Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 84. szám

334 Megfelel-e ez a jogállam fogalmának ? Sőt lehet-e komolyan csak szó is jogállamról ott, hol a kiváltságokkal való jogi kormányzás megengedtetik? Mellőzve itt azon szomorú tényt, mikép ily kiváltságokkal s kivételességekkel, a jog és államélet más egyébb téréin is, még számosakkal kell — fájdalom! találkoznunk. Nincs-e tehát igazunk, ha azt mondjuk, mikép mi még messze állunk a jogállam lényétói? És mindez nem ejti törvényhozásunkat komoy gondolkozóba ; — az halad évről évre szokott utján, — letárgyalja a sok rósz jogi s egyéb törvényeket, — az alig elviselhető adók mellett megszavazza a nagy pénzkölcsönöket — s vis ,on cásul — a kiváltságokat a kölcsönzőknek ! Jogeset. Bányarész adásvétele halasztó feltétel mellett. (Vége.) A törvényszék ítéletének i nd o ko 1 á sa következőleg végződik: „Állítja ugyan alperes, hogy a S. Dániel Bányát 10. sz. szerint drága áron 10,000 írtért csupán azért kénszerült megvenni, hogy az osztrák-magyar vaskohó társulatnak eladott József bánya permentessé tétessék, s erre nézve a vevő irányában válalt szavatosságtól szabaduljon ; ezen állítás azonban az okmányokban nem talál igazolást, mert a S. Dániel bányavételi szerződés 1871. május 20-án — az osztrák m. vaskohó társulatnak történt eiőadásróli szerződés pedig 1871. nov. 20. köttetvén, — ebből kétségtelen, hogy a S. Dániel bánya megvásárlása idejében alperes a József bányát még el nem adta, — s a vevő társulat irányában, ezen bánya peressége miatt szavatosi kötelezettség alperest nem terhelhette, — s az 1871. nov. 20.,kelt szerződésből eredhető kötelezettség, enuek keletkezése előtt 6 hóval nem szolgálhatott kényszerül, a S. Dániel bánya megvételére. — De különben is alperes magával jön ellenkezésbe, midőn viszonválasza 3. lapján azt-állítja, hogy ő a József bányát mint per alatti értéktelen vagyont adta el az osztrák-magyar vaskohó társulatnak, s azért vételárt nem kapott; mert az esetben alperest szavatosi kötelezettség sem terhelhette; mivel, ha a vevő mint pertárgyát képező kétséges vagyont vette meg s azért vételárt vagy értéket nem adott, — az esetben, a szavatosi kötelezettségnek sem a vagyon állagára, sem annak értékére nézve jogi alapja nem volt; s épen azért nem lehet szükséges kiadásul tekinteni 10,000 frtot oly czé'ra, hogy azáltal egy értéktelen vagyon megmentessék s fentartassék. „De mindezen alperesi állitások s következtetések ínegdöntetnek a C. okmánnyal, melynek IL p. szerint a ,József és még más 3 bánya vételára 35,000 frtban lett megállapítva, — és sem ebből, sem más bizonyítékból ki nem tűnik, hogy e vételárból a József bányára semmisem esnék, s az mint értékkel nem bíró, viszonérték nélkül adatott volna el. A szerződés tartalma tehát a mellett bizonyít, hogy a 35,000 frt vételárnak valamely része a József bányára esik, s mivel alperes maga sem tagadja, hogy ezen értéket az osztrák-magyar vaskohó társulattól megkapta: ebből jogszerüleg következik a felperesnek még eddig meg nem fizetett vételár megtérítésének kötelezettsége. „Mert alperes csak azon esetben mentesülhetett volna, az A. alatti szerződés 2-ik p. alapján a fizetési kötelezettségtől, ha az 1, s 2-ik pontban elősorolt esetek s feltételek bekövetkeztek — s teljesítettek volna. — Igaz ugyan, mikép ott nem lett kikötve, hogy azon jogkérdés eldinlésére vezető eljárást ki tartozik megiuditani, — de miután alperes perbeszédjeiben egyenesen azt állítja, hogy a 3. 4. sz. alatti tárgyalások folyamában azon meggyőződésre jutott, mikép a József bányának mezeje nincs, — egyenesen neki állott volna érdekében, ezen körülményt bíróilag constatáltátni, s a szerződésben kikötött birói határozattal jogérvónyesen megállapitatni, hogy a szerződés 2-ik pontja értelmében, a 2000 frt vételár fizetési kötelezettsége alól mentesüljön. Ha tehát alperes azon butos meggyőződése ellenére, hogy a József bánya fennállása jogilag meg nem védelmezhető, s hogy ennek bányamezeje, a szomszédos bányák tulajdonául ítéltetnék oda, — mégsem indíthatta meg az erre vezető s a szerződésben is előszabott birói eljárást, — hanem épen ellenkezőleg a József bánya fennállását biztosítani, az azt fenyitő part véglegesen elhárítani kívánta, s e czélból a S.Dániel bányát megvásárolta, — bármi volt alperes ezen tettének indoka, — annak következménye egyedül magára hárul vissza; de akár aiért tette ezt alperes, hogy nagyobb előnyt vélt magának biztosithatni ezen az úton, mint a melyet az A. alatti szerződés értelmében elérhetett volna, — akár valamely más okból; s lett légyen ennek eredménye kedvező vAgy kedvezőtlen alparesre nézve, — cselekménye felperes hátrányára vagy kárára nem szolgálhat s nem ád jogot alperesnek arra, hogy azon előnyt vagy kedvezményt, a mely az A alatti szerződésben annak feltételei esetére biztositatott, most is, midőn ezen feltételektől ő maga eltért, — saját javára követelhesse s érvényesíthesse. „Ezen indokoknál fogva alperes a kereseti összegben stb. stb. A kir. tábla f. év febr. 11. — 51159. sz. a. az első bir. ítéletét hhagyta indokaiból s még azért: „mert RZ A. szerződés 1. pontjában 2000 frt vételár lefizetéséhez kikötött halasztó feltétel bekövettkezettnek vélelmezendő; — mivel alperes azon cselekedete által, hogy ő a megvett bányával határos bányatelepaket tulajdonjogilag megszerezte, azon lehetőséget: miszerint ezen bányatelepek tulajdonosai között fenforgó kérdések bíróilag elbíráltassanak, különösen azon cselekménye által, hogy később összes bányatelepeit az osztrák-magyar vaskohó társulatnak eladta, — lehetlenné tette; és mert továbbá az alperes által jelen per során bizonyítani kívánt azon körülmény, miként a megvett József bánya, a régibb adományon alapuló szomszéd bányák jo^ai figyelembe vétele mellett jogilag nem létezőnek tekintessék, — jelen per keretében elvileg sem bírálható el, és így az alperes által e czélból kérelmezett szakértői szemle általi bizonyítás helyesen mellőztetett." Alegf. ítélőszék a kir. tábla Ítéletét hhagyta. Indokok: nHabár kétségtelen, hogy az A. a. szerencseszerződés értelmében, alperes az adásvétel tárgyát képező József bánya fele részeért kikötött 20)0 frt vételárfc, csak az esetben tartozott megfizetni, ha a szomszédos bányákkal fenforgó jogkérdés előnyesen s jogerejüleg, a József bánya részére döntetik el, — illetőleg ha bizonyos lesz, miszerint adományozott jogaiban megtámamadott József bánya mezeje — előbbi adományozás folytán, az igénylő szomszéd bányák tulajdonosainak oda nem ítéltetik; habár továbbá ezen vitás kérdés, az A. a. szerződésben megnevezett bányák közt még eldöntve nincs, s igy a halasztó feltétel még be nem következett; habár végtére azon körülmén/, hogy alperes az igényt formáló tulajdonosoktól, a József bányával szomszédos bánya