Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)
1879 / 84. szám
335 müveket örökáron megszerezte, — s valamennyit együt- v tesen tovább eladta, — azon kérdés bírói eldöntését: váljon a József bánya nevezet alatt kiszolgál tátott adomány, illetve az annak tárgyát képező bányamező, az igényt Formáló régibb jogú bányák mellett megmaradhat-e? — nem akadályozhatja, — mennyiben e kérdés szakértők meghalgatása, esetleg bányabirósági vélemény alapján eldönthető — „mind a mellett a kir. tábla Ítéletét hhagyni kellett; mert alperes által viszonválaszában valódinak ismert C. a. szerződés szerint bizonyos, hogy alperes Szepesmegyében fekvő minden bányabirtokait az osztrák-magyar vaskohó tásulatnak 1871. novemberben eladván, — ezen szerződés tárgyát, II. 2. pont alatt a kérdéses József bánya is képezi, — s hogy a II. 2. p alatt felsorolt József nevü, valamint 3 más bányára a 150,000 frtot tevő vóetlárból 35,000 frt jutott, — mi áhal igazolva van, hogy a József bánya az eladásnál bizonyos értéket képviselt. „Ily helyzetben alperes csak az esetben szabadulhatna a fizetés alól, ha bebizonyította volna, felperes által tagadott állitásat, hogy ő a József bányát vevő társulatnak mint értéktelen vagyont adta át s a vételárból ezen bányarészre mi sem jutott, mely esetben az érintett szakértői szemle elrendelhető lett volna ; — minthogy azonban alperes ezt mivel sem bizonyította, s igy fel kell tenni, hogy a vételárból, a József bányára is esett bizonyos, a szerződésben közelebb meg nem határozott rész; minthogy továbbá alperes az esetre, ha a József bányáért felperesnek kötelezett összeget megtartaná, ennek kárával gazdagodnék: alperest a fizetésre már most kötelezettnek tartani stb. kellett." (1879. sept. 10. — 7357. sz. a.) A Curiai bíróság döntvényei. A Semmitőszék s legf. ítélőszék biráiból alakított Curiai bíróság, a képviselő választási ügyekben nov. 10-én Ő Excz. az Országbíró elnöklete alatt ülést tartott, melyben 44 felebbezés vétetett vizsgálat alá — s határozatai közül mint elvi jelentőségűek kiemelendők a következők : 1. Ao adó lefizetés kötelességének teljesítése^ nem korlátozható azon birtok vagy jövedelem utáni adóra, melynek alapján vétetik igénybe a választói jogosultság — hanem az kiterjed mindazon adókra, melyekkel valaki megróva van. Aradi Kálmán felszólalása Szentes város közp. választmánya által elutasitatván— felebbezett. A m. k. Curia azt hhagyta; mert az 1874. tczikk 12. §. 5. pontjában a vál. jog gyakorolhatásához a névjegyzék kiigazitását megelőző év adójának kellő időbeni lefizetése egész átalánosságban követeltetvén: e kötelesség teljesítése nem korlátozható azon birtok vagy jövedelem utáni adóra, melynek alapján a vál. jogosultság igénybe vétetik. — Ebből következőleg felebbező az 1879-ki vál. lajstromból helyesen töröltetett, miután 1878-ki kereseti adóját csak f. év april 18. s ekként az 1875: VI. tcz.-ben megállapított határidő eltelte után rótta le. (nov. 10. — 44. sz.) 2. A s, ki az előbbi év választói névjegyzékébe már bevezetve volt, következő évre abból ki nem hagyható azon ok miatt, mert magyar állami polgár jogát nem igazolta. Schmalfuss Károly holicsi lakos felszólamlásával Nyitra megye közp. választmánya által elutasitatott, mert magyar állampolgári minőségét a becsatolt adókönyvekkel, melyek csak 4 évi adófizetést tüntetnek ki, nem igazolta, sőt azt, hogy nem idegen állampolgára, igazolni meg sem kisérlette. Felebbezésére — A m. k. Curia azt megváltoztatván, felvételét elrendelte; „tekintve, hogy felebbező a közp. választmány halgatag beismerése, de a becsatolt adó'íönyvek szerint is a választói jogosultságnak megfelelő jövedelem után az 1^74:33. tcz. 7. §. értelmében jövedelmi adós fizet; tekintve, hogy a névjegyzék szerint 1879-ben a választók közé már bejegyezve volt, — minélfogva az 1880. évre kiigazított névjegyzékből azon o'. miatt, mert magyar állami polgárságát nem igazolta, nem lett volna kihagyható; tekintve végre, hogy a mennyiben nem is állitatik, miszerint felebbező a vál, törv. 12. §-ban előirt esetek valamelyike miatt választói jogosultságát időközben elvesztette volna: a felvételre kellően minősítve levén — ezek mellett arra, hogy honpolgári minőségét külön igazolja — nem kötelezhető." (1879. nov. 10. — 27. sz. a.) 3. A köz- vagy magán szolgálatban leoo szolgák, habár valamely nlapon válaszlói joggal bírnának is, a választók közi fel nem vehetők —- ezen nem változtathatván az, hogy a s-z Hgálatadó helyiségében nem laknak is. Baktái Gyula Nagyváradon a bihari cisino külről bejáró, havi fizetés melletti szolgája, ki különben házzal bir s 105 frtnál magasb jövedelem után adóztatik — a választók névjegyzékéből kibagyatván felszólamlott. ; Nagyvárad város közp. választmánya azt elutasította; mert az 1874:33. tcz. 10. §. szerint, a közvagy magán szolgálatban levő szolgák, habár különben választójoggal bírnának is, a választók közé fel nem ve* hetők — nem tevén a szolgai minőségen változást, hogy munkálatait kívülről teljesiti, s hogy nem lakik a casinó helyiségében. Közbevetett felebbezésre — a m. k. Curia a felebbezett határozatot az 1874:: 33. tcz. 10. §-nak megfelelő indokaiból hhagyta." (1879. nov. 10. — 4. sz.) 4. A válaszlói névjegyzékbe való felvételre nem elegendő, hogy az előző év adója lefizetve legyen^ hanem az előbbi évekről sem szabad hátraléknak fenforogni. ZárityTamásia felszólalása Torontálmegye közp. választmánya által elutasitatott, mert igaz ugyan, hogy 1878. évi adóját lefizette, de az adókönyvecskékből kitűnik, mikép előbbi évekről még 39 frt 97 krrai hátralékban van. Felebbezésére — A Curia a neheztelt határozatot hhagyta; „tekintve, hogy az a vál. törv. 12. §. 5. pontját és 103. §-szát kiegészítő 1875. évi VI. tcz. 1. §-szában kellően indokolását találja." (1879. nov. 10. — 35. sz. a.) 5. A z, ki a vál. törv. 9- §. alapján kéri felvételét, helyesen hagyatik ki azon község névjegyzékéből, melybe csak a névjegyzék kiigazítása után tette át lakását. Remete Greza nagykanizsai ügyvéd felszólamlásának Zalamegye közp. választmánya helyt nem adván — felebbezet. A m. k. C u r i a azt hhagyta; „mert habár felebbező a polgármesteri bizonyitvány szerint felszólalását a törvényes időn belül adta is be, — azonban az elutasítás azon indoka: miszerint felszólaló 84*