Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 7. szám

26 Tudomásunk szerint a sokkal előhaladottabb külföldi államokban is érvényesítetik bizonyos tekintetekben ezen rendszer. mi különösen bangsúlyoztuk hazai — sajátságos — állapotainkat. Ezek olyanok, mikép azon rendszer nálunk elkerülhetlen szükségünek bizonyult be — babár sehol máshol nem lenne is érvényben s más államokban nem is igényelne alkalmazást. És pedig két szempontból. Az egyik: szellemi kifejlődésünk és szakképzettségünk szerény terjedelme. Ha külföldön vannak is bírák, kik a judicatura mindenik terén derekasan helytálhatnak: nálunk ilyenek valódi ritkaságok. — Mi örülhetünk, ha mindenik tanács számára 2 —3 oly szakférfiút nyerhetünk, kik szakmájuknak alaposan megfelelni képesek. A másik szempont: alaki s anyagi törvényeink, jogszábályaink ziláltsága s tömeges halmaza, — mely tömkelegben, egyes szakra vonatkozólag is, alig képesek bíráink magokat kiismerni s biztosan tájékozni. Ezek képezik a kénszeritő szükséget, az állandósított személyzetre fektetett szaktanácsok alkalmazására. Semmitüszék teljes tanáesülési döntvénye. Jtm. 14-hi plénumbatu Következő elvi kérdés került szőnyegre: Ha a hagyaték ingó s ingatlan jaeakból áll és az örökösök vagy azok egy része, nem önjogú — ki van az 1877: XX. tcz. szerint a hagyaték átadási végzés hozatalára hivatva — a biróság vagy a gyámhatóság? (22255. számhoz). Ez következő h a t ár o zatt a 1 oldatott meg : „Tekintve, hogy az 1877 :XX. tcz, 243. §-sza azon esetben, ha az örökösödésre hivatott személyek, vagy azok egy része apai halalom, gyámság vagy gondnokság alatt álU az örökösödési eljárást a bíróságok hatásköréböt elvonván, a gyámhatóság illetőségi kör ebe helyezte; „tekintve, hogy a törvéng ezen rendeleléb.H folyólag mindazon leendők, melyeket a perrendtartásnak az Örökösödési eljárást szabályozó §§-szai szerint a hagyatéki bíróságok végezni jogositvák, vagy kötelezvék, az 1877. évi XX. tezikk VI. fejezetében foglalt korlátok közölt, a gyámhatóságok kaláskörébe mentek át; „tekintve, hogy a hagyatéki bíróság, az előtte létrejött egyességröl [elvett jegyzőkönyvnek elintézésére, és azegyesség hez képest, az átadási végzés hozatalára azon esetben is jogosítva van, Jia a hagyatékhoz ingatlan javak tartoznak, és csak a tulajdonjog bekebelezése végeit köteles a Inr/okbiróságot vagy telekkönyvi hatóságot megkeresni', hogy ehhezképest az 1877 : XX. tezikk 2h4. §-szának azon rendeletét, miszerint a gyámhatóság azon esetben, ha az örökség tárgyát ingatlanok vagy telekkönyvileg bejegyzett jogok is képezik, az iratokat a hagyatéki bírósághoz áttenni tartozik, — nem lehet más, mint azon értelemben venni, hogy a hagyatéki bíróság a gyámhatóság előtt tárgyalt örökösödési ügyekben azonképen mint a hagyatéki bíróság elébe tartozó ügyekben, a létrejött egyesség alapján, a tulajdonjog bekebelezését eszközölje; mi egyébiránt a 254. §. harmadik bekezdésében foglalt azon szavakkal: „minden vizsgálat mellőzésével" világosan ki is fejeztetett; „tekintve végűi, hogy a törvény 254. %-szának azon to vábbi rendelkezéséből, miszerint ahhozképest, a mint a hagyaték ingókból vagy ingatlanokból áll, a hagyatéki iratokat az illeték kiszabása végett, a gyámhalóság vagy a hagyatéki bíróság köteles áttenni, — annálkevésbé lehet azt következtetni, hogy a törvény az átadási végzés hozatalát