Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 87. szám

348 kamara székhelyétől távolabb eső helyen közvetlenül, — a székhelyen pedig egyedül a kamarai választmány kezdeményezésére. A budapesti Ügyvédi kamara néhai Vrcbovszky Mihály ügyvéd iratai s értékei leltározásának foganatosítása végett a bpesti törvényszéket megkereste. A tszék f. év 33901. sz. végzésével azon megkeresésnek helyt nem adott; mert az 1874 :34. tczikk 37. §. szerint az elhalt ügyvéd iratai s értékeinek leltár melletti biztosítása, az ügyvédi kamarának levén fentartva, igy ezen intézkedés keresztülviteléhez, a tszék közbenjöttének helye nincsen. Az Ügyvédi kamara ezen végzés e. semm. panaszt adott be. — A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisítette s a tszéket a kamarai megkeresés teljesítésére utasította ; „mert az Ügyvédi kamara nem bir kebelén kivül sem bírói, sem közigazgatása hatósággal, —ennek hiányában pedig a hagyatéki értékek leltározása s lezárolására — miután ezek szorosan közhatósági functiót képeznek, hivatva nem lehet — valaminthogy a leltározandó dolgok biztosítása s az esetleg felmerülhető ellenszegülés legyőzése sem áll módjában. „Egyébként a neheztelt végzésben idézett ügyvédi rendt. 37. §. első kőt bekezdésének egybefüggő tartalma minden kétséget kizár arra nézve, hogy az elhalt ügyvéd iratai és értékeinek leltár melletti zár a'á vételét mindenekor a bíróság eszközli, habár közvetlenül csak a kamara Székhelyétől távolabb eső helyen — az Ügyvédi kamara Székhelyén pedig egyedül a kamarai választmány kezdeményezésére vagyis a törvény kifejezésével élve — intézkedése folytán." (1879. okt. 21. — 20737. sz. a.) *) Az izraeliták közti házassági viszonyból felmerülő vagyoni kérdések rendezése a cancellariai rendeletek értelmében kivétel nélkül, a törvényszékek hatáskörébe tartozik. Sehvarcz Bernátné — férje Scharcz Bernát e. $50 írt hozomány, menyasszonyi ajándék s tartás iránt az orosházi jbiróság előtt sommás pert indított. Mindketten israelita hitközséghez tartoznak. A jbiróság f. ev sept. 10. — 3820. sz. végzésével magát illetéktelennek mondotta ki — a perr. 93. §. c. p. értelmében; mert a perr, 22. 36. §§. szerint a házassági viszonyból származó peres kérdések s keresetek a törvényszékek körébe tartoznak — s ez a 36. §. szerint az israelitákra is kiterjesztve van. A tartád s élelmezési kötelezettség pedig határozatlan összegig csak akkor vonható sommás eljárás alá, ha a főkötelezettségre nézve kétség nem forog fenn, — mi jelen esetben szinte nincs meg, mert az elválás jogi kérdése még nincs tisztára hozva s eldöntve. Felperes semm. panaszszal élt. A Semmitőszék azt elvetette ; *) Sajnáljuk, hogy ezen fontos s nagy alapossággal indokolt enunciátiót ily elkésve közöljük, — részint tárgyhalmaz miatt, részint mert az irattárban későn kaphattuk meg az actákat. S z e r k. „Mert a zsidó házasságok körüli eljárást szabályozó s jelenleg is hatályban levó 1863. évi nov. 2. kelt udvari rend. 21. pontja értelmében, a házassági viszonyból felmerülő vagyoni kérdéseknek rendezése, kivétel nélkül a kir. törvényszékek hatáskörébe tartozik, s ettől a perr. 53. §. szerint eltérésnek helye nincs." (1879. okt. 29. — 20617. sz. a.) Kinevezések. A király Marián Miklós aradi tszéki aljegyzőt a török-kanizsai járásbírósághoz, D ö m ö k Jenő szolnoki jbírósági jegyzőt pedig a jász-apáti járásbírósághoz albirákká nevezte ki. Az igazságügyminister Mladoniczky Nándor beregszászi kir. alügyészt, saját kérelmére a pozsonyi kir. ügyészséghez he lyezte át, Akay Kornél zsolnai kir. járásbirósági joggyakornokot, ugyanoda aljegyzővé nevezte ki. A pénzügyminisler, L a d ó László pánzügyőri szemlészt, Il-od osztályú ideiglenes minőségű pénzügyőri birtokossá, a szatmárnémeti kir. törvényszék dr. F r i e d e r Adolf szatmári lakos ügyvédet, a német nyelvre tanácsossá nevezte ki. Az igazságügyminister R e k v é n y i Viktor szabadkai kir. törvényszéki dijnokot, ugyanoda írnokká nevezte ki. Winkler András hosszuaszói kir. járásbirósági Írnokot, a brassó kir. jbirósághoz helyezte át. Áthelyezés. A kirány megengedte Pichler Miklós panesovai törvényszéki bírónak saját kérelmére a temesvári tszékhez hason minőségben leendő áthelyezését. Átcsatolás. „Szent-Imre puzzta, mely közigazgatásilag „ A k k a s z t ó" pest-pilis-solt-kiskunmegyei községhez tartozik, törvénykezési tekintetben a kalocsai kir. törvényszék kerületében levő dunavecsei kir. járásbíróság területéből a kis-kőrösihez átcsatoltatott. 'Ezen átcsatolás 18bü. évi január hó 1-ső napján lép hatályba. Halálozások. Bónis Sámuel a legf. ítélőszék tanácselnöke a legnemesebb jeliemek s legjobb hazafiak egyike nov. 22-én élte 79. évében hosszas betegeskedés után elhunyt. Kiss Józef kir. táblabíró, ki a Semmitőszékhez volt beosztva, szinte meghalt, élte 46. évében. Semmitöszéki tanácsok nov. 25-tol. I. tanács elnök: Mailáth György országbíró; bírák: Tóth LŐrincz, Soltész, Manoilovich, Pápay, (xallu. II. tanács elnök: Perczel Béla; bírák: Láday, Masiérevic, Nagy Samu, Lacza. III. tanács elnök: Tóth Lőrincz: birák: Beke, Mersica, Németh Miklós, Lehoczky, Oberschall, IV. tanács elnök: Szabó Imre; birák: Szloboda, Osvald, Elekes, Csóók. V. tanács elnök: Soltész; birák : Vértesy, Babos,Barta, Erdélyi, Sánta. Bejelentetett összesen: 567 ügy, ezek közt 21 kereskedelmi, — II semm. panasz a legfőbb ítélőszék — és 25 a kir. táblák ellen. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken.— Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., félévre 4 6-t,, negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.