Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 82. szám

326 megváltoztatandó volt, mert a póttárgyalás alkalmával felperesnő tagadásba nem vette, hogy a 12. sz. jkönyv az abban kitüntetett személyes jelenlétében a megyei szolgabíró által vétetett fel, — annak tartalma tehát mint közokiraté, az ellenkezőnek bizonyítása nélkül, valónak tartandó; és ezen jkönyv szerint felperes beismerte, hogy a férje által vett szőlőt, az ő beleegyezésével Komáromi Menyhért apósa adta el, s hogy a vételárból részére 150 frtot át is adott; minthogy pedig férje beismerten, saját vagyonnal nem bírt, s a fenyítő vizsgálatnál beismerte; mikép ezen szőlőt is neje részére az alperestől felvett pénzen vásárolta: annak ára felp. követelésből levonandó volt. — Mert ha illetéktelenül vette is fel felp. férje árvatári tókepénzét, — azon összeg, melyben ennek folytán részesült, követelésébe jogosan beszámítható; a részesülési összeget pedig az egész 570 frtban azért kellett megállapítani, mert a fenyítő vizsgálatnál kihallgatott tanuk szerint azon szőlőt felperes férje eltávozása után birtokába vette s az 12. sz. szerint az ő beegyezésével adatván el: vagyoni felelősége az egész vételárig kiterjesztendő volt. Ennek levonásával fenmaradt 894 frt 22 kr. tőkére nézve azonban, a feltételes marasztalást az első bir. Ítélet indokaiból fentartani kellett. Alegf. ítélőszék a kir. tábla ítéletét, a mennyiben felperes 570 frtra nézve feltétlenül elutasitatott,helybenhagyta — a még követelt 894 frt 22 krt illetőleg pedig mindkét alsó bir. ítéletet megváltoztatta, s felperest arra nézve is feltétlenül elutasította — a perköltséget kölcsönösen megszüntetvén; Indokok: „A polgári per elbírálásánál, csak azon tanuk vallomásai vehetők bírói figyelembe, kik a perrend által előirt módon, az illetékes polgári bíróság előtt eskü alatt kihallgatattak; miből Önként folyik, hogy jelen per elbírálásánál, a bűnügyi vizsgálat folyama alatt, -eskü nélkül, s az ellenfél által előterjeszthető ellenkérdések mellőzésével kínálgatott tanuk vallomásai bírói figyelembe egyátalában nem vétethetnek; magoknak a feleknek nyilatkozataik pedig csak annyiban jöhetnek tekintetbe, a mennyiben azok bíróság előtti beismerést képeznek. — „Ennek előrebocsátásával, jóllehet ezen perben igazolt tény az, hogy az ellenirathoz 2 —4 alatt csatolt nyugták, melyekre alperes fizetett; nem a felperes által aláirvák, sót alperesnek a büntető bíróság előtt tett beismerésével bizonyítva van az is, hogy felperes a kérdéses öszszegnek, férje részére lett kifizetésekor jelen sem volt, — tekintve mindazon által, hogy Angeli József s Heibel D. jelen perben kifogás alá nem vett tanuk azt valják, hogy előttük felperes beismerte azt: hogy miután ő a pénzhez nem igen ért, férjét küldötte, kit meghatalmazott, hogy örökségét felvegye, s nevét aláírja, amint csakugyan meg is történt; — továbbá, hogy ezen pénzen férjével együtt több ingatlant szereztek, — mely tanuk határozott vallomása Huhn J. azon vallomása által: hogy ő előtte felperes férjének meghatalmazását be nem ismerte — megczáfoltnak nem vehető, tekintve, hogy utóbbi tanú által is igazoltatik, mikép felp. maga nyilvánította, miszerint férje megmondá neki, hogy azon pénzből, melyet felperes illetőségekép az árvatárból felvett, a kijelölt ingatlanokat vette; tekintve, hogy felperes maga is beismeri, mikép a keresetében teljesen vagyontalannak emiitett férje által, a