Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 71. szám

Budapest, 1879. péntek, sept. 26. 71. szám. Huszonegyedik évfolyam. Tartalom: Jogesetek: Vagyon közösség megszüntetése.— Özvegyi haszonélvezet korlátozása.— Keresk. döntv.— Semmitőszékidöntv. A julins-septeiiiberi elöfiz. időszak e napokban lejárván, — tisztelettel felkérjük előfizetőinket, szíveskedjenek az előfizetés megújítása iránt mielőbb intézkedni. — Mfagy köszönettel vennők, ha lapnnk támogatói hatás- és ismeretségi körükben előfizetőink szaporítására közreműködnének. — Az év elejéről még teljes példa nyokkal szolgálhatunk. — Az előfizetési díj ezentúl is évnegyedre 2 frt, fél évre 4 frt, egész évre § forint. Jogeset. A közös tulajdon egyik birtokosának tulajdonjoga keresettél megtámadva, s ezen per telekkönyvileg feljegyezve is levén, — az a vagyon közösség megszüntetésére irányzott és később beadott keresetével elutasítandó. Gyuresányi Steklács Katalin — Steklács József és Steklács szül. Petereez Karolin e. ingatlan vagyon közösség megszüntetése iránt 1877. évben a beszterczebányai tszók előtt pert indított. A törvényszék 1878. sept. 14. — 6624. sz. a. a vagyonközösség megszüntetését kimondotta s kötelezte alpereseket tűrni, hogy az osztály megejtlietése végett az ingatlanok nyilvános árverésen eladatassanak s a bejött vételárból felperes bekebelezett része kiadatassék — 17 frt perköltség fizetésének terhével -— köv. indokolással: „Mertfelp. telekk. tulajdonjogát atelekk. kivonattal a kérdéses ingatlan y4-részére kimutatta; mert az oszt. polg. tk, 843. §. szerint a közös lakház, mely fel nem osztható, nyilvános árverésen eladandó, és a vételár a telekk. arány szerint felosztandó; és mert az oszt. polg. tk.44.§. szerint a telekk. tulajdonost a birtokjog is megilleti. „Alperesek azon kifogása, hogy a kérdéses ingatlanok tulajdonjoga iránt ujitott per van folyamatban, s az telekkönyvileg fel is jegyeztetett — figyelembe nem vétethetik — miután a feljegyzést a tulajdonjognak felperes részére történt végrehajtás útjáni békebelezése megelőzte. * „Hasonlóan nem azon kifogásuk sem, hogy a kereseti bel telken alperesek költségén uj épületek emeltettek, melyek értékét kérik a vételárból levonatni; miután sem az építkezésre vonatkozó jóhiszeműségüket, sem az abba befektetett értéket, sem a régi épületek értékét nem mutatták ki, — sőt tanúik vallomásából az derül ki, miszerint az alperesek által létesített épületek, a régi épületek ledöntésével emeltettek, s erre vonatkozólag semmi megbízással sem bírtak.ft A kir. tábla f. óv jan. 13. — 61897. sz. ítéletével az első bíróságit hhagyta — köv. indokokból; „A telekk. kivonattal felperes igazolta, hogy ő a kereseti belteleknek, s a rajta levő epületeknek, !/4-részbeni feltétlen tulajdonosa; mint ilyen tehát a kérdéses vagyonközösség megszüntetését kérni törvény szerint jogosítva van. — Az ügy ily állásában alperesek azon kifogása, hogy a felperes részére megitélt tulajdonjog kérdésében peruj tássai éltek, -— jelen per eldöntésére nem lehet befolyással; minthogy a perújítás nem gátolja felperest a minden korlátozás nélkül bekebelezett tulajdonjog érvényesítésében. — A telekk. állapottal szemben, szintúgy nem volt birói figyelembe vehető azon alperesi állítás, hogy ők a szóban levő közös telken épületeket emeltek, — különösen miután magok sem állítják, hogy ezekre vonatkozólag felperes javára a tulajdonjog kifejezetten meg nem Ítéltetett volna,— vagy hogy az építést a tulajdonjog megítélése után eszközölték; ez úttal pedig oly kifogásra, mely esetleg csak az előzetes tulajdonjog iránti perben lett volna érvényesíthető, — visszatérni nem lehet.£í A legf. ítélőszék mindkét alsó bírósági Ítélet megváltoztatásával felperest ezúttal keresetével elutasította, s a perköltségeket kölcsönösen megszüntette. Indokok: „Habár a telekk. tulajdonosnak a vagyonközösség megszüntetésére — az esetre, ba a közös ingatlan természetben fel nem osztbató — irányzott kérelme megadható: tekintve mégis, hogy jelen esetben a felzettel (1. sz.) igazolva van, miszerint felperes tulajdonjoga már 1874. jun. l-jén keresettel megtámadtatott, s a per folyamatban léte telekkönyvileg is feljegyeztetett, — felperes vagyon közösszeg megszüntetésére irányzott keresete pedig később, vagyis ugyanazon évi június 13-án adatott be: felperest, kinek tulajdonjoga kérdésessé tétetett — jelen keresetével ezúttal annál is inkább elutasítani kellett, mert azon feltételek, melyek szerint a kérdéses ingatlan bíróilag eladandó lenne — felperes által a persorán elő nem adatván, — az ítéletben meg nem állapithatók." (1879. aug. 5. — 5016. sz. a.) Jogeset. Az özvegy telekkönyvileg bejegyzett haszonélvezeti joga, az általa a hagyatéki ingatlanok egyik részére vonatkozólag folyamatba tett, telekkönyv kiigazítási per eldöntése előtt — nem korlátozható. — Es a vagyon közösség megszüntetéséről szó nem tehet, mig a kérdéses ingatlanok haszonélvezete kizárólag az özvegyet illeti. Remenár Magula Magdolna — özv. Magula Pálnó Csaplovias Mária ós Tarába Istvánné Magula Mária e. az özvegyi jog meghatározása s vagyonközösség megszüntetése iránt, 1876. évben a nszombati tszék előtt pert indított s azután a pozsonyi tszék előtt folytatta a pozsonyi tszék 1878.márcz. 13. — 145S. sz.a. 71