Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 71. szám

282 felperest keresetével '.elutasította, s a 39 frt ügyvédi díjjal 52 frt 80 kr. perköltségben marasztalta. „mert felperes kétségbe nem vonja, hogy néhai Magula Pál utáni öröködési ügye végérvényesen befejezve nincs s elismeri, hogy néhai Magula Pál özvegye*l-sÖ r. alpereBnő a hagyatéki tömegbe vont és az alsó-dombói 41-.-se. telekjben foglalt II. 1 — 14. szórsz, a. */4 úrbéri állományra és a + 1—3. 7. 9. stb. sz. irtványokra telekkönyv kiigazítási pert indított, melynek végképeni befejezését nem állította. — Minthogy tehát az 1-sŐ r. alperesnek által, a hagyatéki ingatlanok egyrésze iránt folyamatba tett telekk. igazitási per miatt, az összes Magula Pál utáni hagyaték meunyisége s minősége, s ahhozképest az özvegyi jog terjedőimé meg nem állapitható; a hagyaték részletes átadása pedig ezen kérdések megoldására a kellő és törvényszerű alapot nem nyújthatja ; annálfogva az öröktársak közötti vagyonközösség megszüntetése, valamint az özvegyi haszonélvezeti jognak meghatározása iránt indított jelen per, náhai Magula Pál utáni öröködési ügy végelintézésének igazolása nélkül, alaposan el nem bírálható, — miért felperes időelőtti kert-setével elutasítandó. ;; Akir. tábla 1878. decz. 17. — 23361. sz. a. következőleg itélt : „Az e. bíróság ítélete indokaiból s még azért ishelybenhagyatik, mert a vagyonközösség megszüntetése által t'rdekelt jelzálogos hitelezők a perbe nem hivattak." ,.. Alegf. ítélő a zék ítélete így szóll: „tekintve, hogy felperes a jelen per során sem erótlenitette meg a 2y. a, másod bír. végzés azon indokait, melyéknélfogva 1. r. alperesnek az A. átadási okirat alapján B. szerint bejegyzett özvegyi haszonélvezeti joga—az általa folyamatba tett telekk. kiigazítási per eldöntése előtt nem korlátozható; — és „tekintve, hogy addig, mig a kereseti ingatlanok haszonélvezete kizárólag 1. r alperest illeti, a vagyonközösség megszüntetéséről szó nem lehet; „ennélfogva a bpesti kir. tábla felebbezett ítélete a felhívott első bir. ítéleti indokokból hhagyatik." (1879. június 10. — 5657. sz. a.) Kereskedelenrjogi döntvények. Oly feltételhez kötött megrendelés, hogy az aruk, ha nem tetszenének, visszaülasilalhassonnk — megtekintésre való vé(gl ügyletet képez; mit az eladónak tudnia kellett s az, hogyha ügynöke helytelen értesítése folytán azt nem is tudta, — a megrendelő hátrányára nem szolgálhat Az áruk elfogadottaknak nem tekinthetők, ha nem igazoltatik, hogy a megrendelő aziránt, a kikötött, vagy szokásos határidő alatt, vagy az eladó felszólítására nyilatkozatot nem tett. Löw Beér et Söbne brüni bej.czég — Kön igsbaum Samu bpesti kereskedő e. 1878. aug. l-jén a bpesti keresk. tszék előtt 672 frt 75 kr. iránt perr indított — melyben — a keresk. tszék 1878. decz. 31. — 101906. sz. a. ítélettel felperest elutasította s 11 frt 90 kr. szállítási s 20 frt raktár dij — ugy kamatok és 40 frt 70 kr. perköltség fizetésében elmarasztalta következő indokolással: „Felperes nem vonta kétségbe, hogy Kálmán Dávid az alperesnek küldött posztóáruk iránti ügyletnél megbízottja volt — mint Baját tanujaként kihallgatott Kálmán Dávid is valja. De ez felperes állításával elleniéiben w azt is valja, hogy az áruk egy részét 408 frt lOkr. értékben alperestől, nem a maga (a tanú) hanem