Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 82. szám

327 361. §-szára állapított indokolásánál fogva — és még azért is hhagyta: „mert egy magyarországi lakos ellen, annak itt levő vagyonára, idegen bíróság által elrendelt végrehajtás útján zálogjog csak akkor szerezkető, ha az elrendelt végrehajtás egy hazai bíróság kiküldőttje által, a végreh. eljárást tárgyazó szabályok értelmében foganatositatik. Az itteni törvények s rendeletek szerint pedig, a végrehajtást szenvedettnek fizetése és más illetménye is, törvényszerüleg lefoglaltnak csak akkor tekinthető, ha az a bíróság kiküldöttje által felveendő s bemutatandó összeirási jegyzőkönyv szerint foglalás alá vétetett, s a megtörtént foglalásról az illető pénztár a kiküldött által rendelvényileg értesitetett. — Singer S. részére azonban a bécsi cs. k. keresk. tszék által végrehajtást szenvedettnek fizetésére s illetményeire elrendelt végrehajtás foganatosítása végett, egy hazai bíróság meg sem kerestetett, sőt az ingóságok lefoglalása végett megkeresett iglói jbiróság kiküldöttje által 1378. okt. 16. foganatosított felülfoglalás folytán sem történt további intézkedés, a végreh. szenvedett fizetésének visszatartása végett; — a bécsi cs. k. keresk.törvényszék végreh. rendelő végzésének, az illető pénztárnál lett egyszerű kézbesítése pedig, az itteni törvényeknek megfelelő oly foglalásnak nem tekinthető, melynek alapján 3-ik személyek irányában érvényesíthető zálogjog szereztethetnék/4 (1879. okt. 22. — 874. sz. a.) Annak elbírálásánál: váljon az üres forgatmány lejárai előttinek, vagy utáninak tekintendö-e? nem a forgatmány keltének, hanem felhasználásának ideje veendő irányadóul] miért azon váltóbirtokos, ki lejárat előtt kelt üres forgatmány alapján ugyan, rfe lejárat ulkn jutott a váltó birtokába — Csak az előző forgató jogaiba léphetett, s több jogot, mint a mennyivel ez az elfogadó irányában birt, — nem éroényesilhel. Müller Sarolta — gr.S. e. az 1878. apr. 17-kétől3 hóra kelt, Potyondy Ágoston által kiállított s alperes által elfogadott váltó alapján, 5000 frt fizetésére a szombathelyi tszék mint váltó bíróság elótt pert inditott, melyben a kifogások felett megtartott tárgyalás után a tszék f. év apr. 5. — 3944. sz. a. végzésével az ügynek bűnvádi eljárásra uttsitását s a polgári per felfüggesztését mellőzve, a sommás végzést hatályában fentartotta s alperest a keresetben stb. marasztalta; „mert az eljárás büntethető cselekvény jelenségeinek hiányában felfüggeszthető nem volt; „mert alperes a:t állítja: hogy a kereseti (4) váltó azért lett kibocsátva, hogy annak értékesítésével Müller Paulinánál volt 5000 frt váltótartozása kifizetessék; az 1. sz. nyugta szerint alperes által Potyondinak kifizetett 5000 frtal pedig beváltatott az A. váltó, melyet tehát felperesnőnek átadni nem állott Potyondy jogában. „Ezen állítás felp. tagadás ellenében igazoltnak nem tekinthető ; mert az 1. sz. a. 1878. május 24 kelt nyugta szövege szerint, az 5000 frt nem az A. alatti váltótőke, hanem Müller Pauline féle 5000 frt váltó visszaváltására fizettetett le; mit megerősít azon ténykörülmény is, hogy alperes nem czáfolta meg, a C. a. okirattal is valónak állított azon tényt, mikép a Müller Paulin féle 5000 forintos váltó 1878. május 25. járt le, — tehát egy nappal később, mint az 1. sz. nyugta szerint az 5000 frt lefizettetett, — nem szenved kétséget, hogy a nyugta szövege szerint az 5000 frt nem az A. féle tőke kielégítésére forditatott; de