Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 76. szám

303 A lakást szolgalom, ugy az élelemmel s ruházattal való ellátás iránti jog, személyhez oly szorosan levén kötve, mikép még ideiglenes gyakurlatuk sem ruházható másra: ennélfogva azon jogok végrehajtás tárgyát nem képezhetik. Az ingatlanra bekebelezett hasionélvezeti jog, mint személyes szolgalom, szintén át nem ruházható— de az azon jognál fogva beszedhető jövedelmek, kielégítés tárgyát képezhetik. .,Albina" hitelintézet — Lösch János s társai e. 450 frt váltó összeg- erejéig a nagyszebeni tszéknél váltóvégrehajtást eszközöltetett. A tsz ék f. év febr. 21. — 1932 sz. a. a végrehajtást Grosz Istvánnak a Lösch nevéa álló ingatlanra bekebelezett élethosszanti haszonélvezetére, — ugy Sontag András javára kikötött élethosziglani eltartási és mindkét végreh. szenvedőnek javára bekebelezett lakási jogra elrendelte. Ez ellen Grósz István és Sontag András semm. panaszszal éltek. A Semmitőszék a neheztelt végzést és foglalást, a mennyiben az a Grosz István és Sontag András végrehajtást szenvedők javára bekebelezett lakási jogra, és Sontag András részére kikötött élethossziglani eltartásra vonatkozik, megsemmisítette; (297. §. 1. p.) „mert valamint a lakási szolgalom, ugy az élelemmel s ruházattal való ellátás iránti jog oly szorosan a személyhez kötvék, hogy ideiglenes gyakorlatuk sem ruházható át másra; következőleg azok végrehajtás tárgyát nem is képezhetik ; e tekintetben tehát a semm. panasznak helytadni; — egyebekben azonban ugyanazt elvetni kellett; „mert az ingatlanra bekebelezett haszonélvezeti jog, mint személyes szolgalom, hasonlólag át nem ruházható ugyan, — de azon jognál fogva beszedhető jövedelmek, melyek beszedése, az aunak tűrésére kötelezett fél hozzájárulása nélkül is, harmadik személy által gyakorolható, — az ingatlan haszonbérbe adása utján, a perr. 417. §-ban előirt módon,— kielégités tárgyátképezhetik; eszerint a haszonélvezet lefoglalása miatt emelt semm. panasz alaptalan." (1879. sept. 10. — 18448. sz. a.) A váltó eljárás 77. §-nak azon rendelkezésemiszerint az igénykeresetnek, a perrend 64. 65. §§*ban előirt kellékekkel kell bírnia, — nem magyarázható akkép, hogy az ügyvédi ellenjegyzés nélkül beadott kereset hivatalból visszautasítandó. Nem képez semmiségi okot, sem azon szabálytalanság, hogy az igénykereset végreh. szenvedő ellen nem intéztetett, midőn az a tárgyalásnál személyesen megjelent s az igényt elismerte, — sem az, hogy igénylő felperes a végreh. jkönyv hiteles másolatát nem mellékelte. Süsz János — Weisz Gerzon váltójogi végrehajtató és Klippel Ádám végreh. szenvedett e. a lefoglalt ingókra tulajdoni igényt támasztott — melyre nézve — a paksi jbiróság 1879. jul. 22. 1782. sz. végzésével a lefoglalt tárgyakat a zár alól feloldotta — részben a felperes által leteendő póteskü feltétele alatt Ez ellen 1 -sŐ r. alperes semm. panaszt adott be. A Semmitószékaztelvetette; „mert a Váltó elj. 77. §-nak azon rendelkezése, mely szerint az igény keresetnek a perr. 64. s 65, §§«ban előirt kellékekkel kell bírnia, nem magyarázható akként, hogy az ügyvédi ellenjegyzés nélkül beadott kereset hivatalból visszautasítandó, — miután az idézett §. a perr. 467. §-szára is hivatkozik, — és a váltó elj. 78. §. értelmében, ingókra támasztott igényperek a perrendben megállapított sommás eljárás utján tárgyalandók, — ebben pedig a felek ügyvéd által ellenjegyzett kereset beadására s íigyvéd általi képviseltetésre kötelezve nincsenek s „mert azon szabálytalanság, hogy a kereset végreh. szenvedő ellen nem intéztetett, elenyészett azáltal, hogy ez tárgyalásnál személyesen megjelent s felperes igényét elismerte, végre az sem képez elégedő semm. okot, hogy felperes a végrehajtási jkönyv hiteles másolatát keresetéhez nem csatolta; miután e hiány pótlására az idéző végzésben lett volna utasitandó, s egyébként is jelen esetben az eredeti jkönyv, az iratokhoz levén csatolva, annak alapján a kereset el volt birálható." (1879. sept. 17. — 18770. sz. a.) Az árverési kérvény részben marasztaló határozatokra s végrehajtásilag szerzett zálogjogra, — részben magán úton szerzett zálogjogra levén fektetve; e két kérelem azonban egy beadványban összefoglalható nem levén : ily kérvény esetleges kijavítás végett hivatalból visszaadandó. Reach Zsófia — a Hitel-, földhitel- s biztositó szövetkezet csődtömegéé. 1200 frt váltótartozás erejéig végrehajtást eszközöltetett. Abpesti váltótszék f. év július 14. — 53524. sz. végzésével alperesnek több rendbeli activ követeléseire az árverést elrendelte. Ez ellen alperes semm. panaszt adott be. — A Semmitőszék a tszék végzését megsemmisítette; (Váltó Elj. 91 §. b. d. p.) „mert eltekintve attól, hogy felperes a perr. 299. §. értelmében történt kihallgattatása alkalmával beismerte, hogy követelésére időközben részfizetést nyert — az árverési kérvény részben marasztaló határozatokra (V. Elj. 62. §. 2. p.) és végrehajtásilag szerzett zálogjogra, — részben pedig magán úton szerzett zálogjogra (V. Elj. 88. §.) van fektetve; e két kérelem azonban egy beadványban össze nem foglalható; mert e két esetben nemcsak a végrehajtás foganatosítása egymástól különböző szabályokhoz van kötve, de a felebbviteli perorvoslatok is (V. Elj. 88. §. második bekezdés és 91. §.) egymástól különböznek; a mennyiben a 88. §. szerinti eljárásban a végzés érdeme ellen felebbezésnek helye van, — peres végreh. eljárásban pedig a 91. §. szerint a végzés érdeme is csak semm. panaszszal támadható meg; ,,a tszék tehát szabálytalanul járt el, midőn felperes árverési kérvényét és pedig a V. Elj. 63. §. 2. p. s a 8S. $-nak együttes alkalmazásával elintézte, a helyett, hogy azt esetleges kijavitás végett visszaadta volna.1' (1879. sept. 17. — 18967. sz. a.) A polgári eljárás fel nem függesztendő, midőn a polg. végrehajtón eljárásban felmerült elsőbbségi igény kérdése, — a zárgondnok ellen indítandó előzetes bűnvádi eljárás nélkül is eldönthető. Obláth Fáni — Wachtl Katalin e. 1670 frt váltótartozás iránt perelvén s a végrehajtást is foganatositatván, ennek folyamán a M. K. kincstár elsőbbségi igénnyel lépett fel. Miután azonban az eljáró pestvidéki jbiróság hivatalos értesítést nyert aziránt, hogy azon végreh. ügyben kinevezett zárgondnok Obláth József, a lefoglalt búzát eladta s árát egy részben a biróságnál le nem tette, s igy miután a kincstár kárára elkövetett sikkasztás bünjelenségei merültek 76*