felperes részére átvette. — Alperes azt, hogy a kérdéses árukat, melyek hátralékos ára követeltetik, — Kálmán Dávidnak, mint igazolt felperesi ügynöknek, azok megérkeztével azonnal rendelkezésére bocsátotta,—Jelinek M. és Königsbaum A. tanuk bit alatti egybehangzó vallomása által igazolta. — E két tanú vallomásának teljes bizonyerejét, tekintettel a per körülméuyeire (perr. 193. §.) nem gyengíti az, hogy Jelinek M. alperes üzleti segédje volt, — Königsbaum A. pedig a Königsbaum és Hatsek czég hivatalnoka s alperes unokatestvére. „Ezek szerint alperes a kérdéses posztó áruk vevőjének tekinthető nem levén — azok hátralékos vételára iránti keresetével felperes elutasítandó volt. — Felperes a viszonkeresetül előterjesztett dijakban stb. marasztalandó volt, mivel azok a kereseti ügyletből származtak *s felperes azok mennyisége s kamatjai ellen kifogást nem tett. A kir. tábla 1879. márez. 17. — 510. sz. a. az első bir. ítéletet helybenhagyta indokaiból s még azért is — „mert azon ténykörülmény is, hogy felperesnek ügynöke a vitás áruk egy részét alperestől visszavette,— világosan mutatja, hogy az áruk alperes által rendes időben felperes rendelkezésére bocsátattak." A legf. ítélőszék a kir. tábla ítéletét hhagyta ; • Indokok: ..Felperes beismerte, hogy Kálmán Dávid az ő ügynöke volt. — Jelinek Manó s Königsbaum Ármin tanúvallomásaival igazolva van alperes azon előadása, hogy ő rendelt ugyan Kálmán Dávidnál posztóárukat, de azzal a kikötéssel, hogy azokat, ha nem tetszenének, visszautasíthassa. Eszerint az ügylet, mely létrejött, nem közönséges vétel, hanem a ker. törv. 35ü.§-ban körülirt, megtekintésre való vétel volt. Felperesnek azt tudnia kellett, de ha nem is tudta, a mennyiben Kál| mán Dávid ótet nem helyesen értesítette volna, —ez nem ] szolgálhat alperes hátrányára. — Ennélfogva felperes csak | ugy követelhetné az átküldött áruk árát, ha alperes azokat megtekintés után elfogadta volna. — A ker. törv. 360. §. szerint, az áruk alperes részéről elfogadottaknak tekintethetnének, ha ugyanő a kikötött, vagy szokásos határidő alatt, vagy felperes felszólítására nem nyilatkozott volna. — Azonban sem az, hogy alperes nyilatkozatára bizonyos meghatározott idő kiköttetett, vagy szokásban volna, sem az, hogy felperes őtet nyilatkozatra felhívta volna,— felperes részéről nemcsak nern igazoltatott, de még nem is állitatott; miért a kereset annyival inkább elutasítandó volt, minthogy alperes Kálmán Dávid ügynöknek határozottan kijelentette, hogy az árukat el* fogadni nem akarja s azokat rendelkezésére bocsátja — ,Az alperesi viszonkeresetben való marasztalása a felperesuek, — egyszerű következménye a kereset elutasításának." (1879. sept. 3. — 458. sz. a.) A biztosító intézetek ügynökeinek jogköréhez nem tartozik azon jogosultság, hogy az intézet számára s rovására akármilyen árukat hitelben vásárolhassanak. Oesterreicher Epstein czég — ,Transilv á n i a' biztosító bank e. a bpesti V. ker. járás- mint kereskedelmi biróság előtt 47 frt 83 kr. iránt sommás pert indított. A járásbíróság 1878. decz. 4. kelt ítélettel felperest elutasította az esetre, ha alperes leteszi a főesküt arra: hogy a C. alatti számlában foglalt áruk Böhm Ignácz által alpéresi társulat részére megrendelve nem leltek s azok alperes részére ki nem szolgáltattak.* Ellenkező