Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 66. szám

Budapest, 1879. péntek, sept. 5. 66. szám. Huszonegyedik évfolyam Tartalom : Jogesetek: Veszteségi pótlék fizetése hitelegyleti tagok által.—Szunyogi zálogper.— Semm. döntv. — Irodalmi szemle. Jogeset. A hilelegyJeti tagok, a veszteségi pótlék megfizetésére kötet <zteltén, ezen tartozásukba biztosítéki összegük beszámítható, — tekintet nélkül arra : vájjon kötelesek leltek volna-e az eletipeszttl óvadékot kiegészíteni, — midőn a kereset nem az óttidck kiegészítésére, hanem csak a hitetett veszteségi pótlekok fizetésére irányoztatolt. A hitelegyleti tagok oly pótlék fizetésére nem kötelezhetők, mely nem a közgyűlés, hanem a választmány által vettetett ki, tnely ntm volt feljogosita a mérleg elkészítésére s pótlékok ki~ telesére, a közgyűlési jóváhagyás nélkül. A ,bpesti népbank' felszámolás alatti czég — ü e i t z e r L i p ó t, a bnnk hitelegyleti tagja e. 328 forint €0 kr. fizetésére 1877. nov. a b p e s t i I. ker. jbiróság előtt pert indítótt3 melynek letárgyalása után ajbiróság 1879. jan. 15. — 824. sz. a. felperes perelhetési jogát megállapítván, alperest 235 frt 35 kr. s kamataiban, ugy 60 frt perköltségben elmarasztalta; 7h frt iránti viszon követ élését pedig az esetre megitélte, ha fó'et>küt tesz arra, hogy: az általa óvadékul letett 75 frtról nyugtát vagy más elismervényt nem kapott, — le nem tétele esetében, őt az alperest viszonkövt telésének elutasításával, a feltétlenül m/gitélt összegen felül még 75 frt s kamatja fizetésére is kötelezte, — tolbi viszonkövetelésévei elutasítván. „Mert: A perelhetés e. kifogás mellőzendő, miután alperes per során beismerte, hogy csakugyan felbankkal szerződött. „Alperesnek az A. a. okmány valódiságára tett azon állítása, hogy felp. társulat kebelében létező személy-hitelegylettel, csakis hitel kaphatás végett szerződött, s egyéb kötelességet válalni nem akart — mellőzendő, az ez irányban kért tanuzással együtt, mert az alapszabályok (JP.) értelmében csakis hitelegyleti tag élvezhetett hitelt, — melyeket hogy nem ismert, nem is állítja : de összes védekezéséből is kitűnik, hogy azokat ismerte. „Az alapszab. 13. §. s különösen d. p. szerint a hitelegyleti tag, az egyletet ért veszteségért összes vagyonával felelős; s így miután felperes a C. D. alattiakkal, de felmutatott s rendesen vezetett könyveivel is igazolta, hogy a biztosítéki összeg kamatainak levonása után, az alperesre eső veszteség 1876. évben 120 frt s 1877. első felében 180 írt volt — felperes ezek iránti kereshetőségi joga megállapítandó annálinkább, mert alperes azon kifogása, hogy a hitelegylct nem alapszabályszerüleg alakult s járt el, — hogy a C. D. alattiak nem szabályszerültg szerkesztettek, figyelembe nem vehető ; mert azt, hogy mily irányban forogna fenn szabálytalanság, ki nem tüntette. „Minthogy azonban alperes igazolta, hogy 75 forint ivadéka van a banknál s ezt viszonkeresetileg érvényesíti ; — tekintve, hogy alpereB 1876. deczemberben kilépett, hitel tartozását kifizette s ekként ugy az alapszabályok, mint különösen az A. szerint csakis azon kötelezettsége maradt fenn, hogy még fél évig a veszteségekért felelős maradt: ennélfogva ezen lejárt 75 frt iránti viszonkeresetének helyadandó volt annyival inkább, mertehhezi joga felperesiig is elismertetett akkor, midőn azt könyveiben ugy tüntette ki, mint a mely összeg az alperesre eső 1876-ki veszteségből levonatott. Azonban csak a felperes által ajánlott s alperesileg elfogadott eskü feltótele alatt; mert az alapszab. 14. §. a. p. szerint, a befizetett biztosítékról (óvadékról) elismervény adatik, s csakis ennek felmutatása mellett adható ki, — annak megkapását azonban alperes tagadta. „Ezek folytán beigazoltatván, hogy az 1876. évi alperesre eső veszteség 300 frtot tett ki, — ha az esküt leteszi s viszonkövetelésének helyadatik, akkor 225 — s ha le nem teszi az egész 300 frt fizetésében marasztalandó volt. stb. vAlperes 250 és 150 frt viszonküvetelésével elutasítandó; mert az erre vonatko/ ó előadottak valósága tagadtatik ; de hogy az 5 db. részvény, melyekért, a 250 frt koveteltetik, alperesnél le nem tétettek,— valószínűsítve van azáltal is, hogy az eredetivel megegyező A. alattiban részvények letételéről szó sincs, s hogy az alapszabályokban érintett elismervényt alperes felmutatni nem tudja,— az ez irányban felajánlott eskü általi bi/.onyitás pedig, miután ki nem jelöltetett azon személy, ki az esküt letegye — alkalmazást nem nyerhetvén." stb. Akir. tábla f. év márczius 18. — 6014. BZ. a. ítéletével az első bíróságit indokaiból hhagyta. A 1 e gf. ítélőszék részben mindkét alsó bírósági ítéletet megváltoztatván, alperest 1876. évi veszteségi pótlékul 45 frt s járulékai fizetésére kötelezte, többire nézve felperest keresetével, ugy alperest viszonkeresetévei elutasítván. Indokok: „Alperes a felp. hitelegyletbe tagul belépvén, A. szerint kötelezte magát arra, hogy az egylet üzleti vesztesége esetén a kivetendő pótlékokat befizetni f°gjai — az F' a« alapszabályok 15. §. értelmében. — A C. a. okirat pedig bizonyítja, hogy a hitelegyleti tagok közgyűlése 1877. jan. 30. — miután az egyletet értveszteségek folytán a tartalék alap — a felperesi könyvek tanúságaként — kimerhetett s a biztosítéki alap is megcsökkent,—az 1876. évi veszteség fedezéséül minden 100 frt hitelösszeg után 8 frt pótlékot vetett ki. „Ezen jog- éz szabályszerű kivetés folytán, tartozott volna alperes 1500 frt hitelösszege után, — az F. a. alapszab 15. §-hoz képest azonnal 120 frtot lefizetni, — mit nem tevén, ugyanő elmarasztalandó volt, — de nem az egész 120 írtban, hanem abból csak 45 frtban, s ennek a C. a. közgyűlést követő naptól, vagyis 1877. jan. 3l-tőli késedelmi kamataiban. — Mert felperes maga betudta könyveiben, alperesnek ama 120 frt tartozásába, az alpe66