Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 71. szám

283 esetben a kereseti összegben, kamataiban stb. marasz tátik. „Mert bárha alperes beismerte, miszerint Böhm Ignácz a C. alatti árukat megrendelte s átvette, mindazáltal alperest feltétlenül marasztalni nem lehetett; mivel tekintetbevéve azt, hogy alperes azt vette tagadásba: miként a kérdéses áruk Böhm Ignácz által a társulat részére lettek megrendelve s átvéve; s igy felperesnek ezen körülményt, miután az egyszerű nem hitelesített számla bizonyítékot nem képez, — igazolni kelvén — miután egyéb bizonyítékot használni nem óhajtott, mint a kinált főesküt, mit alperes elfogadott,—az-az alperes részére megítélendő volt. — Ettől levén feltételezendő stb—stb. : A k i r. t áb 1 a f. év márczius 24. — 5071. sz. alatt megváltoztatván az első bir. ítéletet, felperest keresetével feltétlenül elutasította s 18 frt perköltségben marasztalta, következő i n d o k o 1 á s s a 1: „Felperes az alperes határozott tagadásával szemben be nem bizonyította, hogy a kérdésben forgó áruk, a felperes beismerése szerint három biztosító társulatot képviselő Böhm Ignácz által alperes társulat részére lettek megrendelve s átvéve; mert a periratokból kitünőleg, felperesnek módjában álván, ezen döntő körülményt tanuk által bizonyítani — annak eskü általi bizonyítása meg nem engedhető (perr, 221. §.) A 1 e g f, 11 é 1 ő s z é k a kir. tábla ítéletét hbagyta ; „mert: Valamely biztosító intézet ügynöke jogköréhez, a keresk. törv. 43. §. értelmében tartozónak nem tekinthető a jogosultság, hogy az intézet számára s rovására akármilyen árukat hitelben vásárolhasson; felperes pedig" nem igazolta, hogy Böhm Iguácz e részben különös meghatalmazással birt volna." (1879. sept. 11. — 487. sz. a.) Valamely vaspályának az állam általi megvétele iránt kötött és törvény hozásilag szentesített szerződésben, a vételár a jelzálogos hitelezők előleges kielégítésére forditatni rendeltetvén; a többi hitelezők az egész vételárat, mint a kincstár elleni követelést le nem foglaltathatják, hanem csak azon felesleget^ mely az előbb szerzett jogok épségben tartása mellett a társulat részére fenmarad. *) Natensons i Synove varsói czég — Vág völgyi vasút — felszámolás alatti, legújabban az állam által megvett — társulat e. kétszer 25 ezer frt erejéig folytatólagos bizt. végrehajtást kért eszközöltetni a pozsonyi tszéknél, me]y azt 1078). és 10781. számú végzéseivel a társulat ingóságaim elrendelvén — e-; alkalommal, miután ezen vasút az 1879. éví febr. 27. kötött adásvevési szerződéssel az államnak eladatott, a vételár iniüt a vaspályának kincstár elleni követelése lett lefoglalva, mely a bíróság által szinte ingóságnak tekintetett s 6988,000 frtra rúgott. Ez ellen a társaság részéről, ugy gr. Erdődy s gr. Hreuner mint jelzálogos hitelezők által semm. panasz adatott be — melyben kifejtetik, mikép a vételár lefoglalása, mind az általános jogelveknél — mind a törvénynél fogva semmisnek tekintendő — következő okokból: Ugyanis 1-ször mert valamely ingatlan vételára, minthogy az az ingatlan helyébe lép, szinte ingatlannak tekintendő, s ennélfogva csakis a jelzálogos hitelezők kielégítésére fordítandó; s az ingóságokra elrendelt végrehajtás*) Ezen elv megállapitatott már a Heindl Wolf stb. részére eszközölt és semm. panaszul megtámadott foglalás ügyében (1879. július 