Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 75. szám

Budapest, 1879. péntek, okt. 10. 75. szám. Huszonegyedik évfolyam. NTSZÉ Tartalom: Jogeset: Függő termés lefoglalása bérletnél.— Bűneset; Kereskedő csalása.— Plenári döntv. —Semmitőszékidöntvények. Jogeset. Azon esetben, midőn valamely haszonbérben levő ingatlanra^ ennek tulajdonosa ellen, végrehajtás vezettetik, a termést képviselő haszonbér összege szolgálván, a végrehajtási foglalás alapjául: a haszonbérlő saját vető magjával és költ' ségén bevetett földek termésere, az ő mint jogszerű haszonélvezőnek igénye megállapítandó. Reich Benjámin — a M. k. Kincstár mint foglaltató és Grünbaum J. földbirtokos mint végrehajtást szenvedett e. anagykikindai tszé k előtt 1873. évben tulajdoni igénypert indított — Grünbaum J.bizonyos birtokát bérbe adá Raichnak 1869 — 1875. évekre — telek k. feljegyzéssel.fc A kincstár 19150 írt erejéig foglalást eszközölt Grünbaum ellen és 183 — 141. tétel alatt lefoglaltatta a fággő termést is. Alperes csak az elválasztott termésre ismeri el a bérlő igényét — a függő termés az ingatlan tartozékát képezvén.— Atszék 1878. sept. 10. — 2435. sz. végzésével, felperesnek a 2. pont alatti követelésétől való elállását tudomásul véve, azt a kereset egyébb részével elutasította ; „mert a haszonbéri szerződés, a függő termésre vonatkozó tulajdoni igény megítélésére alapul nem szolgálhat. — Ugyanis a függő termés — a tulajdoni igény tárgya — a foglalás időpontja szerint levén elbirálandó: mindaddig', rnig az a földtől elválasztva nincs, a földtulajdonos tulajdonának tekintendő; az ingatlanra bekebelezett haszonbérleti jog pedig, a szükségessé vált birói eladásnál, a haszoubérlőt egyedül a kárpótlásnak, a bekebelezés rangsorozatában való igényelhetésére jogosítja fel." A kír. tábla f. év márczius 31. — 4711. sz. a. az első bir. végzést az igényelt ingóságokra nézve hhagyta, — a függő termést illetőleg azonban megváltoztatta, s a kincstár részére 1873 júliusban lefoglalt 138 —141. tételek alatti függő termést a zár alól feloldotta; „mert A. szerint felperes a 2-od r. alperestől bizonyos ingóságokat, mint Rtich Adolf megbízottja vévén át, ha az igény s azonosság bebizonyitathatnék is, —felperes nincs jogosítva, az ingóságokat saját érdekében igényelni, hanem a keresetet csak m'nt tieich Adolf megrnegbizottja, és csak annak mint megbízójának érdekében indíthatta volna meg; „mert továbbá jelen esetben még nem levén sző, lefoglalt ingatlanok birói elárverezéséről, — a mennyiben felperes javára a haszonbérleti jog a telekk. ingatlanokra vonatkozólag 187ó-ki decz. 19-ig terjedöleg 1872. sept. 30-ki elsőbbséggel bekebelezve lett: az azon ingatlanokon talált függő termésre, — 1873. apr. 16-án eszközölt zálogjogi bejegyzés alapján, a végreh. zálogjog 1873.július 7-én szerezhető nem volt; mivel azon függő termés az előbb kebelezett haszonbérlő tulajdonának tekintendő.* A legf. ítélőszék a kir. tábla végzését a függő termésre nézve hhagyta azért „mert a valódiságra nézve kifogás alá nem vett s telek könyvileg is bekebelezett haszonbéri szer/.ödés alapján, felperes mint haszonbérlő azon szántóföldeket, melyek termése 1873. júliusban végrehajtást szenvedett bérbeadó tulajdonos ellen intézett foglalás alkalmával összeiratott, 1872. évben saját vetőmagjával s költségén vetvén be,— arra való igénye mint jogszerű haszonélvezőjének meg volt állapítandó, — annyival inkább, minthogy oly esetben, midőn egy bérben levő ingatlanra né'ive annak tulajdonosa ellen végrehajtás vezetetik, amúgy is a termést képviselő haszonbéri Összeg szolgálhat végr. foglalás tárgyául.* (1879. sept. 29. — 8983. sz. a.) Bűnvádi jogeset. Kereskedők által elkövetett csalás s abbani bünrószesség. (Vége). A kir. táb 1 a f. év márcz, 10. — 2745. sz. az első bir. ítéletet megváltoztatta, vádlottakat a csalás, illetve íibbani hünx*6a2e£aég vádja a.16) bágnn-yát4k-o^gjfcfij\«» géből felmentvén; Rosenberg czéget keresetével po.'gári perútra utasítván; — köv. indokolással: „Habár a vizsgálat tárgyát képező csalás büntette, a vádlott Sztarcsevits Vazul e. folyamatban levő csődperrel szoros összeköttetésben áll, —- s igy a bukás okai felett hozandó határozattal együttesen lenne eldöntendő; mind a mellett a vádlott Sztárcsevics Vazul e. 1871. évben megújult csődper, a mennyiben a vizsgálat nem a bukása okai miatt, hanem a Rosenberg Zs. czég által vádlottak ellen 2500 frt erejéig bekebelezett zálogjognak törlése végett indított perben, a büntetőtörvények aláeső cselekmény jelenségei miatt, tétetett folyamatba: az 1874: 22. tcz. 9. §-nak intézkedése alá nem esik. „Ennek előrebocsátásával az ügyérdemére vonatkozólag : arra nézve, hogy a 3500 frt váltó s 2500 frt kötvénybeli követelések álkövetelések lennének, vádlottak közt fenfurgó sógorsági visxonynál fogva, a követelések bekebelezése, illetve a zálogjog szerzése s a követelések behajtása körül felmerült gyanú okok, —tekintve azt, hogyPopovits Árkádia ésTopovitza János tanuk, az általuk bizonyított ténynél együtt jelen nem voltak; tekintve továbbá, Topovicza János tanúnak a végtárgyalásnál tett habozó, tétovázó, ellenmondó vallomását, — vádlottak ellen, szemben tagadásukkal, teljes bizonyítékul anná!kevésbé szolgálhatnak, minthogy abbeli á litásuk, hogy egy harmadik, 400 frtra rúgó követelés erejéig, mely követelést különben nem is érvényesítették, a zálogjogot nem a hitelezők kijátzására, hanem a czélbavett kölcsön ügylet könnyebb létesithetése tekintetéből kebeleztették be, — a vizsgálat során meg nem czáfoltatott. 75