Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 89. szám

855 birtokosai lévén,; óvás felvételnek szüksége fenn nem forog. (V. törv. 44. §.) „Mert továbbá alperesek azt5 hogy a kéreget megindítása előtt a váltóősszéget kamataival együtt lefizették volna, felperes tagadásával szemben nem igazolták; minthogy az e részben felajánlott eskü általi bizonyítás, a váltó elj. 29. §-nál fogva elrendelhető nem volt.4* Akir. tábla 1879. april 2). — 784. sz. a. megváltoztatta a tszék felebbezett ítéletét, a pommás végzésnek a kamatokra nézve részbeni s a perköltség tekintetéből egészbeni hatályon kivül helyezésével s alpereseket csak a kereseti összeg után 1878. jul. 21-től azon év okt. 8-ig — 124 írt 69 kr. után pedig 187*. okt. 8-tól azon •év okt. 17-ig járó 6°/0 kamatfizetésére kötelezvén — a perköltségek kölcsönös megszüntetésével. „Tekintve, hogy a 72 frt 15 kr. könyvkivonati követelés után jelen perben kamat nem Ítélhető meg; tekintve, hogy a 3. 4. sz. a. a postavevények, illetve felperos beismerése szerint, még a keresetievei beadása előtt fizetett 130 frt és 124 frt 70 kr. — összesen 254 frt 70 krral az egész váltótartozás kifizetve levén, — felperes tekintettel egyrészről a V. törv. 44. §-szára — melyszerint oly esetben, midőn a telepes egyszersmind a váltó birtokosa, a fizetés hiánya miatti óvás felvétele nem szükséges, — tekintettel másrészről arra, hogy alperesek a váltó összeget, a Váltó t. 40. §-hoz képest a bíróságnál letenni elmulasztották -— a váltó lejáratától annak kifizetéséig járó 6°/0 kamatot követelni jogosítva van ugyan, — maga a váltóösszeg azonban jogosan beperelhető nem volt; tekintve végre, miszerint oly esetben, midőn mindegyik fél részben pervesztes az összes perköltség fizetésére egyik fél sem kötelezhető stb. A legfőbb ítélőszék következő ítéletet hozott: „A kir. tábla ítélete a kamat s perköltségre vonatkozó, felperes által felebbezett részében megváltoztatik s e részben az első birósági hagyatik helyben oly változtatással, hogy az összes perköltség 16 frt 25 krra méraékeltetik. Indokok: „A kereseti váltó telepitve, stelepeskép felperes váltó birtokosievén megnevezve,önmagánál a váltónak fizetés végetti bemutatása nem kívántatik s a váltó törv. 44. §-hoz képest óvás felvétele sem szükségeltetik.— Ebkezképest tehát nlperesek azon kifogása, hogy a váltó fizetés végetti bemutatásának s az óvás kivételének elmulasztása miatt sem követeltethetnék kamat, törvényen nem alapszik. „Alperesek azon további kifogása, hogy kamatot fizetni azért sem tartoznak, mert a követelt összeget még a kereset beadása előtt lefizették, szinte elvetendő volt; mert beismervén alperesek a felperes azon állítását, hogy a kereseti összegen felül 72 frt 15 kr. lejárt könyvkivonati töke követeléssel is tartoztak, — azt pedig", hogy a 3. 4. sz. postavevény szerint felpereshez juttatott 254 frt 69 krt ki.