Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 7. szám

27 illetőleg — á biróság vagy a hagyatéki eljárást vezetett árvaszék körébe tartozik-e? mig ellenben abból, hogy a 254. §. 2-ik kikezdése az iratokat, a hagyatéki eljárás befejeztével s a létrejött egyesség gyámhatósági jóváhagyásával, — egyenesen a hagyatéki bírósághoz rendeli áttétetni a nélkül, hogy kimondaná, mikép az árvaszék a hagyatékot s ezzel az ingó vagyont az örökösöknek előzetesen átadni, s csak az ingatlanok s egyébb telekk. jogok bekekelezésének elrendelése végett tartozik a bíróságot megkeresni; — valamint abból, hogy ily hagyatékoknál az idézett §. utolsó bekezdése értelmében a hagyatéki kimutatást is a biróság köteles összeállítani s az adóhivatalnak megküldeni — a minek pedig a hagyaték átadását megelőzni kell (Pénzügyi törv. 14. füzet 139. §.) következik, hogy az ily hagyatékok egészbeni átadása a biróság körébe tartozik, — vagyis hogy e tekintetben az 1877:20. tczikk kivételt nem tevén, erre nézve a perrend szabályai irányadók. Ezen illetőségi összeütközés a törvényszék és árvaszék között, a fent közlött plenáris döntvény értelmében intéztetett el. Büntető jogeset. Schopf Adolf erdélyi ügyvéd ellen. Schopf Adolf Erdélyben erzsébetvárosi ügyvéd ellen — gróf Haller Ferenc?, Haller Jánosné, Zeyk örökösök, Dézsiék, Gyárfás stb. irányában elkövetett csalás, sikkasztás s rágalmazás bünvádak folytán bünper indíttatott, melynek nyilvános szóbeli letárgyalása után — a marosvásárhelyi tszék 1878. jul. 6. következő ítéletet hozott: „1. gr. Haller Jánosné nevébeu végrendelet hamis módoni előállításának csalási vádja alól felmentetik s ártatlannak nyilvániltatik, — hasonlóan Haller Jánosné örökösei kárára 4725 frt 50 kr. úrbéri kötvény kivétele czéljából készített hamis okmány általi csalás —a Gyárfás F. tszéki ülnök e. rágalmazás — a gr. Haller Ferencz kárára hamis okmány készítésével 20,739 frt 82 kr. elsajátítása általi csalás bűnténye alól is. „Ellenben gr. Haller Ferencz kárára 2000 frt visszatartásával elkövetett sikkasztás — „a Dézsiek kárára Benedek János hagyatékáról hamis átruházási közokmány készítése általi csalás és „a Zeyk Ö rö kos ö k kárára elkövetett s ikk a sztás bűntényében — bűnösnek mondatik ki és ezért 2 évi súlyos börtönre, a nemesség s ügyvédség elvesztésére ítéltetik. — Zeyk Sándornak köteles 300 frtot fizetni — és gr. Haller József, Haller Ferencz s a többi károsultak polgári perútra utasitatnak. — Az 5000 frt úrbéri papírok járulékaikkal a 4725 frt 50 kr. kár fedezetére a birói le tétben megtartandók. Az indokolás lényegileg következő : „1. Vádlott beismeri, mikép tudva, hogy gr. Haller Jánosné egyik gyermeke kárával sem akar végrendelkezni — még is félrevezetésével nevében hamis végrendeletet készített; előadván, hogy gr. Haller József testvérét Ferenczet a család becsületét is megtámadó perekkel üldözi, tehát őt azok megszüntetésére kellene kén szeriteni — mire tud egy módot, t. i. egy okirat kiállítását, mely József kárára nem szolgálna s a perlekedés megszüntetésére még is rá bírná. Ez a grófné helyeslését megnyervén, Schopf azt elkészítette és pedig valóságos végrendelet alakjában, melyet a lényegek kihagyásával neki felolvasott, s általa