Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 88. szám

Budapest, 1879. péntek, nov. 28. 88. szám. Huszonegyedik évfolyam. Tartalom : Jogeset: Kincstár keresete birák általi sikkasztásnál. — Kereskedelmi és Semm. döntvények. Jogeset. A kincstár, a biró vagy bir. hivatalnok által elkövetelt sikkasztás bűntettének esetében, az elsikkasztott összeg erejéig, magát a fizetésre irányzott kereseti jogát nem gyakorolhatja mindaddig, míg nem igazolja, hogy a károsult magán fel részére, kártérítési fizetési vagy eyyességileg már teljesített, vagy annak teljesítésére bíróilag köteleztetett. A.Mk. Kincstár — ÖÜV. ROZSOS Ferenczné ugyis rnint kiskorú gyermekei gyámannya, mint Rozsos Ferencz örökösei e. 1279 frt 45 kr. fizetésére a komáromi t s z é k előtt pert indított. Néhai Rozsos Ferencz tszékibiró 1870—1871ben Csorna Andrástól Madarászféle 1279 frt 45 kr. tömeget behajtott s azt elköltötte — miért ellene sikkasztás miatt bűnvádi eljárás inditatott. Az első bíróság a sikkasztás tényálladékát megállapította — s ezt a kir. tábla hhagyta. Ingatlannal nem bírván, ingói-ágai zár alá helyeztettek s fi; éléséből 210 frt 86 kr. letétbe helyeztetett. Időközben Rozsos elmebeteg lett s nem sokára jneghalt. Alperesek tagadják a kincstár kereshetőségi jogát, mert nem igazolja, hogy a károsult Madarász tömegnek valamit fizetett volna, s tagadják, hógy bármit is Rozsos után örököltek volna. A tszéz 1878. decz. 4. —'7994. sz. Ítéletével alpereseket a kereset értelmében és örökségük erejéig elmarasztalta s perindítástól] kamatokon felül 40 frt perköltség fizetésére is kötelezte. „Mert felperes államkincstár az állam közegek által elkövetett sikkasztás eseteiben, a kárnak a közvetlen tettes vagyona elleni biztosítását, illetve megtérítését, az 1871:VIII. tc/. értelmében követelni nemcsak jogosítva van, hanem az államkincstár érdekében a jogügyi igazgatóság kötelességében is áll. „2. Mert alperes a kereset alapját, vagyis a férj által beszedett pénzek elsikkasztását, és ezáltal felperest is felelőséggel terhelő, az egyesek kártalanításának pótlására szolgáló összegek hiányát nemcsak nem tagadta, — hanem azon ténykorülyményt is, hogy a férje által kezelt pénzek elsikkasztása folytán, annak egyrésze a lefoglalt értékből történt birói kiutalványozás mellett meg is terítetett, — a többire nézve pedig részint tiszti fizetésének az állam pénztár fedezése tekintetéből történtbeíiltását— részint egyébb vagyonára irányzott biztosítási eljárás fennállását — ön maga is valónak elismerte. „3. Mert alperes azon védekezése, hogy férjének hagyatéki vagyona nem levén, sem örökösként nem nyilatkozott, sem azt el nem fogadta, — és igy férje után semmiben sem örökösödött — birói figyelembe nem jöhet; mert míg egyrészt ezzel a hagyatéki leltár ellenkezik, másrészt kétséget nem szenved, hogy a leltár szenvedő állapot tételeinek valódisága nem is igazoltatott, — sőt maga a leltározás is, a kereseti követelés biztosítására eszközöltetett s igy annak ellenében az állitólngos magán követelések elsőbbségi joggal nem bírnak." A kir. tábla f. év márczius 31. — 7396. sz. a. az első bir. ítéletet megváltoztatta és felperes kincstárt keresetétől elmozdította kov. indokokból: „Miután az 1871: VIII. tcz. 19. 73. §§. értelmébena bíró, vagy bírósági hivatalnok által elkövetett sikkasztásokból a felekre háromlott károkért az állam felelős, — és egyúttal viszkereseti joga van a sikkasztó, — illetőleg annak bárhol található vagvona ellen: ezen viszkereseti jogát azonban a fentebbiek szerint, tekintve hogy a károsodott közvetlen maga a sikkasztó ellen is fordulhat kártérítési követelésével — csak ugy érvényesítheti, ha kimutatja, hogy a károsodott magán fél által kártérítési keveteléssel megtámadtatott. „Minthogy pedig felp. kincstár ezt jelen esetben nem is állítja: ennélfogva időelőtti keresetétől elmozdítandó volt." Alegf. ítélőszék a kir. tábla ítéletét, 'a mennyiben felperest időelótti keresetével elutasította s a perköltséget megszüntette, — indokaiból s még annálfogva' is helybenhagyta — „mert habár a kincstárnak a bíró vagy bírósági hivatalnok által elkövetett sikkasztás bűntettének esetében az 1871: VIII. tcz. értelmében, mint egyetemlegesen kör., telezettnek s viszkereseti joggal felruházottnak, a sikkasztott összeg erejéig való biztositáshozi joga kétségbe nem vonható: mégis magát a fizetésre irányzott -kereseti jogát mindaddig nem gyakorolhatja, mig nem igazolja, hogy a károsult magán fél részére kártérítési fizetést, vagy egyességileg már teljesített, vagy pedig annak teljesítésére bíróilag köteleztetett.6 (1879. nov. 11. —8322. sz. a.) Kereskedelemjogi döntvények. Az eladónak azon cselekménye, mely szerint az áru átadásánál hamis mértéket használván, a számlában kifejezettnél csekélyebb súlyú és értt kü árut adott át, a szerződés nem pontos teljesítésének fogalma alá esvén • az abból eredt hátrányért való kártalanilás iránti keresetnél, a perr. 35. §-szának hatálya alkalmazási nyer. Ezen a 35. §-ban megállapítod illetőségen, mi változást sem tesz az, hogy a károsult vevő, kártalanítását azon pénzösszeg visszafizetésére korlátozza, melyet az eladó fenntjelzelt eljárása folytán, annak feleslegesen fizetett. Blau Lázár bpesti terménykereskedő — S teiner József galantai kereskedő e. a bpesti keresked. tszéknél 1879. jul. 14. keresetet 458 frt 72 kr. iránt támasztott — tartozatlan fizetés czimén ; minthogy alperes a felperesnek pesti üzletében nyers bőröket adott el Galanthán átadandókat és arra 100 frt foglalót vett fel; a bőröket felperes megbízottjának át is adta és pedig sa88