Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 66. szám

2G4 „Merőben szabályellenes azonban az, hogy a kiküldött végrehajtó az eljárásra maga helyettesitett maga helyett, s az árverést ez tartotta meg; „minélfogva a bírói megbízás nélkül eljáró egyén által foganatosított árverést megsemmisíteni kellett.5,4(1879. aug. 21. — 16734. sz. a.) A bírósági végrehajtó dijaira'vonatkozó fizetési meghagyásokból eredhető jogi sérelmek orvosolhatása1 nem képezi sernm. panasz tárgyát*) Schik Izsák — Koticza Anna e. 1* 5 frt s 138 írt erejéig végrehajtás elrendeléséért folyamodott a nyitrai t^zékhez, mely azt foganatosította — az árverés megtartásával. — A bír. végrehajtó eljárási dijait megállapítván, azok kifizetésének eszközöltetését kérelmezte. — A tszék f. év april 30. — 7127. sz. végzésével végrehajtató fél képviselőjének, Bócz Zsigmond nyitrai ügyvédnek meghagyta, hogy a végrehajtó megállapított dijait fizesse be. BóczZs. ügyvéd ez ellem se m m. p a n a s z t adott be. A Semmitőszék azt visszautasította; „mert a bírósági végrehajtó dijaira vonatkozó fizetési meghagyás nem a polg. perrendtartás szabályain, hanem később alkotott térvényen alapulván, miután abban intézkedés téve nincs, hogy az ily meghagyásokból eredhető sérelmek, a periendben körvonalozott felebbvitel utján, orvosolhatók lennének: az ily határozatok semm. panasz tárgyát nem képezhetik." (1879. august 21. — 106í 1. sz. a.) Midőn a végrehajtás tárgyát biztosítást szenvedőnek, valamely magán személy elleni követelése képezi: a foglalás eszközlése meg nem tagadhaló azon okból, mert az adós nem a végrehajtást foganatosító bíróság letiiletén lakik. G uthard Dtutt-cb Joséfa Bérdektársai—Pollák Jakab nagykanizsai lnkose. 151 G frt 30 kr. erejéig a nagykanizsai jbiróságnál biztositás eszközöltetetését kérvényezték, mi foganatositatott ; de annak f. é. apr. 26. — 3904. sz. végzésé\el a végreh. jkönyv helyben nem hagyatott s a teljesített foglalás hatályon kívül helyeztetett. Közbevetett semm. panaszra — A Sem mi tő szék a neheztelt végzést megsemmisítette; (297. §. 1. p.) , mert fmforgó esetben, melyben a foglalás tárgyát, a bi/tositást szenvedőnek, valamely magán személy elleni állítólagos követelése képezi, az eljárásra nézve egyedül a perr. 387. 388. §§-^zai lehttnek iiányadók. És miután a kiküldött, a felvett jkönyv szerint, azok rendelkezését figyelőmbe tartotta; az eljáíó bíróságnak megtámadott végzésében felhozott azon érvelése pedig: hogy mivel az adós nem a jbiróság területén lakik, a kiküldött a követelés lefoglalására illetéktelen volt, — mi törvényes alappal sem bír: helytelenül határozott az első bíróság, midőn a fcglalást hatályon kívül helyezte s az eljárás költségeit meg nem állapithatóknak mondotta ki. — A panasz költségei azonban, miután nyilvánvaló vétség esete fenn nem forog,—mellőztetnektl.(l879. aug. 13.—13202. sz. a.) *) Azért közöljük, mert sok ügyvéd még mindig nem ismeri. Irodalmi szemle. Ráth Mór európai nevü könyvkereskedőnk irodalmi Találatában ismét több közhasznú s napi szükségü mű jelent meg, finom nyomdai ízléssel. — Nevezetesen a következők: ,A magyar büntető törvénykönyv a kihágásokról' (1879. évi XL. tezikk). A törvény szövegét közli — szokott pontossággal. — Kétfelé kiadásban jelent meg 8-ad és 16-od rétben és mindenike 40 kr. — Mind a boríték, mind a nyomás igen jó s kielégítő. ,Erdőtörvény< (1879 : XXXI. tcz.) Ez is 8-ad és 12-ed rétben jelent meg •— szintén diszes kiállítással. Ára 50 kr. — A zsebkiadás 116 — s a 8-ad rétinél 60 lapból áll. ,Az 1879-ik évi országgyűlési törvényczikk1 II. füzet. — XIII.—XL. tezikk ek. Ezen gyűjtemény is rendesen mindig zsebkiadásban (16 rétben) és nagy 8 ad rétben adatik ki — ára a jelen kötetnek mindkét alakban egyforma t. i. 1 frt 40 kr. Több igen fontos törvény foglaltatik ezen 2-ik füzetben is; így különösen : a Magyar nyelv tanításáról (18. tez.) Románcze vasút csatlakozásról (XIII. tcz.) Szegedi kisajátításról s a kir. biztos hatásköréről (19. 20. tcz.) Erdőtörvény (31. tcz.) Rendőrbejelentési intézményről Budapesten (28. tcz.) A vizszabályozásokról szóló 1871. évi törvény módosításáról (34. tezikk) Kisbirtokosok földhitel intézetéről (39. tcz.) Kihágásokról szóló törvény (40. tezikk.) ,A Magyar kir. ministerium rendeleteinek gyűjteménye. — 1879. évi folyam. Első füzet. — 64. lap 8-ad rétben. Ára 40 kr. Kiterjeszkedik az összez ministeriumok rendeleteire, — melyek közt fontosságuknál fogva különösen megemlitendők: a régi bírói letétekről; közjegyzői hitelesítések s váltóóvászk iller tekéiről; szegényjog élvezetéről; szász bíróságok határozatai végrehajtásáról; (mind igazs. min.) — ujonczozásról (honvédelmi) földadónak egyes birtokosok közti kiegyenlítéséről (pénzügymin.) vasúti üzletrendtartás megtartásáról (közlekedési min.) j bírósági tanúsítványok illetékeiről (pénzügyi) bírói letétek kiszolgáltatásáról (pénzügyi) hadkötelesek nősüiési engedélyéről (honvéd) táviratok elfogadása s díjazása szabályai (keresk. minist.) vasúti refactiákról (közieked.) a szegedi tszék s jbiróság előtti perek kezeléséről (igazs. minist.) Ezen füzet összesen 32 ministeri rendeletet tartalmaz. ,Az 1879. évi 36. és 37. tezikk a közös hadsereg s honvédség beszállásolásáról — és A beszállásolásból keletkező terhek megosztása czéljából kivethető pótadóról. 1879. — 51. lap. Ára 50 kr. Csődök. Ifj. E h r 1 i c h Sámuel győri keresk. ellen, b. h. i. nov. 3, 4, 5. p. ü. Csepy Pál, i. t. g. Horváth Lajos. Valkó Viktor göllniczbányai lakos ellen (lőcsei tszék), b. h. i. szept. 22, 23, 24. p. ü. dr. Nagy Árpád, i. t. g. Lupkovits Miklós. L üstig József tapolczai kereskedő ellen (z.-egerszegi tszék) b. h. i. október 1, 2, 3. perügy. és i. t. g. Győrffy Pongrácz. Lapunk következő száma, a következő kettős ünnep miatt, < §akseptc 12-én jelenhetik meg. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos, SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., félévre 4 frt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.