Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 83. szám

Budapest, 1879. kedd, nov. 11. 83. szám. Huszonegyedik évfolyam. VÉNYS Tartalom : Jogeset: Bányavételhez kötött halasztó feltétel. - ó -budai takarékpénztár.— Plenáris stb. semm. döntv. Jogeset. Habár az adásvétel tárgyát képezett bányarész vételárának lefizetéséhez kötött halasztó feltétel még be nem következelt: a vető annak lefizetésére mégis kötelezendő, midőn igazolva van, mikép minden bányabirtokait harmadik személynek eladván, ezek közt ama általv vett bányarész is foglaltatott — a nélkül, hogy bebizonyította volna, mikép ö ezen bányarészt mint értéktelen vagyont adta át tevőjének, s arra a vételárból mi sem jutott. Szlabey Zsigmond — gr. Andrássy Manó e. 2000 frt bányai ész vételárának fizetésére a rimaszombati tszék előtt 1876. évben pert indított, melyben a tszék 1878. jun. 25. — 1024. sz. a. (alperest a keresetten s 1871. évtőli kamatokban és 81 frt 10 perköltségben marasztalta — köv, indokokból: ,.Felperes követelésének alapját az 1870, decz. 25. kelt szerencse szerződés (A. a.) képezi, melyszerint felperes az iglói határban, Borosnyák hegyen fekvő „J ó z s ef" védnevü bánya fele részéből álló birtokilletményét s két szabad kutatási jogositványbeli illetőségét alperesnek örök áron eladván, — ezen szerződés 1. s 2. pontjában kiköttetett, hogy ezen ,József bánya s a vele szomszédos Anna G. s Sz. Dániel bányák közt fenforgott jogkérdésnek ,József bányára kedvezőleg leendő eldöntése után — tartozand alperes a 2000 frt vételárt 1871. jan. l-töli kamataival felperesnek kifizetni — ha pedig annak eldöntésénél a ,József bánya — illetőleg annak adományozott vasércz telér egészen elveszne, s másnak Ítéltetnék oda, akkor alperes a fizetés alól felmentetnék. „Ezen tulajdoni jogkérdés abból állott, hogy a ,József bánya létjoga a vele szomszédos Anna Gr. s S. Dániel bányák által kétségbevonatott azon okból, mivel a ,József1 mezeje, nevezett szomszéd bányák mezejébe beleesik, s ezek korábbi adományozásból eredő elsőbbségi jogai mellett fenn nem állhat; s ez alapon a ,József bánya egyik birtokosa Pauer K., a Sámuel Dániel bányaigazgatója részéről 1862-ben birtokháboritási perrel támadtatott meg — később pedig a másik szomszéd, annak igazolása végett, bogy az '6 ércztelepet a Józsefbánya jogtalanul műveli — 1870 ben átlyukasztást eszköziött. — Ezen mindkét esetben a bányakapitányság előtt megindított eljárás folytán, azonban a támadólag fellépett bányák jogaiknak érvényesítése végett, a törvény rendes útjára utasitattak, s éppen ezen jogkérdés s annak bírói eldöntésére vonatkozik az A. alatti szerződés 1. s 2. pontja. „De ezen bírói eMöntés alperes Faját beismeréseként meg nem történt, mert habárE fenforgó kérdéfek kiegyenlítése iránt a 4. 5. 11. sz. okmányok szerint a bányakapitányság előtt peren kívül tárgyalások folytatattak, s felmérés eszközöltetett is, — ezen eljárás alapján a bányakapitányságnak, — annálkevésbé a bányabiróságnak, — valamely érdemleges elintézése he nem következett,— hanem a kérdések akként lettek elenyésztetve, hogy alperes, a ,József- bánya ellen tulajdoni igényt formáló Sámuel Dániel bányát 3 871. május 20-án kelt 10. sz. szerencse szerződéssel megvásárolta, — később pedig, miután alperes a József és S. Dániel s egyébb szepesi bányabirtokait az 1871. nov. 20. kelt C. alatti szerződés mellett az osztrák-magyar vaskohó társulatnak eladta, a fenntnevezett bányák ezen uj tulajdonosa s az Anna Gr. birtokosai között létrejött s az 1872. jul. 12. felvett 10. sz. jkönyvben foglalt egyesség által, az utóbb nevezett bányánál fenforgott határ-kérdés is teljesen kiegyenlítetett. „Ezen tényállás s felsorolt adatokkal bebizonyított tény az, bogy az Anna Gr. és Sámuel Dániel bányák részéről, a , József* bánya ellenében az A. alatti vétel előtt is már vitatott, s ezen szerződés 1. 2. pontjaiban emiitett tulajdonjog kérdése, az ugyanezen pontokban kikötött bírói jogérvényes határozat által eldöntve nem lett. „Bizonyított tény az, hogy a ,József bányának felperestől megvett, fele részét alperes a C. adásvételi szerződés II. 2. p. szerint, mint fennálló s létező s művelés alatt levő bányát adta el az osztrák m. vaskohó társulatnak, B.annak vételárát meg is kapta. „Bt bizonyított tény, hogy a ,József bánya, sem alperes birtoklásának ideje alatt, sem később meg nem szűnt, el nem enyészett — az 1 — 4. sz. alatt folytatott tárgyalások alapján, annak fenn nem álhatása ki nem mondatott — eziránt határozat nem hozatott, — sőt még a legutóbbi 12. sz. tárgyalási jkönyvben is, mint fennálló bánya említetik, — de alperes saját beismerése szerint is a bánya mérték illetékek ettől mindez ideig fizetetnek. „Bizonyított tény, hogy az A. alatti szerződés 2. pontjában feltételezett azon eshetőség, hogy alperes a .József4 bányának felperestói vett részét elveszíthetné saz kárpótlás nélkül más tuladjonának oda ítéltethetnék, — be nem következett, — sőt alperes a C. alatti eladásnál annak értékét meg kapván, felperes kárára törvény ellenére gazdagodnék, ha ennek a hátra levő vételárt ki nem fizetné. „Bizonyított tény, hogy a József és S. Dániel bányák egy tulajdonos kezében egyesülvén, az A. alattiban említett jogkérdés elenyészett, és az Anna Gr. részéről támasztott kérdés is a 12. sz. egyesség folytán megszűnt s azáltal a bírói eldöntés helye és szüksége végkép elenyészett -— és habár szakértői szemle útján megállapítható lenne is, váljon a későbbi adományos joggal biró ,József bánya mezeje, a régebbi jogokat szerint S. Dániel és Anna G. bánya mezejével ugyanazonos-e? s azokba teljesen beleesik-e? vagy sem? — de miután ez már az érdeklett birtokosok között jogi s vita kérdés lenni megszűnt: annálfogva a szakértői szemle általi bizonyításnak — mint túlhaladott álláspontnak — helytadni nem lehetett; mert ezen kérdés csak addig bírt jelentőséggel, míg azzal a bánya elveszthetésének következménye összefüggött; — 83