valószínűség sem forog fenn, hogy egy 1878. május 25-én lejárandó váltó beválthatására, már azon évi april 17-én keletkezett váltó állitassók ki, — és az A. alatti július 17-én lejárandó váltó kifizetésőre az 5000 frt már május 24-én lefizetessék. „Nem lehet Potyondinak 5. sz. a. nyilatkozatát figyelembe venni, mert az, az általa aláirt 1. sz. a. nyugta szövegével ellenkezik, — és mert mint csalásért börtönben fogva levőnek nyilatkozata hitelt nem érdemel. ,,Azon tekintetnél fogva, hogy alperes egyedül az A. alatti váltó kiadása mellett volt köteles fizetni, — alperes pedig a váltót 6 hó múlva is sem magához nem vette, sem meg nem semmisítette, hanem azt a kibocsátó kezei közt hagyta, — ezen körülmény azon vélelmet állapítja m?g, hogy a váltó alperes ellenében érvén/ben áll, — a minthogy az A. alatti váltónak alperes általi kifizetése nincs is tanúsítva. „Tekintve, hogy Potyondy mint a váltó kibocsátója, az általa beváltott A. a. váltót a felperesnőre átruházhatta, és felperesnőnek mint a váltó jóhiszemű s jogszerű tulajdonosának az A. a. tő'.e s jár. követelésére kereseti joga van; tekintve, hogy a váltó valódisága kétségbe nem vonatott : alperes kötelezendő volt." stb. stb. A k i r. t á b 1 a f. év június 30. — 2374. sz. a. az első bir. ítéletet megváltoztatván, felperest keresetével elutasította s 58 frt perköltségben marasztalta; ,,rnert a semni. panasz elvetendő volt, miután jelen per előzetes fenyitó eljárás nélkül is elintézhető. (1876 nov. 30. rend. 44. e. p.) .. „mert az üyyérdemben felperes beismeri, hogy a kereseti váltó lejáratkor a soproni takarékpénztár birtokában volt, sőt maga is állítja, hogy azt Potyondi váltotta be, s beismeri azt is, hogy a váltót Potyonditól csak 1879, jan. 22-én vette át, — illetőleg a váltó akkor lett üres forgatmánnyal birtokába bocsátva ; ennélfogva jelen perben felperes kereseti joga tekintetében, a Váltó törv. 14. §. szolgál zsinórmértékül, — s felperes ellen, ki azon §. szerint Potyondy jogaiba lépett ugyan, - de váltójógi forgatmányosnak nem tekintethetik, — mindazon kifogások megtehetők, melyek alperest Potyondi ellen megilletik. — Minthogy pedig Potyondi az 5. ss. a, sfelperesileg valódiságára nézve kétségbe nem vonható nyilatkozatában határozottan kijelenti, hogy alperestől a kereseti váltó értókét már megkapta, s alperes a váltóra már mivei sem tartozik; minthogy továbbá azon körülmény, mikép Potyondi vizsgálat alatt áll, az 5. sz. alatti hatályát azért nem csorbíthatja, mert jelen esetben nem tanúkihallgatásról, hanem a hitelező beismeréséről van szó; „felperest, ki az idézett 14. §. szerint Potyondinak esak jogaiba lépvén, nála több joggal semmi esetre sem bir, — keresetével elutasítani kellett." stb. stb. A legf. ítélőszék a kir. tábla ítéletét indokaiból hhagyta; „tekintve, hogy felperes a kereseti váltó birtokába egy a váltóra lejárat előtt vezetett üres forgatmány alapján ugyan, de ennek másodszori felhasználása mellett a lejárat után jutott; tekintve, hogy azon kérdés elbírálásánál, ha váljon az üres forgatmány lejárat előtti, vagy utáninak tekintendő-e, a dolog természeténél fogva nem a forgatmány keltének, — hanem felhasználásának ideje veendő irányadóul, — s igy felperes mint lejárat utáni forgatmányos a Váltó törv. 14. §. alapján —- a másod bíróság helyes nézete szerint, csak a forgató Potyondy Ágoston jogaiba lépett, és több jogot, mint a mennyivel maga Potyondy A. alperes irányában birt, nem érvényesíthet; 82*