Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 86. szám

Budapest, 1879. péntek, nov. 21. 86. szám. Huszonegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARN Tartalom : Jogeset: Kötbér többszörös fizetése. — Kereskedelmi döntvények. — Semm. döntvények. Jogeset. Az ügyességben az köttetvén ki, hogy az illetők a meghatározott kötbért annyiszor tartoznak megfizetni, ahányszor szeszes italokat árulnak — ezen kötbtr kétszeres megfizetésének kötelezettsége előáll, ha igazoltatik, hogy azok két különböző időben és személyeknek pálinkát eladlak. Tomaschof Márk regálé bérlő — SchachterA. és neje e. 100 írt kötbér iránt 1878. júliusban az alsókubini jbiróságnál sommás keresetet támaszt — melyre nézve a jbiróság 1878. decz. 5. hozott Ítéletével felperest elutasította s a 7 tanúnak 8 frt 80 kr. dijában elmarasztalta ; „mert Szinrecsányi s Mesko tanuk szerint alperesek a felperes keresetének alapjául felvett (A) okmánnyal le nem mondtak, a szeszes italok nagybani áruihatásának jogáról s felperes is a kereseti szerződés létrejöttekor alpereseknek — világos kérdezésük folytán — ezen jogát érintetlenül hagyni kivánta. Mert felperesi tanuk szerint, alperesek a pálinkát 50 liter mennyiségen alól nem — és csakis hordókban áruiiák; s mert különben a szesznek átalában ily mennyiségbeui árulása az J 83tl: VI. tc/.ikk 2. §-ban tiltva nincs, sót azt az 1876. évi 5956. sz. belügy m. rend. 5. 6. §§. értelmében mindenkinek— a« 1872: VIII. tcz. s 1875 :2^. tcz. korlátai közt gyakorolni szabad. —. Eztknélfogva" stb. stb. Akir. tábla f. év jan. 14. — 315. sz. a. megváltoztatta az első bir. Ítéletet és alpereseket 50 frt kötbér s tanuzási dijak fizetésére kö élezte; „mert az A. ügyesség 1. pontja szerint, alperesek a szeszes italok élárusitásáról egyátalában lemondtak, kötelezvén magokat árusítás esetére 50 frt kötbért fizetni.— A szeszes italok árusításáról való lemondások tekintetében kivételt — a per során kihal'gatott s az egyességkötésnél bivatalból eljárt közig, közegek nyilatkozata szerint, — csak a ti>zta s/e>znek (spiritus) nagybani, — illetőleg a belügyin. 18T6 évi 5956Ü. sz. rendeletének 5. 6. §§-ban foglalt kor átozássali árusítása képezte. — Minthogy pedig a tanuk, de alperesek bei-merése szerint is bizonyitva van, mikép alperesek nem szeszt — hanem pálinkát árusítottak — ennélfogva őket elválalt kutelezetttégükbez képest — habár a pálinkát 50 lit. bordókban árulták is — a kikötött 50 frt. kötbér fizetésében marasztalni kellett. Alegf. ítélőszék mindkét alsó bírósági ítéletet megváltoztatván — alpereseket 100 frt kötbér — valamint 8 frt 80 kr. tanudij s 12 frt perköltség fizetésére kötelezte. Indokok: „Mert az A. egyesség szerint, alperesek 50 frtnak annyiszor leendő megfizetésére kötelezték magokat, a hányszor szeszes italokat árulnak ; miután pedig nemcsak a tanuk bizonyították, de alperesek magok is beismerték, hogy két különböző időben és személyeknek pálinkát eladtak, ezokból alperesek, a világosan ily esetre kötelezett 50 és 5) — össeesen 100 frt kötbér s mint teljesen pervesztesek — az okozott tanudij stb. fizetésére voltak kötelezendők." (1879. okt. 15. — 5571.sz.a.) Kereskedeleuijogi dontvények. A biztosítási szerződésben a kár megtérítésére, feltételül az levén kiiűzve, hogy a biztosított [él az illetékes hatóság bizonyítványát nyújtsa be a kár keletkezéséről s terjedelméről, ugy arról, hogy a vizsgálat beszüntettetek, vagy hogy annak folyton a biztosított ártatlansága kiderült: ezen feltétel teljesítettnek nem tekinthető oly szolgabírói bizonyítvány folytán, melyben — a vizsgálat megtartásáról említés sem tétetvén, .-r csak az mondatik, hogy a biztosított fél oly becsületesnek ismerelik, mikép a tüzeset eszközlésének gyanújától távol áll. Jurkovics M. — a Trieszti bizt. társulat e. 560 frt biztosított kárösszeg fizetésére a bpeati ker. tszék előtt 1877. aug. pert indított. ..*.* A tszék 1878. decz. 20. — 89980. sz. a. alpeuíest 280 frt tőke s 1877. aug. 30-tól kamatjában elmaras'Zrtalta köv. indokolással: iv ,;Az A. bizt. kötvény érvénye e. kifogás mellőzendő, mert a B. a. szolgabírói mint rendőrhatósági bizonyítványban felperesnek a tű/kiütése körüli ártatlansága igazoltatott, mi által a bizt. feltételek 8. §. c. pontjánakis elégtétetett, a mennyiben szerinte hatósági vizsgálat szüksége fenn sem forgott. Mert alp. maga is beismeri, hogy a tűzkár harmad napra 1877. jun. 8. bejelentetett.Miután ily bejelentés elmúlás tásának következményeire né/$ve (ker. törv. 472. §.) nem a bizt. feltétek, — hanem a ker. törv. 476 §. az irányadó — melyszerint a bebizonyított mulasztásnak is csak az lehet következménye, hogy a biztosított az abból eredő hátrányokért felelős; ennélfogva felperes kárkövetelése még az elmulasztás esetében sem szűnnék meg. Azonban felp. még az ált. feltételek 8. §. b. pontjának is megf-lelt — mert kellő időben történt a bejelentése. — A bizt. felt. 7. §. szerint a kártérítési köte* lezettség megszűnik ugyan akkor, ha a biztosított tárgyak a kötvényben megjelölteken kívül más helyiségekbe helyezteti k, vagy ha a tűzveszélyesség növekedik, —azonban a 8 boglyának 4-be való összesítése folytán a széna más helyre nem vitetett át, s e miatt a tűzveszély nem növekedett; mert a boglyák a 3. sz. ajánlatban kitüntetett távolságokhoz képest, különben is oly közel voltak egymáshoz, hogy összesítés nélkül is, egyiknek meggyulladáea, a többiét is maga után vonhatta. „A tűzkár mennyiségét illetőleg alperes tagadja 140 szekér széna elégését s egynek-egynek 8 frt értékét. A ker. t. 479. £. szerint azonban, ha a bizt. szerződésben a tárgyak értéke megállapitatott, ez tzolgál irányadóul, 86