Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 76. szám

302 Váltéjogi esetek. Habár a valló nem telepilett, azt mégis nem az elfogadónál, hanem azon pénzintézetnél kell fizetés végett bemulatni, s esetleg óvaloltatni, mely intézel volt a váltón a fizetés teljesítésére kijelölve — habár akkor a váltó annak birtokában volt is. Ily esetben is a kibocsátó elleni viszkereset érvényesithetése elesik, ha azon szabálytalanság forog fenn, mikép a fizetés véget ti bemulat ás elmulasüatott, a bemutatás s fizetés nem teljesítése óvással nem igazoltatolt. Farkas Grergely — Tischler Hermán mint váltó elfogadó e. 400 frt fizetésére, a marosvásárhelyi tsz ék mint váltóbiróság előtt keresetet támasztott a tszék 1878- decz. 24. kelt Ítélettel a sommás végzést érvényen kivül helyezvén, alperest a fizetés kötelezettsége alól felmentette s felperest 11 frt 70 kr. költségben marasztalta — következő indokokból: „tekintve, hogy a fizetés a marosvásárhelyi takarékpénztárnál, mint telepesnél volt teljesítendő', — miután az óvás a Váltó rendt. 43. §. ellenére, az intézvényezett lakásán vétetett fel, — minek folytán, a váltó jelenlegi birtokosa, habár az óvás idejében a telepe?sel egy személy volt is az akkori váltó birtokos, a kibocsátó elleni váltókeresetét elvesztette; ez okból felperes keresetével elutasítandó volt* stb. A marosvásárhelyi kir. tábla f. év apr. 8. 370. sz. a. megváltoztatván a tszék Ítéletét, alperest a keresetben s kamatjaiban s egyébb járulékaiban elmarasztalta — felp. ügyvéd mukadiját 24 — alperesiét 11 frt 70 krban állapítván meg— köv. indokolással: „Alperes azon kifogása, hogy az óvás kellő kellékekkel nem bir, — abból nem tűnvén ki, hogy azt kieszközölte? — tekintetbe nem vehető; miután a kereseti váltót az óvás felvétele idejébeni állapota szerint egész terjedelmében magában foglaló óváslevélbői kitűnik az, hogy a váltótulajdonos, mint utolsó forgatmányos, a marosvásárhelyi takarékpénztár volt, s hogy eszerint az óvás ennek réazóre vétetett fel; az óvás tehát, habár az szabatosabban is vétethetett volna fel, kellék-hiányosnak s e miatt érvénytelennek nem tekintethetett. „Hogy Benkő József a váltót a váltótulajdonos takarékpénztár nevében s megbízásából mutatta be óvatolás végett, kitűnik abból, hogy a váltót a tulajdonos takarékpénztárnak beszolgáltatta, s az ezen intézet által óvatolás utáo felperesre forgattatott. „Egyébiránt ezen meghatalmazásnak az óváslevélben való kitüntetése, habár szabatosság tekintetéből kívánatos is, az óvás lényeges kellékéül nincs kijelölve, s eszerint elegendő, ha erről az óvatoló közjegyző magának meggyőződést szerez, s az eredeti váltó bemutatás végett neki átadatik; csak fizetés esetében kívántatott volna meg az, hogy az elfogadó előtt is, magát mint a váltó tulajdonos megbízottja szabályszerüleg legitimálja avégett, hogy az eredeti váltót nyugtatványozhassa, s fizetőnek kiszolgáltathassa. (Váltó. t. 36. 39. §§.) „A váltóóvás tehát alaki hiányok miatt érvénytelennek nem tekinthető. — Azonban azon alp. kifogás sem vétethetett tekintetbe, hogy a kereseti váltót nem az elfogadónál, hanem az állítólagos telepes marosvásárhelyi takarékpénztárnál kellett volna bemutatni s óvatolni, — mely kifogást az első bíróság figyelembe — s elutasító Ítélete alapjául vette. — Ugyanis azon körülmény, hogy Tischler Lajos, marosvásárhelyi lakhellyel jelölt intézvényezett neve s lakhelye mellett a váltón ezen kifejezés fordul elő: „fizetendő a marosvásárhelyi takarókptárnál,CÍ — a kérdéses váltót nem teszi telepitett s teleppel ellátott váltóvá, — mert ilyennek csak oly váltó tekinthető, a mellyen az intézvényezett lakhelyétől különböző fizetési hely s e helyen esetleg telepes is van megjelölve (V. t. 24. §.) „Ha az intézvényezett lakhelyén nem az intézvényezettnek, hanem egy más egyénnek lakása, vagy üzleti helyisége van fizetési helyül megjelölve, — az nem teszi a váltót telepitetté, mert erre nem az intézvényezett lakhelyéni más lakhelyiség, hanem az intézvényezett lakhelyétől különböző hely, t. i. más község s esetleg e helyen telepes megjelölése kívántatik meg; a mely fogalmakat a váltótörvény határozottan megkülönbözteti. (V. t. 24. 102. §§.) ,,Miután eszerint a fenforgó váltó, telepitett s telepessel ellátott váltónak nem tekinthető, — az óvatolás telep nem létében, csakis az intézvényezett, illetőleg az elfogadóval szemben volt eszközölhető. (V. t. 41. 43. 44. „Az óvás azonban, szemben az elfogadóval nem vétethetett fel a lakhelyéni takarékpénztárban, — hanem annak az elfogadó üzleti helyiségében, s ilyennek hiányában, lakásán kellett, hogy felvétessék, — s miután lakáshelye kipuhatolható nem volt,az e részbeni tudakozódásnak a rendőri hivatalnál való sikertelensége az óvásban kiemeltessék. ,,Az óvás az elfogadóval szemben, más mint a fentebbi helyen, például a tőzsdén, vagy mint jelen esetben alperes által igényeltetik, a takarékpénztárnál — csak az érdekeltek beleegyezése folytán történhetett volna; — ilyen kölcsönös belegyezés azonban igazolva nem lett. (V. t. 102. §.) ,.EzekbőI kifolyólag az elfogadó, a fizetést lakhelyén személyesen tartozik teljesíteni; az oly váltó, melyen az elfogadó a fizetést lakhelyén máshoz utalja, vagy más lakásban, vagy valamely ott székelő pénztári helyiségben teljesitendőnek nyilváuitja, — telepitett váltónak nem tekinthető; s ez okból az óvás ily váltóra nézve, az elfogadóval szemben kell, hogy felvétessék, — még pedig — kölcsönös megállapodás hiányában, — az elfogadó üzleti helyiségében, vagy ha ilyennel nem bir — a lakásán. — Ez okból az első bir. itólet megváltoztatandó volt." stb.stb. Alegf. ítélőszék következőleg határozott: i „A kir. tábla Ítéletének megváltoztatásával az első bíróság Ítélete hagyatik helyben azzal a hozzáadással, hogy felperes köteles a jelen felebbezés költségeit is — 4 frt ügyvédi díjjal 9 frt 65 krt, alperesnek megfizetni. Indokok: ,,Alperes azt a körülményt, miszerint az óváslevélből ki nem tűnik, hogy Benkö József (felp.) ügyvéd, — a ki az óvatolásra maga személyében jogosultsággal nem bírt, — kinek a részére vétetett fel az óvás, kifogásaiban nem neheztelte, hanemcsak azt viszonválaszban, tehát elkésve hozta fel; s azért ez akifogás tekintetbe nem vehető. „De alapos az óvásra nézve tett másik kifogás. Mert habár a kereseti váltó nem telepitett váltó, mégis azt nem Fischer Lajos elfogadónak, hanem a marosvásárhelyi takarékpénztárnak kellett volna fizetés végett bemutatni és esetleg az óvást ott felvenni, — mivel ez utóbbi volt a fizetés teljesítésére a váltón kijelölve. — Minthogy pedig a kibocsátó elleni viszkereset érvényesithetése a Váltó törv. 41. §. szerint feltételezve van attól, hogy a váltó fizetés végett bemutatassék, — hogy ezen bemutatás és a fizetés nem teljesítése óvással igazoltassék, és hogy mindez a törvényben előirt módon történjék, —a jelen esetben azonban a fentérintett szabálytalanság forog fenn: kellett a k.tábla ítéletét megváltoztatni. stb.(1879.sept. 15. 506.sz.a.)