árólag váltó tartozásuk törlesztésére küldöttek volna, kellő helyen bizonyítani meg sem kísérlettek: kétségtelen, hogy felperes a 3. sz. a. vevény mellett küldött 130 írtból jogosítva volt a lejárt 72 frt 15 kr. könyvkivonati tőke követelését — mely után kamat nem is számitatott — törleszteni, s a fenmaradt 57 frt 85 kr., valamint a 4. szerint küldött 124 frt 69 kr., s a kereset beadása után t. i. 1878. nov. megkapott 72 frt 15 krt is váltókövetelése kiegyenlítésére fordítani; ily körülmények közt pedig jogosan követelhette azt is, hogy a részlet fizetések idejére tekintettel, — a tőke után végkielégifléig járó kamat is megfizetessók. „A perköltséget illetőleg — tekintve, hogy a kereset beadásakor a tőkének egyrésze, a kamat pedig egészben — kielégítetlen volt; — de tekintve másrészről azt is, hogy felperes keresetét oly összegre is kiterjesztette, a mi már a kereset beadása előtt kiegyenlítetett—a perr. 251. §-hoz képest alperesek a megállapítható költségeknek csakis fele aráryában voltak marasztalandókV (1879. sept. 16. — 764. sz. a.) Az, ki bejegyzett kereskedői minőségét be nem bizonyítja^ a keresk. törv. 32é. §. által biztositolt előnyökben nem részesülhet. Schvach és Silberwerk bpesti bej. czég — E. Gentilli s társ bécsi bej. czég e. a b p e s t i V. k e r. járás- mint keresk. biró s ágnál f. év jul. 24. sommás pert indított 212 frt fizetésére — továbbadás! szándékkal megrendelt s átvett áruk ára fejében. A keresk. j bíróság f. óv 23475. sz. a. magát illetéktelennek mondotta ki; mert a Bécsben lakó alperes irányában nem igazoltatott, hogy az ügylet Bpesten jött volna létre, vagy hogy teljesítés helyéül Bu lapest lett kikötve. — A perr. 35. §. értelmében s a keresethez A. a. mellékelt memorandum alapján az illetőség nem volt megállapítható, mert azon okirat sem könyvkivonat — sem számlának nem tekintethetik, — az egyserü felszólító levél levén, melyet maga felperes állított ki. Felperes semm. panaszszal élt. A Semmitótószék azt elvetette; — Okok: „A perr. 35. §. szerint kétséget nem szén-, ved ugyan, hogy a kereskedő könyvének alapján adósát; azon bíróság előtt is beperelheti, melynek hatósága területén könyveit vezeti. — Felperes azonban a keresethez csatolt s emlékiratnak (memorandum) nevezett értesitvénynyel nem igazolta, hogy könyveket egyátaljában, külö-. nősen pedig olyanokat vezet, melyek a ker. törv. 25. §. követelményének megtelelnek,—miután érintett emlékiratát nemcsak minden hitelességet nélkülöző alakban mutatta, be, hauem abban az illető könyv lapjaira és tételeire sem* történik hivatkozás. „Ezeknélfogva a bírói illetőség a perr. 35. §hoz képest nem volt megállapítható. „De a ker. törv. 324, g-ból következtetett illetőség sem áll fenu. Felperes ugyanis bejegyzett kereskedői minőségét, az eljárási rend. 9. §. 3-ik bekezdésének kötelező utasítása ellenére, sem keresete mellett, sem a tárgyalás folyamán ki nem mutatta, — és azért alperes határozott tagadása ellenében bej. keresked'ínnk nem tekintethetett. „Mint be nem jegyzett kereskedő pedig a ker. törv. 16. §. 2-ik bekezdése szerint a 324. §. biztosította előnyökben nem részesülhet. „Yégül a tárgyalás elhalasztására törvényes ok hiányzik, minthogy felperes magát bej. kereskedőnek már a keresetben nevezte, s azért ebbeli állítását, szintén ott tartozott volna annálinkább igazolni, mivel keresetét nem a czégbejegyzési bírósághoz adta be." (187 9. nov. 12. — 20708. sz. a.) Valamely bíróság illeléklelennek mondatván ki, az illetőségi kérdés elintézése körül felmerült perbeli költségek iránti határozat hozatal az eljárt — illetéktelennek kimondott-— bíróság leendőihez tartozik. Müller Sándor özvegye sfia czég — Friedmann Adolf e. GOO frt iránt, a miskolczi tör89*