Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 6. szám

22 kellett; mert az A. szerződésre vezetett engedmény alap ján alperest nem kezességi, de szavatossági kötelezettség terhelvén, ezen kötelezettségnél fogva alperes fizetésre csak az esetben és mérvben volna kötelezhető, ha és a mennyiben felperes részéről bebizonyitatnék, hogy az engedményezett adóstól a kellő törvényes lépések megtétele mellett sem volt kielégités nyerhető. „Felperes azon körülményből következteti alperesek fizetési kötelezettséget,: ellen csőd nyittatott; ámde ezen körülmény egy-, magában még nem. vonja maga után. alperesek, fizetési kötelezettségét.; mert az engedményező szavatossági kötelezettsége, csak az engedményezett adóstól be nem hajtható összeg megtérítésére terjedvén, — mindaddig, mig megállapítva nincs, hogy a csőd eljárás folytán, a hitelezők mily mérvben nyernek kielégítést, az engedményező fizetési kötelezettsége be nem áll. " (1879.. jan. 13. — 10452. sz. a. ) Kereskedelemjogi döntvények. A zárlat valamely közkereseti társaság beltagja közkezelési jogának biztosítására rendeltelvén e!, — az csak oly értelemben foganatosithatá, hogy a zárgondnok az illetőt megillető közös jogok gyakorlatába, s e közkereseti társaság vagyonát képező ingóságok s követelések közös kezelésébe s használatába helyeztessék. Reuschler Vilmos mint a „Benkő Károly s társa" nyergesujfalusi czement gyár bej. közkereseti czég beltagja — Perjátl Márton mint ugyanazon czég tagja e. zárlat elrendelését kérelmezte, minthogy az a társaság vagyona s üzlete kezelését kizárólag magához vonta s gyakorolja. A bpesti keresk. tszék 1878. sept. 18. — 70869. sz. végzésével a kért zárlatot nevezett czég üzletére, és pedig a Bpesten létező telepre, a Nyergesujfalun levő gyári üzletre; felszerelvényekre s minden az üzlethez tartozó készletre elrendelte (32 1. §. ) tekintve, hogy a társas üzletre vonatkozó használati jog " kérvényező s czégtársa közt vitássá vált; hogy zárlat nélkül azon üzletre vonatkozó jogai meghiusitathatnának, s tekintve, hogy mindaz, mikép Reuschlernek a közkereseti társaság tulajdonát képező üzlethez jogos igénye van — mindaz, hogy Perjátlinak kizárólag gyakorolt tettleges birtoka, a társügyek vitelére egyenlőn jogosított Reuschler mellőzése folytán jogos alapon nem nyugszik, —a felmutatott okiratokból világosan kitűnik. Ez ellen Perjátl Márton semm; panaszt adott be, melyet a tszék 73545. sz. végzésével; --- mennyiben a zárlati eljárás ellen intéztetett — tekintve, hogy az arra vonatkozó jelentés s jkönyv még be nem' terjesztetett s így a felett 1-sö bir. határozat még nem hozatott mint időelőttit, — a mennyi ben pedig a 70869. sz. zár- ' lati végzés ellen is irányoztatott, azon okból hivatalból visszautasitotta, mivel az ellen csak kifogásoknak lehet helye (332. §. ) (El n ö k J a n i t s ek, r e f e r. Morvay. ) Ez e. folyamodó se m m. panaszt adott be. A Semmitőszék a 73545. sz. Végzést— tekintve, hogy a tszék hatáskörén kivül esik annak vizsgálata: valjon a 70869. sz. zárlati végzés meghozatalánál nem merültek-e fel oly szabálytalanságok, melyek a perr. 297. §. szerint semm. panasz utján orvosolhatók; tekintve továbbá, hogy a zárlati jkönyvnek a végzés hozataláig elmulasztott beterjesztése csak annak bekivánására szolgalhatott okul, de nem a semm. panasz visszautasitására— megsemmisítette (297. §. 1. p. ) „s ennek folytán a 73545. sz. semm. panaszt vizsgálat; alá vevén, annak a 70869. sz. végzés e. részét visszautasította, a foganatosított eljárást azonban, a mennyiben a Benko keres, társaság helyben levő összes ingóságai s követelései zár alá vétettek s a zárgondnok kizárólagos kezelésére bízattak, megsemmisítette (18. p. ) s a tszéket utasította, hogy a jkönyvi összeírás fentartása mellett, a zárgondnokat a czég vagyonának közös kezelésébe. s azon jogok gyakorlatába vezesse be, melyek a zárt szorgalmazó felet, mint a közkereseti társaság egyik nyilvános tagját, a szerződés s törvények szerint megilletik. Okok: „Nem vehető ugyan figyelembe a semm. panasz azon része, mely a végzés érdeme e. intéztetett, — miután a végzés érdembeli megváltoztatása, a perr. 332. §. szerint nem semm. panasz, hanem kifogások utján szorgalmazandó „meg kellett mind a mellett az eljárást semmisíteni azért, mert a zárlat nyilván a folyamodó közkezelési jogának biztosítása végett lett elrendelve; az tehát csakis ugy lett volna foganatosítható, hogy a zárgondnok folyamodót szerződés s törvény szerint megillető közös jogok gyakorlatába s a közkereseti társaság vagyonát képező, s leltárba vett ingók s követelések közös kezelésébe, s használatába helyeztessék be; — ennek azonban az eljárás nem felel meg, minthogy a foganatosított szoros zár s a panaszló kimozditása által panaszlónak vitassá sem vált kezelési joga is a közkereseti társaság vagyonára meghiusitatott; mi pedig a neheztelt végzésből, de a zárlati kérelemből sem következik, melyszerint panaszló ellenfele által, saját kezelési jogában állítja magát megsértetnek. " (1878. nov. 2,. — 23560. sz. a. ) A „Hazai első takarékpénztárnál" a vinculált betétek, ha a betevő személyesen nem jelentkezik, csak annak levén kiadhatók, kit a betevő közjegyző előtt a pénzfelvételre jogosított meghatalmazottjának nyilvánított: az nem követelhető oly okmány alapján, mely a felvételre aaló jogosítás nélkül, csak az aláírás valódisága tekintetében közjegyzőileg hitelesített ügyvédi meghatalmazványt foglal magában. P a s s a u Ed e — a bpesti „H a z a i első t a k ar é k p é n z t á r " e. 800 frt betét kiadatása iránt a b pes t i keresk. tszék előtt port indítván, s letárgyalván a keresk. tszék 1878. jul. 26. '— 56582.. sz. a. 'felperest keresetével elutasította; „mert felperes beismeri, hogy ő a kérdéses betéteket az alapszab. 50. §. szerint oly korlátozással helyezte el alperesi takarékpénztárnál, melyszerint annak kivételét egyedül saját; magának tartotta fenn; ,, tekint ve, hogy felperes az alperesnek viszonválaszában előadott azon állitását melyszerint alp. társaság kezelésiszabályai szerint vinculált betétek, a mennyiben a betevő nem személyesen jelentkezik a pénz kivételére, csak annak adhatók ki, a kit a betevő közjegyző előtt a kérdéses hétét felvételére jogosított meghatalmazottjának nyilvánított, — tagadásba nem vette, s így hallgatag beismerte; ,, tekintve, hogy az A. alatti, csak az aláírás valódisága tekintetében közjegyzőileg hitelesitett ügyvédi meghatammazványban, felperes Englander Edét nem nyilvánitotta a közjegyző előtt a kérdéses vinculált betét felvételére jogosított meghatalmazottjának