Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 6. szám

24 A Semmitőszéka neheztelt árverési cselekményt megsemmisítette (297. §. 2. p.) s a jbiróságot körülményeknek megfelelő törvényes eljárásra utasította; „mert az egyedül teljes hitelt érdemlő árverési jkönyv tanúsága szerint azon kölcsönös összeszámolás, melynek eleire bocsátását maga végrehajtató 7465. sz. beadványában szükségesnek jelentette ki, — s birói közbenjövetellel eszközöltetni kérte, meg nem tartatott, s ezen mulasztás folytán egy jelentékeny értékű jószág bocsátott árverés alá a nélkül: hogy az esetleg még tartozásban levő összeg mennyiségéről akár a bírónak, akár pedig a számos részfizetéseket teljesített alp. községnek határozott tudomása lett volna. „De ha ezen szabálytalanságtól eltekintetnék is, meg volt semmisitendő az árverés már azért is; „mert Vuchetich Endre felp. ügyvéd s egyedüli árverelő s vevő törvényellenesen bocsátatott az árveréshez bánatpénz letétele nélkül; mintán ehhez való joga sem az árverési hirdetménybe felvett feltételekben — melyek szerint a bánatpénz nélküli árverelés senkinek egyátalában senkinek részére sincs fentartva, sem az árverési végzésben,melyhezképest a bánatpénz nélkül árverezés egyedül csak a végrehajtatónak engedtetett meg: alapot nem talál. „Hogy pedig Vnehetich Endre mint a végrehajtatónak engedményese árverezett volna, ez az árverési jkönyv szerint, melyben az a felperesi ügyvédként jelentkezik s e minőségében dijakat is felszámít, — nem való, se tekintetben a birói kiküldöttnek, az árverési jööny vvel ellenkező s a nagy-gáji árvák attyának 1378. nov- 19-én kelt, azonban azon jkönyvben nem idézett, s a felettes köz'g. hatóság jóváhagyásával el nem látott engedményére állapított pótnyilatkozata figyelembe nem jöhetett, valamint azon törvényellenes cselekmény sem : hogy Vuchetich Endre a bánatpénzt, melyet a* árverés megkezdése előtt kellett volna letennie, későbbi 48 óra alait pótolta „Azonban az árverés megtartása körül elkövetett szabálytalanságokon felül, a nagy-gáji árvák attyának fennebb átruházási nyilatkozatából még az is kitűnik, hogy Vuchetich Endre ügyvéd a képviseletére bizott ügy tárgyát, az Ugyv. rendt. 57. §. egyenes tilalma ellenére, magához váltani megkisérlette; mig másrézzt ugyanazon nyilatkozatnak tartalma, az állítólag engedményezett s a kétségbe nem vont időközi fizetések által legalább is nagyrészben törlesztett tartozási összeg mennyiségére vonatkozólag, a valósággal merőben ellenkezni látszik. „Ezen okokból az eljáró jbiróságnak meghagy atik, hggy a vonatkozó ügyiratokat Vuchetich Endre ügyvéd ellen netalán megindítandó fegyelmi eljárás végett az ügyvédi kamarához azonnal tegye át, s erről legkésőbben 15 nap alatt jelentést tegyen." (1878. decz. 28. — 25658. sz. a.) Ha valamely fél 23 év elölt kezdett $ hosszas időn át elhagyott perét újból folyamatba tétetni kívánja, — a folytatólagoson megidézendő, esetleg elmarasztalandó alpereseket beadványában megnevezni tartozik. Palikucsevny Péter — Hottyu Pa vei s társai e. 1847. év márcz. 21. kelt kötvény alapján 1344. vfrt fizetésére még a baziasi cs. kir. j bíróság előtt pert indított, mely később a temesváritszéken tétetett át s ez 1878. febr. 14.—2013. sz. a. kelt Ítéletével felperest alperesek egy részével szemben keresetével elutasította,— a többi alperest pedig elmarasztalta. Ezek semm. panaszára — ASemmitőszékaz ítéletet előző eljárással együtt, kezdve az 1871. évi beadványra hozott felvételi végzéstől megsemmisítette (297. §. 1. p.) s azon beadványt felperesnek visszaadatni rendelte oly értesítéssel: miszerint azon esetre, ha a fennállott cs. kir. jbiróságnál majd 23 év előtt megindított s évek hosszú során át elhagyott kérdésbeni perét újból folyamatba tétetni kívánja, a folytatólagosan megidézendő s esetleg marasztalandó alpereseket, a perr. 64. §. követelményeinek megfelelően megnevezni tartozik; „mert azonfelül, hogy felperesnek perfolytatási kérvényében a megidézendő alperesek meg nem neveztettek, s ennek következtében az idézések kevés kivétellel olyan személyeknek kézbesítettek, kit a perben nem állottak s abba esetleg csak örökösi minőségben lettek volna bevonhatók : az ítéletben legnagyobbrészt már rég — t. i. még a pernek folytatólagos felvétele előtt meghalt alperesek marasztaltatnak, — habár azok ellen megidéztetésük lehetlenné válta miatt, a per folytatólag folyamatba tettnek sem volt tekinthető."(1878. decz.28.— 24613. sz.a.) Az, hogy a felek közt fennálló és szolgálmányok teljesítésére vonatkozó viszony nem úrbéri természetük már jogérvénges ítéletekkel eldöntve levén — azon szolgálmányok behajtására irányzott peres eljárás beállítására alapul nem szolgálhat az, hogy a szolgálmányokra kötelezőit, az azokkal terhelt ingatlan úrbéri természetének megállapítása végett pert tett folyamatba. b. O r b á n Já n o s örökösei — Bumbuj Lajos s neje e. bizonyos még 1850. évről feumaradt szolgálmányok behajtása iránta székelyudvarhelyijbiróságelőtt sommás pert indítottak, melyben a jbíróság 1878. febr. 22. az illetőségének megállapítása után — nov. 21. — 5946. sz. Ítéletével 1-ső r. alperost a kereset értelmében elmarasztalta. Ez semm. panaszt adott be. A Sem mit ő szék elvetette ; „mert kereset hátralékos szolgálmány behajtását tárgyazván, az eljáró bíróság összegrei tekintet nélkül ez ügyben az 1871:53 tcz. 87. §. értelmében illetékes; „b. az, hogy a felek közt. fennálló viszony nem úrbéri, jogérvényes ítéletek által megállapitatott; az tehát, hogy alperes állítólag az általa birtokolt s a kereseti szolgalmánnyal terhelt ingatlan úrbéri természetének magállapitása iránt pert tett folyamatba — jelen peres eljárás beállítását nem eredményezheti; „c. annak megbirlása, hogy b. Orbán Ottó mint egyedüli tulajdonos által hasonló per volt-e folyamatba tehető; hogy továbbá a Székeiudvarhelyszékének 1873. évi44. sz. s az erdélyi ítélőtáblának hhagyó Ítéletei már jogerőre emelkedvén,ezen ügy megindithatásának helye volt-e vagy sem? „végre, hogy felperesek kereseti joguk van-e vagy sem s hogy panaszló egyedül volt-e marasztalható, — az ügy érdemének tárgyát képezi, s ezen körülmények az ítéletét sem érthetlenné,sem végrehajthatlanná nem teszik.{í(1878.decz. 27 __. 26496. sz. a.) Felelős szerkesztő ós kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 írt, negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. t em. Buda-Pest; 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.