Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)
1879 / 70. szám
279 I—ILL A. követelésekről szóló itéle.f, kötelezvények s adóslevelek, illetve azokra vezetett engedményezési záradékok. Másodikba a IV". a. ajándékozási s életjáradéki — II. a. átruházási s V. a. ,elismervény' czimü 4 db mind ugyanegy napról 1S76. apr. 27-ről keltezett okirat. 3 ikba a VI. a. 12 '0 frtrói szóló 1875. évi (hó s nap kitétele nélkül) keletű nyugta s a VII. a. 1184 írt adóslevél. „A mi az 1-sőt illeti, semmi kétség sem forog fenn aziránt — maga néhai Lukács János panaszló kifejezetten beismerte: hogy azokra a különböző keltű mindannyi engedményezési záradékot maga Lukács János sajátke züleg irta, s irta alá. — A vád e/.en engedmények tekintetében arra állapitatott, hogy jóllehet károdnak az engedményezések által csupán az volt szándéka, Hogy az ügyvédi jogosítvánnyal nem bíró vádlott nevében a behajtás könnyebben eszközöltessék: m%is a vádlott viszszaélve káros bizalmával, kora gyengeségeivel, s jogi kérdésekben váló járatlanságával, mindazon követelésekre nézve oly értelmű engedményezési záradékokat eszközölt ki, melyek teljes tulajdoni joggal való átruházást tartalmaznak, — holott a vádbeli állítás szerint, még vádlott is beismerte volna: hogy az átruházás csak könnyebb behajtás végett történt. „Ezen most érintett gyanuok azonban, tekintettel az azt erősítő Száva Á , Numitsán Gk, ifj. s íd. Erős E. tanuk, mint részben káros rokonai, ugyanannak adósai, illetve ujabb időbeli meghatalmazottja ellen, vádlott, részéről felhozott 8 a vizsgálati adatok által igazolt aggályossági kifogásra — kellően bebizonyitottnak n^m tekinthető. — De* ha bizonyítva volna is, ebből legfeljebb az leone kövétkeztethető, hogy vádlott s* káros közt színleges jogügyletek jöttek létre, melyek azonban a pr>lg. törvények értelmében, saját mivoltuk szerint levén megbirálandók — bűnügyi ^megtorlás tárgyául nem s/.olgál hatnak. „A 2-ík csoportbeli 4 db. okirat tekintetében, az aláírások valódisága szempontjából kétség ezeknél sem forogván fenn, — a vád alapjául károsnak Böjté Sándor •és Pekáno J. vallomásaival támogatott azon előadása vétetett, hogy azon okiratok aláírása egy haszonbérleti szerződés többszörös!tett példányai aláírásának ürügye alatt eszközöltetett vádlott által. — Eltekintve attól, hogy állított tartamú bérleti szerződés sem a káros részéről fel nem mutattatott, sem a vizsgálat folyamán fel nem fedeztetett; — a nevezett 2.tanú vallomása már azon okból sem fogadható el azon gyanuok teljes bizonyítékául, mert . a szóban forgó 4 okirat közül, az ingatlan ajándékozásiról szóló egész ivre, az életjáradéki pedig fél ivre, mindkettő szövege idegen kézzel irva, a 6 évi járadékról szóló szintén fél ivr9, de már teljes tartalmulag Lukács J. által irva s ennek pecsétjével ellátva, — végre a negyedik az összes követelések átruházásáról ismét idegen kézzel, de már csak egy kis negyedivre levén irva, — ily feltűnően különböző küllemű iratoknak, ugyanazon egv, létezőnek be sem bizonyult, haszonbéri szerződés többszörösitett példányai gyanánt tévedésből történhetett aláírása valószinüséggsel sem bír. — Idejárul még, mikép arra nézve, hogy a néhai Lukács ugy az itt érintett, valamint a vádlott javára szóló többi okiratok kiállításikor beszámitbatlan állapotban volt, s főleg hogy azt vádlott okozta, vagy tudva felhasználta volna, — semminemű bizonyíték nincs; másfelől több tanú valja, hogy