házassági együttlét alatt tett teternesb vásárlásairól tudomással birt; tekintve végre, hogy felperes, a már 1870-ben kiutalványozott örökségi részének kiadása iránt 1873. jul. 10-ig, mikor t. i. férjét már elhagyta, keresettel fel nem lépett: „Mindezen teljesen bizonyított tények, nemcsak az azokból vont okszerű következtetés által közvetve, de teljesen bizonyítják azt, hogy örökségi felvételére, nyugtázására felperes a férjét megbizta, s hogy az ezáltal fel is vett összeget együtt használták el; s hogy ezek szerint felperesnek az alperes e. támasztott követelése alaptalan.u (1879. okt. 1. — 7818. sz. a.) Váltójogi esetek. Magyar honpolgár itteni vagyonára, idegen bíróság által elrendelt végrehajtás alapján zálogjog csak akkor szerezhető, ha a végrehajtás hazai bíróság kiküldöttje állal, eljárási szabályaink szerint foganalosilatik; tehát ha ez végrehajtást szenvedett fizetésére vezettetik, a foglalás csak akkor törvényszerű, ha a fizetés a bírósági kiküldött által foglalás alá vételik serről az illető pénztár értesitetik. Ennélfogva a bécsi keresk. törvényszék végrehajtást rendelő végzésének, az illető hazai pénztárnál való egyszerű kézbesítése, nem tekinthető törvényeinknek megfelelő oly foglalásnak, melynek alapján, harmadik személyek ellen érvényesíthető zálogjog szereztethetnék. S i n g e r S. s társai bécsi lakosok — Neugebauer K. volt Kassa-oderbergi vasúti hivatalnok ellen 500 frt váltótartozás fizetésére, a bécsi cs. k. keresk tszéknél marasztaló Ítéletet nyert, melynek alapján alperes fizetésére a végrehajtás elrendeltetett s foganatosítás végett ugyanazon bécsi bíróság által, a budapesti keresk. tszék utján, a vasúti pénztárnál bemutattatott; hol 215 frt 83 kr. a fizetéséből levonatván — bírói letétbe volt helyeztetve. Ezen letett összeg felosztása tárgyában, a Váltó elj. 85. §. alapján a vasut-igazgatóság a bpesti váltó tszékhez kérvényt adott be, melynek letárgyalása után a tszék f. év május 30. — 36503. sz. a. következő végzést hozott: „A letett összeg Singer s társai megitélt követelésének részbeni törlesztésére forditatni rendeltetik; „mert a vasut-igazgatóság jelentése s ahhoz csatolt okmányok szerint Neugebauer fizetése az igazgatóságnál Singer stb. részére már 1878. okt. 10-én letiltatott ésMikolai László részére csak okt. l4-én;s így a letétbe helyezett összeg, tekintettel törvénykezés terén a magyar és osztrák bíróságok közti viszonosságra — Singer foglaltató követelésének részbeni kielégítésére fordítandó — annálinkább, mert az osztrák perrend szerint fizetésére a foglalás, a letiltó végzésnek a pénztárnáli kézbesítése által eszközöltetik s igy a bécsi keresk. tszék végzésének ezen tszék utján a pénztárnál történt kézbesítése, érvényes foglalásnak tekintendő." A kir. tábla f. év jul. 21. — 2888. sz. végzésével az első bírósági végzést megváltoztatta, s a letéteményezett összeget Mikolai László követelésének törlesztésére forditatni rendelte; „mert a foglalás azon időtől fogva, melyben az öszszeirás teljesítetett a/, összeirt tárgyakra nézve, minden későbbi foglaltató irányában zálogjogot ád; s ebből folyólag, tekintve, hogy a felülfoglalás utján Singer javára csak 1878. okt. 16-án — mig Mikolai részére még márczius 12-én — tehát midőn Singer végreh. kérvénye a bécsi tszékhez még beadva sem volt — Íratott össze 8 foglaltatott le a kérdéses pénzösszeg — ennélfogva" stb. A legf. ítélőszék a kir. tábla végzését a perr.