Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 70. szám

280 "birtok bíróság illetéke', melynek területén halt el az örökhagyó (perr. 562. 574. §§.); tnert ugyanazon hagyatéki ügy, habár az ingatlanok több tszék területén fekszenek is — csakis egy végzéssel döntendőel; és mert folyamodó előadása szerint is az örökhagyó Debreczenben halt el. A beadott 8e m UJ. panasz folytán — A Semmitősz ék a neheztelt végv.ést megsemmisítette (297. §. 22. p.) s a tszéket ujabb határozat hozatalára utasította ; „mert azon esetben, ka az örökösök hivatalos eljárás nélkül eg)eztek ki, a perr. 580. §. értelmében, a illető birtokbiróság előtt tartoznak igazolni, hogy az örökség kizárólag őket illeti, és hogy végrendelet esetében az öröklési joghoz kötött netaláni fejtételeknek eleget tettek, a hagyományosok pedig kellőleg értesitvék; ugyanazon birtok bíróság boc>átja ki a h'rdetnsényt s intézkedik az 581. §-han emiitett tulajdonjogi beke4ele é^iránt; következve fenforgó esetben azon ingatlanokra nézve, melyek a tszék mint birtokbiróság területén léteznek, a hirdetményi eljárás megindítása perrendel lenese n tagadtatott meg. „És tekintettel arra, hogy a kérvény csak egyik egyezkedő örökös nevében adatott be, — a hirdetmény kibocsátásáról Farkas T. Jirinyi Lstvánné, Farkas Hermin, s Farkas Gr. külön felzettel értehirendők lesznek. — (1879. aug. 19. — 16457. sz. a.) Az eskü letételi jelentkezés visszautasítására indokul nem szolgálhat sem az, hogy a jelentkező az ideitélt föesküt tolhibábót podeskiinek irta, sem az. hogy az iratok felterjesztettek. Böszörményi Elek — Oravetz János e leni 886 frtos ügyében alperesnek 42 frt követelésre nézve fóeskü Ítéltet ett. — Nevezett alperes az eljáró szatmári t székhez )<óte»kü letétele végett jelentkező kérvényt adott be. A tszék f. év május 17. — 5808. sz. végzésével fentebbi kérvényt hivatalból visszautasította. Kérvényező alperes sem m. panaszára — A Semraitószék a2t meg-emmisitette; (297. §. 1-ső p.) „mert azon körü'mény, h<>gy kérvéuyező a neki elsőbiróságilag odaítélt főesküt tolhibából póteskünek irta, miután az ítéletet mellékelte, annak számára s tartalmára hivatkozott: a kérvény visszautasítására ép oly kevéssé szolgálhatott indokul, mint az, hogy a periratok alperes felebbezése folytán a kir. táblához felterjesztettek; minthogy alperes, ha az ítéletnek eskütől felebbezett részét nem felebbezte^ — különbeni jogvesztés terhe alatt, az eskü letételre jdentke/ní tartozott; ha t-hát a bíróság meg nem birálhata, vájjon a kérvény helyesen adatott-e be, annak nem visszautasítás, hanem az iratok leérkeztéig a beadványnak nyilvántartása lehet csak következés?." (18.9. aug. 1:J. - 16116. SZ a.) Körrendelet az ingatlanból is álló hagyaték átadási végzés hozatala iráut. Az igazs. minister valamennyi első folyamodásu királyi bíróság vezetőjéhez és valamennyi királyi közjegyzői kamarálioz 15860. sz. a. következő rendeletet küldött. Több kir. bíróság és árvaszék közt illetékességi összeütközés merült fel azon kérdésre nézve : hogy: az 1877: XX. tezikk 243. szakasza szerint a gyámhatóságokhoz ütásított örökösödési ügyekben az átadási végzés hozatalára akkor, ha a hagyaték ingatlan javakból is áll — a hagyatéki bíróság vagy a gyámhatóság illetékes-e? Ezen alkalomból a magyar kir. ministermm az 1869: IV. tez. 25. §-a értelmében folyó évi január 19-én tartott tanácsában az érintett jogcselekmény teljesítésére valamennyi conciet esetben a kir. bíróság illetékességet állapította meg: mert ámbár az 1877 : XX. tezikk 243 és következő §§-ai. szerint oly esetekben, ha az örökösödésre hivatottak, vagy azok egy része atyai hatalom, gyámság vagy gondnokság alatt állnak, az örökösödési eljárásra az illetékes gyámhatóság van hivatva, a 254. §. végbekezdéséből mégis nyilvánvaló, hogy a hagyatéki eljárás végleges befejezésére szükséges intézkedések kizárólagos megtételére a gyámhatóság csak akkor illetékes, ha a hagyaték csupán ingókból áll; azon esetről pedig, midőn a hagyatékhoz ingók és ingatlanok is tartoznak : a hivatkozott törvényszakasz 3-ik és 4-ik bekezdései szintén nem hagynak fenn kétséget aziránt, hogy ingatlanokra vonatkozólag az örökség átadásának és a telekkönyvi átiratásnak elrendelése, illetőleg a negyedik bekezdés esetében az örökjog megállapítása a bíróság teendőihez tartozik. Ezen minisztertanácsi határozat tudomás végett közlöm. Kelt Budapesten 1879. évi aug. hó 29-én. Dr. Pauler Tivadar Semmitöszéki tanácsok szept 23. s köv. napjain. I. tanács elnök : Mailáth György országbíró; birák : So'tész, Vértessy, Babos, Beké, Sánta. íí. tanács elnök: Perczel Béla: birák: Szloboda, Pápay, Barta, Csóök. III. tanácselnök: Tóth Lőrinc*; birák: Láday, Masiérevic, Elekes, Lehoczky. IV. tanács elnök : Szabó Imre; birák: Manoilovích, Nagy Samu, Rauchofer, Oberschal!, Erdélyi. Bejelentetett összesen : 419 ügy, ezek közi 3 kereskedelmi, 5 senm. panasz a legf. Ítélőszék — 22 a kir. táblák ellen. M a i 1 á t h György ö Extiája elnöki helyét elfoglalván, e héten megkezdetnek a plenáris ülések, melyek oly nagy fontossággal bírnak a felsőbb judicatura alakulására. — Ez úttal következő' fontos elvi kérdések kerülnek szőnyegre : 1. Az osztrák magyar bank által ingatlanra vezetett végrehajtásnál, a végrehajtató kiváltságánál fogva megállapított árverési feltételek, — tekintettel a telekkönyvi állásra, illetve a bankot követő többi jelzálogos hitelezők érdekére — hivatalból, vagy valamely érdekelt fél kérelmére, a perr. 431. §. értelmében módosíthatók-? 2. A hitl'elekezesi tanítók által, hitközségeik ellen, végkielégítés iránt támasztott keresetek, véglegesen vagy csak első sorban tartoznak-e közigazgatási útra? Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. 31egjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken.— Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., félévre 4 frt, negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-körut 10. sz.