Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 7. szám

28 ről szóló elismervény kifizetéséhez akart jutni— mi által — kiutaltatás esetén Dézsiek, kiknek örökségük per alatt volt — kárt szenvedendnek, — mi tehát csalás tényét képezi. „6. Beismerte azt is, hogy ellene Zeyk Jánosnét illetett urb. 300 frt értékű kötvények behajtása miatt végrehajtás intéztetvén, a raktárában levő zab készletet jelölte ki alapul s 250 köblöt becslés alá bocsátotta — mi azonban az 1869. apr. 10. felvett árverési jkönyv szerint hiányzott s az árverés meghiúsult, mi sikkasztásnak volt veendő.a A maros-vásárhelyi kir. tábla 1878. okt. 31. — 5177. sz. a. az első bir. ítéletet indokaiból hhagyta azon változtatással: mikép vádlott az 1. pont alatti csalásra nézve a végrendelet hamis módoni előállítása által elkövetett csalásban bűnösnek mondatik ki; a 4-ik pontra nézve a 2000 frt visszatartása általi sikkasztás vádja alól felmentetik s bűntelennek nyilvánittatik, — ellenben a gr. Haller F. kárára 14850 írt úrbéri kötvény s 5837 frt 82 kr. készpénznek hamisított felhatalmazás segélyéveli felvétele s visszatartása által elkövetett csalás bűntényében bűnösnek kimondatik, s büntetése 7 évi súlyos börtönre méretik. 4—5 évi vizsgálati fogságának betudásával; egyszersmind köteleztetvéu az emiitett összegeket gr. Haller Ferencznek megtéríteni. * Az indokolás lényegileg következőkben összpontosul. Í!Í.;:JÍI£Í: „A 4-ik p. nézve „megváltoztatandó volt; mert a 2000 frt nem' volta károsult által vádlottra bizott vagyon, tehát a sikkasztás kelléke hiányzik, — miért az alól felmentendő volt. „A vizsgálatból azonban kitűnt, hogy ő Haller F. kárára sokkal nagyobb összeget álnok úton birt kába vett s megtartotta. Nevezetesen kiderült, de vádlott is beismerte, mikép hamis okiratokat készített s használt, hogy a fejéregyházi és eárpataki kobozványi javak jövedelmei tejében az adóhivatalnál utalványozott összegeket felvehesse s egyrészét megtarthassa.1 Ily okiratok: az 1869. febr. 7. kelt a beügyministerhez intézett beadvány, melyben gr. Haller azon előbbi kérésétől, hogy a kobozványi jövedelmek meghatalmazott kizárásával egyedül neki utalványozta ssanak — eláll, s azok Schopf megbízottjának kézbesitessenek. „Továbbá* egy felhatalmazás, —többek közt az úrbéri dézsma s földtehermentesités czimén utalványozandó pón zek felvételére — melynek folytán saját beismerése szerint: 34850 frt erdélyi földtehermentesitési kötvényt s 20,089 frt 82 krt készpénzben fel is vett — miből Hallernek kötvényekben 20,000 frtot — készpénzben 14202 frt küldött meg — a többit megtartván. „Ezen cselekménye csalás bűntény ét képezi (oszt. bünt. t. 197. 200, 201. §. a. p.) ,,Vádlott tagadja ugyankárositásiszándokát, ahogy tényleg kárt nem is okozott. Mert fel volt jogosítva a kötvényeket s készpénzt felvenni, s arra, hogy azokból a kérdéses 14850 frt kötvényt s 3887 frt készpénzt magának megtarthassa. '— Igazolásául hivatkozik gr. Hallerrel 1866. nov. 15. Fehéregyházán a kobozványi jőve- J delmek s járulékaik kieszközlése iránt kötött egyezményre. „A mi ezen összegeken felül megtartott 2000 frtot illeti, szintén tagadja a kárositási szándékot, miután a visszatartáskor erről a grófot értesítette s tudatta, hogy arról számolni fog. ,,Azon szerződés azonban jóhiszeműségét nem támogatja ; mert az csak 2 pontból áll; az elsőben vádlott kötelezi magát a kérdéses Hal ler gróftól elkobzott birtokból befolyt jövedelmeket s az attóliurb. kárpótlás — 1848 —1857. évekre visszatartott kamatait kieszközölni; — a másikban pedig a gróf kötelez fentebbiek teljesítése esetében fáradsági dijul a készpénzből: 2000 frtot — s a kötvényekből fele részt. — Tehát siker esetében csak ezen jutalomra volt vádlott feljogosítva. „így mentsége hamis eljárása igazolására teljesen alaptalan s kárositási szándoka bebizonyított levén — az első bírósági ítélet megváltoztatásával, saját beismerése alapján — a csalás bűntényében bűnösnek volt kimondandó. „A büntetésre nézve is megváltoztatandó volt és tekintettel az 1-ső bíróságilag bűnül tulajdonított csalás bűntényére is az a fentebbi szerint felemelendő volt, mert nem forognak fenn túlnyomó enyhitő körülmények, — míg súlyosítóul jelenik meg, hogy vádlott érett megfontolással többnemü büntettet követett el, s a csalást többször ismételte, — enyhitőül pedig csak a beismerés, fedhetlen előélet s a hosszas vizsgálati fogság szolgálhatott — minek betudása a bünt. tk. 313. §-szán alapszik.'* (Vége köv.) Űffyvédi kamarákból. A szegedi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Stefanovits Velimir n.-kikindai ügyvéd s kamarai tag, elhalálozása folytán, a kamara lajstromából törültetvén, irodájára nézve gondnokul Petrovics Milán n.-kikindai ügyvéd kirendeltetett. A debreczeni ügyvédi kamara által közhirié tétetik, hogy Kiss Lajos h.-szoboszlói ügyvédek saját kérelmére, az ügyvédek jegyzékéből kitöröltetett. Seitimitöszéki tanácsok január 28-tól. I. Tanács. Elnök: az országbíró Mailáth György, Biráfí: Soltész, Manoilovich, Nagy Samu, Elekes, Lacza. IL Tanács. Elnök: Perczel Béla; Bírák: Beke, Masiérevic, Rauchofer, Németh Miklós, Grallu. III. Tanács. Elnök • TóthLőrincz; Bírák: Babos, Pápay, Mersics, Kiss, Erdélyi. IV. Tanács. Elnök: Szabó Imre, Bírák: Láday, Szlo boda, Lehoczky, Csóók. V. Tanács. Elnök: Soltész, Birák: Vértessy, Osvald, Barta, Oberschall, Sánta. Bejelentetett Összesen: 517 ügy — ezek közt 11 kereskedelmi, — 18 a kir. táblák s 11 a legfőbb Ítélőszék ellen. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken.— Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt osztrák értékben. —-Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. L em. w, ••.,.„.„ ,1, •— , i —. — •,—-- • , i i i.n i. - • - - — - - i - - »-•' " ii ••• i — —i mmm \ ; - Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOK-nál muzeum-kórut 10. sz.