Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 84. szám

336 fél csak a vál. névjegyzék kiigazítása után 1879. június 26-án tette át lakását N.-Kanizsára — teljes erejében fennáll; minthogy pedig az 1874:33. tczikk 38. §. szerint minden választó csak egy, és pedig azon község névjegyzékébe veendő fel, melyben az összeíráskor rendes lakása van, — s azok kik mint a felebbezö, a törv. 9. §. alapján birnak választói joggal, a 38. §-ban elősorolt választóknak engedett azon joggal, miszerint magok jelelhetik ki, melyik vál. kerület névjegyzékébe kívánnak felvétetni, — nem birnak, s ők a törvény világos rendelete szerint minden esetre csak azon község névjegyzőkébe vétethetnek fel, melyben rendes lakásuk van, — s az illető azt, hogy melyik községben kiván felvétetni, csak azon esetben jelölheti ki, ha a rendes lakás iránt kétség támad ; eziránt pedig a vál. névjegyzék kiigazításakor kétség fenn nem foroghatott — minthogy akkor felebbezö fél beismerése szerint nagykanizsai lakos nem volt.0 (1879. nov. 10. ~ 3. sz. a.) 6. Az, hogy valaki 1812. évben régi {nemesi) jogon a választók lajstromába felvéve volt1 nem szolgálhat indokul a törvény azon rendelkezésének mellőzésére, melyszerint az adóhátralékosok válaszlói jogosultságot nem élvezhetnek. Kalmár István szegedi ügyvéd felszólalását elutasító határozat e. felebbezvén — A m. k. C u r i a annak helyt nem adott; „mert a vál. törvény 12. §. szerint a választók névjegyzékébe nem vétethetnek fel, birjanak különben bármely alapon vál. joggal, azok kik az összeírást, illetőleg -kiigazítást megelőző évre, a választó kerületben fizetendő egyenes adójukat le nem fizették; — az hogy felebbezö 1872-ben régi (nemesi) jogán az orsz. képviselő választók lajstromába mint választó felvéve volt, ép oly kevéssé szolgálhat indokul a fennidézett törvény világos rendelkezésének mellőzésére, mint felebbezö hivatkozása a curiális bíróság döntvényeire, — miután maga sem vonja kétségbe, hogy a mult évben kivetett adóval hátralékban van, — s a Curiának sem létez oly elvi jelentőségű döntvénye, mely a vál. törv. 2. s 9. §§ ban elősorolt személyeket még az esetben is a választói névjegyzékbe felvétetni rendelte volna, midőn reájok az összeírást megelőző évben adó kivetve volt, s azzal tartozásban maradtak." (nov. 10. — 43. sz. a.) 7. Ugyanezen elv mondatott ki a köv. esetben is. Szabó Sándor egri lakos felszólamlása Eger város közp. választmánya által elntasitatott, mert adóját meg nem fizette. — Felebbezésére — a m. k. Curia azt hhagyta indokaiból annálinkáhb „mert habár a vál. törvény 2. §. szerint azok, kik régi jogon 1848 — 1872. évig bezárólag készített országyülési választói névjegyzékek valamelyikében benfoglaltatnak, e jog gyakorlatában meghagyattak — ebből nem következik, hogy az, ki a választói jogot a mondott alapon igénybe veszi, — az esetre, ha adóval van megróva választói j< gát az adó lefizetése nélkül is gyakorolhassa.'4 (1879. nov. 10. — 29. sz. a.) 8. A választási törvény nem rendeli, hogy a központi választmány határozatai az illető választóknak saját kezeikhez adatassanak. Jakab Bogdán nyug. tisztviselő Budapesten felszólamlásának elutasítása e. íelebbezett. A m. k. Curia a felebbezést visszautasította; „mert a közp. választmány határozata felebbezö részére 1879. sept. 10. kézbesitetvén s azon körülmény* hogy nem saját kezeihez adatott — különbséget azért nem tehetvén, mivel az 1874:33. tcz. 49. §. azt, hogy a központi választmány határozatai az illető feleknek saját kezeikhez adassanak, nem rendeli: a törvény 50. §-hoz képest a felebbezvényt legkésőbb sept. 20-án kellett volna benyújtani — a felebbezö fél pedig azt csak okt. 9-én nyújtotta be.tt (nov. 10. — 25. sz.) 9. Attól, ki a vál. törvény 9. §. alapján mint ügyvéd kéri magát a névjegyzékbe bevezetetni, a felvétel meg nem tagadható azon okból, mert az előző évben adóval megróva nem volt, — miután mint ilyen adóhátralékban sem lehetett. Krcsmarik Pál szarvasi ügyvéd felszólalása elutasitatott, mert az adókönyvből kitűnik, mikóp 1878. évre semmi adót sem fizetett, a vál. törvényt pedig nem lehet ugy értelmezni, hogy az ügyvéd adó nem fizetés esetében is birna vál. jogosultsággal. A m. k. Curia — felebbezésére — felvétetni rendelte — „mert az 1874:33. tcz. 8. §. csak a 6. s 7. §§. eseteiben kívánja meg azt, hogy a névjegyzékbe felveendő választó már a megelőző évben államadóval megróva lett légyen; a felebbezö fél azonban felvételét mint ügyvéd a 9. §. alapján kérte ; és miután a közp. választmány azt, hogy felszólaló ügyvéd — kétségbe nem vonta,— miután továbbá az, hogy a ki a megelőző évben adóval megróva nem volt — adójával hátralékban sem lehet — ezeknélfogva" stb. (nov. 10. — 2. sz. a.) 10. A központi választmány az adóhivataloknak, az adókivetésre vonatkozó bizonyítványail figyelembe venni köteles levén : a választói felvételtmeg nem tagadhatja oly adóhátralék miatt, mely azon bizonyilványok szerint az adó helytelen kivetéséből származott. Sternberg József felszólalása Versecz város közp. választmánya által adóhátralék miatt elutasitatott. A m. k. Curia azt megváltoztatta ; mert igaz ugyan, hogy a közp. választmány annak vizsgálatára: valamely adótartozás helyesen vettetett-e ki, hivatva nincs,— azonban az illetékes adóhivataloknak ide vonatkozó bizonyítványát figyelembe venni köteles ; már pedig jelen esetben a városi adóhivatal s az adófelügj elő bizonyítják azt, hogy a felszólalónak 1878. évre kitüntetett adóhátraléka az adó helytelen kivetéséből származván — leírás tárgyát képezi, a miért azon adóhátralék miatt az 1874: 33. tcz. 12. §. 5. p. alkalmazást nem nyerhet'' (nov. 10. — 6. sz. a.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOEOLAI iSTYiíí. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken.— Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt., negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. L em. Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.