Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 89. szám

Budapest, 1879. kedd, deez. 2. 89. szám. Huszonegyedik évfolyam. Tartalom: Jogeset: Oldalági öröködés.— Váltó-kereskedelmi' döntvények. — Serara. döntvények. Jogeset. A végrendelet s leszármazók nélkül elhalt örökhagyó apai ági vagyona, történyes örökösödés utján lestvér eire, illetve ezek gyermekeire szálcán; s az örökhagyó elhalálozásakor az öröklött vagyon [elét bírván tulajdonul, másik felét helyszíneléskor neje tulajdonául telekkönyceztelvén: az oldalági örökösök öröködési s tulajdoni jogát azon ingatlanok felére megállapítani kell. A nő — mint özvegy — ujabb házasságra lépvén, hitbérét csak mint közönséges adóságot, s mint ilyent első sorban örökhagyó férje szerzeményi javaiból követelheti, — melyekben épen ő Örökösödvén — hilbér iránti keresete jogalappal nem bit] — az öröklött javakat kielégítési alapul csak annyiban igényelhetvén, a mennyiben a szerzeményiekböl hilbér követelése ki nem telnék. Özv. Kirchner Firnigl Krisztina, Hufnagel Firnigl Margit s több érdek s rokon társaik,— Frits Julianna Özv, Firnigl Mihály né most férj. Schmidt Andrásné e. oldalági törvényes öröködé si jognak az 1874-ben aug. 30. végrendelet nélkül elhalt Firnigl Mihály után maradt hagyatékban való megállapitásairánt 1877. aprilban a pestvidéki tszék előtt pert indítottak. A tsz ék 1878. okt. 4.-64 98.sz.a. következőlegitélt: Az F. leltár alapján az öröködési jog, és pedig — 1. a csépi ingatlanok 1/4-részére özv. Kirchner Firnigl Krisztina. — 2. Egy negyedére Hufnagel Firnigl Margit. — 3. Egy negyedre Firnigl János és 4. Egy negyedre Potoczky Julianna s többiek mint Firnigl Erzsé bet örökösei javára — utóbbiak közt egyenlő arány ban— „£. A NB. II. a. adásvevési szerződés szerint 150 frton vett, cséoi 77. sz. telekjben Schmidt Andráss neje Erzsébet nevére irt, azonban általuk eladott birtoknak néhai Firnigl Mihányt illető fele részére, — továbbá a 78. sz. telekjben foglalt 1 50 fnon pert, Suszter Erzsébet s Mihály nevére irt, általuk eladott birtoknak a vevő Firnigl Mihályt illetett fele részére, ugy a 100 frton vett, a Cí-épi 165. sz. telekjben Kirchner György hagyatékára irt s özv. Kirchner Florianné által eladott ingatlanból az eladónőt illetó részből, a néhai Firnigl Mihály vevőt illetett birtokrészre, — és végül nc. A hagyatéki leltárban 1 — C0 alatti ingóságokra nézve özv. Firnigl Mihályné javára -T? ezennel megállapitatik, s kiadatni rendeltetik. „Felperesek a kereset többi részével elutasitatnak. Az in d o k o 1 á s következő: „Mindkét peres fél, a per folyamán beleegyeztek, hogy néhai Firnigl Mihály hagyatékafelosztásának alapjául, az 1852. sept, 27-ki — Firnigl Mátyás halála után özvegye és Firnigl Mihály s testvéreivel kötött osztályegyesség (D. a.) vétessék; melyszerint özv. Firnigl Mátyásné, a gyermekei közt az özvegyi jogon általa használatilag birt hagyatékot felosztotta akként, hogy magának lakást, 6 mérő gabonát és 30 afcö* bor kiszolgál látását, kötötte ki, — az ingatlan nagyobb részét, a testvérek készpénzeli kielégítésével Firnigl Mihály magának tartotta meg.; s igy ezen ingatlanok fele részét helyszíneléskor a maga, — fele részben pedig neje — az alperesnö* —T nevére jegyeztette be. ! „Ezen osztály egy esség alapján felperesek azt állítják, hogy Firnigl Mihály összes hagyatéka, apja Firnigl Mátyás után . reá szállott, — tehát öröklött vagyont két pezvén, az öröködési jog, le- s felmenők hiányában, Őket az oldalági öröködés czimén illeti. AlperesnŐ ellenben azvi tatja, hogy Firnigl Mihály apja utáni örökségét, nem a hagyatéki leltárban foglalt ingatlanok, hanem a fenti osztályegyességben számszerint kitett 511 frt 91 kr. 6)é. összeg, melynek lefizetésére késznek nyilatkozik —- Úé^ pezi, azt adván elő, hogy a kérdéses ingatlanokat férji F. Mihály vele együtt 6^0 frtért — az ingóságokbój-pjé^ dig a neki átadottakat 128 frt 5 krért — öSszeséra^éuM 8 , 8 frt 5 krért vette meg. „Minthogy azonban az osztály egy ősségben j -s?#; tétel alatti ingatlanoknak^ a csépi IV) telekjben foglalt; ingatlanokkal! összehasonlításából kitűnik, hogy azokat néhai Firnigl Mihály íiSOírtbecsértékben, természetben,—: a többi testvéreknek számszerinti osz?ál) részének betudása fulytán fenmaradt aránylagos kifizetésével, osztály;-;, részül magának megtartotta; kitűnik továbbá az, hogy az ugyanazon telekjben 3. 4. tétel alatti ingatlanokat is. a hagyatékból készfizetés mellett szerezte meg s a helyszínelés alkalmával mind az öröklött, mind a vétel útján szerzett ingatlanok fele részét a maga,— másik felét ped g neje, az a'peresnő nevére irattá : — kétségtelen, hogy az ó nevén álló ingatlan öröklött s nem közs/erzeményi vagyontképez. ,-Ellenben az ,1. NB. .2. NB. és 3. NB. adásvevési szerződés szerint, néhai Firnigl Mihály s n>je által megvett ingatlanok trkiotve, hogy azokat házasságuk ideje alatt szerezték, oly- öröklőit vagyonnak, mely ági vagyont képez; s az ágra visszaszáln;«, nem tekintethetvén,— közszerzernénynek voltak tekintendők ; épen ugy a hagyatéki bitárban foglalt ingókra nézve felperesek állal mivel sem igazoltatván, hogy öröklött vagyont képeznének, közszerzeménynek voltak tekintendők. ,,Mindezekné,fogva a csépi 119. sz. tel kjben néhai Firnigl Mihály nevén álló ingatlanokra nézve, az örökösödési jog — felperesek részére, azokét megillető arányban, törv. öröködési jogezimeu — a többi ingatlanok s ingóságokra nézve pedig, alperesnő javára, hitestársi öröködés jogezimén volt megállapítandó. ... ,,Felperesak: többi keresetükkel, az időközi hasznok iránt különösen m^g azért is eluta^itandók voltak, mert azokat keresetukbeu számszerint fel nem számították." : A kir. tábla 1879. márcz. 24. — 65834. sz. ité89