kárt szenvedett, vagy bárminemű haszontól el­esett. Alegf. ítélőszék következőleg itélt: „A bpesti kir. táblai ítélet azon része, melyszerint alperes raktárbér iránti viszonkeresetével feltétlenül el­\ utasitatott, megváltoztatatván, az első b rósági hagyatik

Next

/
Thumbnails
Contents