Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 71. szám

284 talbóli visszautasítására törvényes alapot sem nyújt, ham m az ez iránybani bizonyítékok, mint a per érdemére vonatkozók, annak folyama alatt érvényesíthetők. (1879. sept. 16. — 18965 sz. a. Hasonló határozat ugyanazon felperesnek Paraskievits N újvidéki czég e. 18966. sz. alatt.) Semmitöszéki döntvények. Oly kereseti mely valakinek pinciéjében felfakadó viz levezetése végett, idegen tulajdonhoz tartozó földön keresztül épített csatorna eltávolítására, s ezzel az előbbi állapot helyreállítására irányoztál ili — első sorban a közigazgatási h í lóság körébe tartozik. Ruszt sz. k. város nevében — Ecker Antal ottani lakos e, sommás visszahelyezési per inditatott a soproni j bíróság előtt — visszaállítása végett az előbbi birtok állapotnak, mely azáltal lett megháboritva, miszerint alperes a pinczejében felfakadt viz levezetésére, a városi földeken keresztül, önhatalmilag csatornát készítetett. Aj bíróság f. év június 14. — 7887. sz. végzésével az illetékességi kifogást elvetette, mert itt nem belvizek levezetése miatt inditatott per, banem a jogtalan csatorna épités által elkövetett birtokháboritás folytán. Alperes semm. panasz s z a 1 élvén — A Semmitószék a neheztelt végzést megsemmihitette (297, §. 2. p.) az előző eljárással, s következményeivel együtt; s a keresetlevelet visszaadatni rendelte'; „mert a kereset aziránt van indítva, hogy alperes, a pinczejében felfakadó viz levezetésére, felperes város tulajdonához tartozó földön keresztül épített csatornát eltávolítsa, s az előbbi állapotot helyreállítsa; „tekintettel tehát arra, hogy a belvizek levezetése körüli önhatalmú eljárás elleni panaszok elintézése, az 1-874 :XI. tcz. 2. §. szeriut, első sorban közigazgatási úton eszközlendő, s csak az akkép hozott határozatokban meg nem nyugvó fél kereshet a hivatok törvény 15. §. értelmében, birtokon kívül, a törvény rendes útján orvoslást: „az eljáró bíróság alaki törvénysértést követett el azáltal, hogy a keresetet hivatalból vissza nem utasította'1, stb. (1879. aug. 19. — 16347. sz. a.) Az^ hogy az öröklésre hivatottak egynémelyike, az öröklési jog megállapítását tárgyazó perbe nem idéztetett, nem a felperes keresetéveli elutasítására, hanem a keresetlevélnek kijavítás végetli visszaadására szolgálhat indokul. Szabó József és János miut felperesek — Szabó Bogár József e. a n agy k a n i z sa i tszék előtt öröködési pert tettek folyamatba. atszék f. év márczius 18. — 2421. sz. Ítéletével felperest keresetével elutasította. Felperesek semm. panaszára — A Semmitószék a neheztelt ítéletet megsemmisítette; (297. §. 1. p.) „tekintve, hogy az eljáró tszék a keresetlevelet elfogadta, s annak alapján perfelvételi határnapot tűzött ki, — miután a törvényszerüleg megidézett alperes meg nem jelent: felperesek perrend ellenesen utasitattak el keresetüktől a miatt, hogy a szinte öröklésre hivatott kiskorú Sznbó György és Szabó Veron, a felperesek öröklési jogának megállapítását tárgyazó perbe alperesképen be nem idéztettek; minthogy ezen körülmény csak a zároshatáridőhöz kötött keresetnek kijavítás végetti visszaadására, s az örökösödési eljárást tárgyazó iratok melléklésének eszközlésére szolgálhatott volna indokul.(1879.aug.l 9.16479. A r. kath. hitközséget\ vagyoni ügyekben, a helybeli plébános és templom-gondnok képviselvén, — az a gondnok me lózésével maga a plébános által törvényszerűen képviseltnek nem tekinthető. Elefánt Ignácz — Rakovszky Ignácz r. kath. plébános ésLőrincz J. községi bíró, mint a kath. egyház képviselői e. 156 frt 24 kr. megfizetésére pert indított. Aj bír ős ág (Abádszalókon) f. év május 6.—1241. sz. a. magát illetéktelennek mondotta ki s felperest rendes perutra utasította. Fel peres semm. panaszára. A Semmitőszék a neheztelt végzést mégsemmisitette (297. §. 15. p.) s a keresetlevelet kijavítás végett visszaadatni rendelte; ,,mert a kereset a tiszabéri r. kath. temploms torony építéséhez kiszolgáltatott faanyagok vételára fejében, még hátralevő összeg megfizetése iránt, a r. kath. lelkész és Csontos Albert templom-gondnok, mint a hitközség képvisélői ellen intéztetett; minthogy pedig a r. kath. hitközséget — azt érdeklő vagyoni ügyekben a helybeli plébános s templom-gondnok képviseli; és így a további eljárás folyamában a gondnok helytelenül mellőztetvén, — a hitközség mint alperes, a lelkész által nem volt törvényesen képviselve — miért stb. stb. megsemmisiteni kellett.4' (1879. aug. 13. — 16682. sz. a.) Áthelyezések. A magyar kir. igazságügyminister Zalay | Ferencz nagyváradi kir. ügyészt az ipolysági, Turcsáoyi Ödön i beszterczebányai kir. ügyészt és Rochel Aurél lugosi kir. alügyészt, ' a nagyváradi kir. ügyészséghez helyezte át. Piry Sándor ipoly; sági és Kazinczy Gábor balassagyarmati kir. törvényszéki aljegyzőket, kölcsönösen áthelyezte. Bíráskodási jog. Az igazságügyminister Farkas Károly ; Borsodmegye miskolczi járás alsó szakaszának szolgabiráját, a községi bíráskodást meghaladó kisebb polgári peres ügyekben való bíráskodási joggal ruházta fel. Ügyvédi kamarából. A budapesti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint dr. Lux Albert (I. kigyóutcza 1. sz. a.) ügyvéd, e kamara lajstromába folytatólag fölvétetett. Kinevezések A m. kir. igazságügyminister Nádasky Dusán zsombolyai kir. járásbirósági aljegyzőt, a fehértemplomi kir. törvényszékhez jegyzővé, Re ich Gyula brassói kir. járásbirósági írnokot a brassói kir. tszókhez aljegyzővé, Szántó Sándor hosszuaszói jbirósági aljegyzőt ugyanazon bírósághoz segédtelekkönyvvezetővé, és Kulcsár Ferencz 34. számú gyalogezredbeli őrmestert az újvidéki kir. tszékhez Írnokká nevezte ki. — Továbbá az igazságügyminister K o 1 u m b á n József medgyesi kir. járásbirósági írnokot a hosszuaszói járásbírósághoz helyezte át. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., félévre 4 frt, negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.