aláíratott; s azután Agosta Miklóst s Szoboszlay Károlyt meghivatta, s előbbi kérdésére, hogy az ,a grófné akarata-e' ez igennel felelt — s ekkor az okiratot mint végrendeleti tanuk aláírták. — Ezen 1S64. nov. 23. kelt, Haller Jánosné akarata ellenére irott végrendelet hamisan kiállitottnak volt nyilvánitandó; s mivel érvényitése végett gróf Haller F. perrel lépvén fel — Haller József s Klárának tetemes kár okoztathatott—vádlott azon ténye csalásnak volt minŐ3Ítendő. „2. Értesülvén 1865. évben — beismerése szerint— Nuridzsán Józseftől, hogy gr. Haller Jánosné részére urb. kárpótlás van kiutálás alatt — a grófné neve alatt maga részére annak feivehetése végett felhatalmazást készített, ezen hamis meghatalmányról másolatot is készített, s azt hitelesítette s ennek alapján a kárpótlást kiutalás előtt Nuridzsán testvéreknek eladta s azok árát elköltötte — a felhatalmazást N. Józsefre átruházván. „Ez csalásnak volt minősítendő — minek tárgyi s alanyi tényálladéka bizonyítva lett. „3. A rágalmazás megállapítandó volt, mert Gyárfás J. ellen, ki vizsgáló bírája volt —1871-ben az igazs. ministerhez bűnvádi feljelentést tett, melyben foglalt vádaknak— beismerése szerint — maga sem adott hitelt,— Gyárfás e. hivatal hatalommali visszaélés vádjából vizsgálat rendeltetett, de teljesen valótlannak bizonyulván, a bűnvádi eljárás megszüntettetett. „4. gr. Haller Ferencz s vádlott között 1866. nov. 15-én „kölcsönös egyezmény" jött létre, mely szerint, ha vádlott a gróf elkobzott javai visszatartott jövedelmei saz azok utáni úrbéri kárpótlásnak 1848—1857. évi visszatartott kamatai kiadatását eszközlendi, jutalmul a készpénzből 2000 frt s a kötvények hasonló fele engedélyeztetett részére — mire nézve 1869. jul. 25. meghatalmazvánnyal is ellátatván — kivett egyik nyugtára 34850 frt úrbéri kötvényekben s másikra 20089 frt 82 krt készpénzben — miből saját levele szerint a grófnak megküldött 20000 frtot urb. kötvényekben és 14200 frtot készpénzben — s így 2000 frtján felül még 2000 frtot tartott meg magának. „Fentebbi eljárása csalásnak nem volt minősíthető, mert meghatalmazását a grófnak felmondotta ugyan, de a gróf arra nem válaszolván, azt el nem fogadottnak tekinthette, s igy eljárása jogosnak tűnik fel — miután az 1866-ki egyezmény határozatlan tartalma folytán nem hozható tisztába, váljon előbb a beszedett pénz a grófnak átadandó, s ebből általa vádlott díjazandó e —vagy azt beszedvén magát közvetlenül abból kielégíthesse. „Ellenben a 2000 frt többlet megtartására nézve sikkasztásban bűnösnek volt kimondandó — miután ezen tény okiratokkal és saját beismerésével bizonyítva lett ; „5. Beismerte vádlott, hogy 1866-ban Narudsán József által megbízatott, miszerint Benedek János hagyatéka átruházási okmányát szerezze meg. Az ezért kikötött díj fejében 1854. decz. 20. kelettet hamis átruházási okmányt készített egyik örökös Dézsi Anna kirekesztésével, Dézsy Zsigmond s Sándor állítólag egyedüli örökösök javára s azt a tszék nevében hamis hitelesítési záradékkal s hivatalos levélről levett pecséttel látta el s azt Nuridsán Józsefnek használat végett megküldötte — mire ennek azért volt szüksége, mert a Dezsiektől megvett, Benedek János nevére szóló 1500 frt államkötvóny7*