ingatlanokra nézve a gyámhatóság illetőségi köréből elvonni akarta volna, mivel a törvény az átadási végzés hozataláról egyátalában nem is rendelkezik ; és mivel az átadási végzés egyszerűen a gyámhalóság előtt létrejött egyezség kiadmányozásából állván, a czélszerü ség is azt hozza magával, hogy azon végzést azon gyámhatóság hozza meg, a mely előtt az egyesség létrejött: „ezeknélfogva kimondatott: hogy az i877: XX. tezikk 243. §. szerint a gyámhatóságok elébe utasított ügyekben az átadási végzés hozatalára, — tehát akkor is, ha a hagyaték ingatlan javakból áll, nem a hagyatéki bíróság, hanem a gyámhatóság illetékes." Jogesetül szolgált: Rauchbauer Ede 1878. márcziusban Bpesten kiskorúságban elhalván hagyatékot hagyott hátra, melyhez ingatlanok is tartoznak. ; !OÖ A hagyatéki eljárásban a bpesti törvénys zé k 1878. sept. 14. — 36122. sz, a. végzést.hozottj melyben az örökösödési illetéket 1266 frt 60 krban megállapitó végzést tudomásul vévén, a nevezett örökhagyó után maradt hagyatékot, a helybenhagyott leltár és osztály alapján — átadatni rendelte ; nevezetesen örökhagyó szerzeményi vagyonát, mely készpénzből, takarékpénztári betétből s egyébb ingóságokból, s azonfelül a Pestmegye kis németi lelekjben foglalt ingatlanból áll — egyrés :ben törvényes felmenő örökösödés jogezimén özv. Rauchbauer Jánosné — másrészben törvényes oldalági örökösödés alapján — az elhányt testvéreinek hagyaték bíróságilag átadatni,—sennélfogva az ingatlanra vonatkozó tulajdonjogot nevezett örökösök nevére bekebeleztetni elrendelte—foganatosítására a pestvidéki tszék teiekk. hatósága megkerestetvén. Ezen végzés e. a fővárosi árvaszék semm. panaszt adott be azon alapon, mert szerinte a hagyaték átadása iránti intézkedés n?m a tszék — hanem az árvaszék hatáskörébe tartozik; mert az 1877:20. tezikk az öröködési eljárást a gyámhatóságnak adta át, a bíróság teendőjét csak azon esetekre szorítván, melyekben az örökjog vitássá vált. — És ha ahhoz ingatlanok is tartoznak, a biróság részére bizonyos intézkedést fentartott ugyan, de ez, habár annak korlátai világosan rn^g nem jelöltettek is, a törvény intentiójábói csak arra szorithatd, hogy az eljárásnak a gyámhatóság általi befejezése s az örökségi jogok megállapítása után, az ingatlanok vagy telekk. jogok telek bekebeleztetése iránt saját hatáskörében intézkedjék. — Midőn tehát jelen esetben, midőn az örökség vitássá nem vált; a tszék a hagyaték átadásába s az öröködési jog megállapításába bocsátkozott, oly hatáskört víndicált magának , mely az idézett törvény értelmében csakis az árvaszéket illetheti. Ezáltal a biróság s gyámhatóság közt illetősági összeütközés idéztetett elő, melynek eldöntése a Sem mitőszék elébe terjesztetett. A tszék intézkedéseinek, illetve hatáskörének igazolására, melyszerint a gyá ni hatóságilag tárgyalt hagyatér kok átadására magát illetékesnek tartja, ha ahhoz ingatlanok is tartoznak — következőket hoz fel ! A legfelsőbb fórum határozataiban többször kimon datott, hogy az 1877 :20. tezikk örökösödési eljárásban a bíróságok illetőségére nézve változást nem tett, s csak azon eseteket szabályozta, melyekben eltérőleg á perrendtől, a gyámhatóság s nem a biróság tartozik eljárni. — Az 1877:20. tezikk pedig oly hagyatékoknál,, melyekhez ingatlanok is tartoznak, nem intézkedik aziránt, hogy az egész hagyaték átadása' különösen az ingókat