2—13341. sz.) Hasonlóan az ujabban fellépő több más hitelezők semm. ügyeiben is. nál, foglalás tárgyát nem képezheti. — Ezen jogelv bíróságaink ítéleteiben átalános elismerést nyert, melyek következetesen ily értelemben hozatnak, — sót tovább is mennek, midőn p. o. a legf. ítélőszék több izben elvileg kimondotta: hogy a tűzkár biztosítási összeg is. miután az a biztosított fekvőség helyébe lép, s azt képviseli, — ingatlannak tekintendő, s mint ilyen a jelzálogos hitelezőket illeti. — Hason intézkedést tartalmaz a perr. 447. §-sza is — világos jeléül: mikép valamely fekvőség egyenértéke, jogilag, szinte ugy mint a tartozék, ingatlannak tekintendő. — De 2-c-r semmis a positiv törvénynél fogva is; mert az 1879. febr. 27. keletkezett állami adásvevési szerződés törvényhozásilag elfogadtatott ugy, hogy az a törvény kiegészítő részét képezi. Ezen szerződésben pedig világosan áll, hogy a vételár nem alperesi társulatot illeti, nem annak kifizetendő; hanem annak hová fordtrásáról más intézkedés tétetett. Minthogy tehát a törvény világos rendelete szerint a vételár nem a vágvölgyi vasuttársulatot illeti: felperesnek joga nem lehetett a vaspálya vételárát végrehajtás alá venni. — A törvény értelmében ezen vételár a jelzálogos hitelezők kielégitésésére fordítandó, — s legföljebb a maradék lenne 3-ik személyek részére lefoglalható; azonban constatált tény, miszerint a vételár ezen hitelezők kielégítésére sem elégséges. A Semmitős/. ék a megtámadott eljárást,a mennyiben a/, időközben eladott vaspálya egész vételára, mint a nevezett vaspályának a kir. kincstár elleni követelése lett lefoglalva minden következményeivel együtt— a perr. 297. §. 18. p. alapján megsemmisítette; „mert a M. kir. kincstár és az alperes közt 1879. febr. 27-én megkötött, és az 1879. évi 27. tcz. által beczikkelye/,ett szerződés a vételárnak, a jelzálogos hitelezők részére leendő kifizetése iránt határozott Intézkédéseket tartalmaz; és ennélfogva az alperes társulatot csak azon felesleg illetheti, mely az előbb szerzett jogok épségben tartása mellett, fenmaradna ; következve felperes a jelzálogilag terhelt ingatlannak egész vételárát, mint a vaspályának, a kir. kincstár elleni követelését — le nem foglaihatta."(1879. aug. 26. —16396. sz. a.) A felperesi jog hiánya, a keresetlevél hivatalbóli visszautasítására, törvényes alapot nem nyújt. Krámerj ak ab pesti lakos mint bukott K u hí n k a István s fia czég id. csőd tö m eggo n d no k a képviselve Török Zoltán ügyvéd által — Riftel M. J. zimonyi kereskedő e. 591 frt 77 kr. könyvkivonati tartozás fizetésére abpesti keresk. tszéknél f. év juu. 17. keresetlevelet adott be. Abpesti keresk. törvényszéki, év aug. 1. — 59054. sz. a. a következő végzést hozott: „Eltekintve attól, hogy az ideigl. tömeggondnoki minőség nem is igazoltatott — a kereset felperesi jog hiányában hivatalból vis-zautasitatik; mert az 1840 22. tczikk 23. §. alapján az ideigl. tömeggondnok csakis a per nélkül bevehető tartozások behajtására jogosult — a per utjáui behajtás ugyanazon törvény 24. §. értelmében a perügyelő hatásköréhez tartozván. Felperes semm. panaszára — A Semmitőszé k a tszék fentebbi végzését megsemmisítette (297. §. 1. p.) s azt a keresetnek ujabb törvényszerű elintézésére utasította ; „tekintve, hogy a felperesi jog hiánya hivatalból figyelembe veendő nem levén, — a keresetlevélnek hiva71»