előttük Lukács J. s neje is nyilatkoztak oly értelemben, melyből vádlott iránti lekötelezettségük lerovásául annak vagyonukkal leendő jutalmazását lehetett következtetni; — vádlottnak a Mikó B. s Lukács János közötti adásvevéji ügyletnél tanúsított magatartása pedig legfeljebb'arra enged következtetni, hogy vádlott azon ügylet létrejővetelébe halgatag beleegyezett, — de a káros egyéb sjelentékenyebb vagyonáról létrejött ajándékozás érvénytelenségének, s a mi a jelen bűnügyben döntő kérdés, — hamis fondorlatok útján lett kieszközlésének bizonyítására nem alkalmas. Végül a 3-ik sorban említett nyugta s adóslevél, mindkettő egész tartalmában, néhai Lukács J. által sajátkezű leg íratott, s aláíratott, s ezekre nézve sincs bizonyítva a hamis fondorlat általi megtévesztés. —Az, hogy Lukács J. ezen két iratra kapott-e vagy nem értéket, polgári perben érvényesithető kifogá-ul szolgálhat,— de bűnügyi úton megtorlandó cselekmény alkatelemét nem képezi. — S valamint fenébb az I. II. III. a. válpontokra vonatkozva megjegeztete t, — ugy a vád alapjául szolgált többi okiratok tekintetében is ismételtei tetik, hogy a mennyiben ezen okiratok, az azokban f jglalt ügyletnek a polgári per útján szorgalmazandó szinlegesség végett! érvénytelenségére nyujhatnának csak alapot — e részbeni megbirálá^uk nem a jelen bűnügyi, hanem polgárt perútra tartozik." (1879. aug. 18. — 7044. sz. a.) Seinmitöszéki döntvények. Nem k'pei hioatalbóli semmiségi esetet, ha a kincstár elten intézett tulajdoni igényper alapját képező végrehajtásnál a kincstár a megidézett tiszti ügyész által képviseltetett s az tgénifkereset utóbbinak kézbesiletett. Kraus Félix — a M. k. kincstár mint foglaltató s Pflanczer Józsefné mint végreh. szenvedett e. a b p e s t i VI. k e r. j b i r 6 s á g előtt tulajdoni igény keresetet támasztott — mely ügyben felebbezés történvén a kir. tábla f. év június 17. kelt határozatával azt a 304. §. alapján felierjesztette; minthogy a kincstár nem a törvényes képviselője által idéztetett s az a per folyamáról később sem nyert értesítést. ASemmitőszék itt nem talált hívitalbóli semra, esetet fen forogni; miután a jelen igényper alapját képező végrehajtásnál a kincstár a megidézett tiszti ügyész által képviseltetett; s azért az, hogy az igény keraset ennek lett kézbesitve, — hivatalból észlelhető szabálytalanságot nem: képez." (1979. július 29. — 15237. sz. a.) Azon esetben, ha az örökösök hivatalos eljárás nílkül egyeztek ki s a hagyatékot ingatlanok is képezik, az illető birtobbirósáy előtt kötelesek igazolni kizárólagos öröklési jogukat, s hogy a netaláni végrendelet feltételeinek eleget tettek s azon biroság intézkedik a hirdetményezés s a bekebelezés iránt: k ivetkezve azon ingatlan kra nézve^ melyek a törné y'szék mint birlokbitóiág területén fekszenek, az a hirdelmmyi eljárás megindítását nem tagadhntja meg. Farkas Júlia Gr rz>n Ödönné folyamodott a beregszászi tszékhez, végrendelet s leszármazó nagykorú örökösök hátrahagyásával D ;breczenben elhalt Farkas Ignácz hagj^atékánzk átadása, illetve a szabályszerű hirdetményi eljárás megindítása iránt. Megjegyeztetik, m:kép örökhag ónak a b eregszászi tszék területén ingatlan javai voltak s maradtak hátra. A tsz ék f. év június 20. — 8421. sz. végzésével fenti kérelemnek helyt nem adva, kérelmezőt az illetékes debreczeni birtok birósághoz utasította; mert azon eset| ben, ha a hagyatékban ingatlanok is vannak, arra azon 70*