Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 65. szám

260 Aj bíróság f. év június 26. — 10525. sz. végzésével annak helytadott s felperest rendes perútra utasította; mert felperes kereseti követelése arra állapitatik, hogy Glück Rózának adóslevelén alapuló tartozásából alpereBek je gelődje 500 írt kifizetését elválalta; azon kötvényben azonban Glück Róza neve sem adós, sem más czimen elő nem fordul; és alpereseknek mint örökösöknek nem lehf t tudomásuk arról, hogy a kereseti követelés való-e és fennáll-e vagy nem? — miért Glück Róza perbevonása szükségessé vált. Felperes seru m. panaszára — . A Sem mitőszék a neheztelt végzést megsemmisítette (297. §. 6. p.) s a jbiróságot a sommás eljárás folytatására utasította; „mert felperes keresetét az alperesek jogelőde által kiállitott kötvényre állapítja; habár tehát a kereset kitételei szerint a követelés onnan eredr, hogy alperesek jogelőde Glück Rózának felperes irányában fennálló tartozásából 500 fit kifizetését magára válalta, — ez által alpere>ek jogelőde s felperes között utalványozási szerződés jött Jétrc, melyre felperes mint utalványos s Glück Róza mint utalványozó között korábban az utalványozási szerződés előtt fennállott jogviszony befolyásival nincsen ; „a jbiióíság tehát aiperesek hivatkozásának Glück Rózára mim szavatokra, törvényellenesen adott helyt, — és pedig annálinkább, mivel az örökösök magok tartozván, a védelmükre szolgáló adatok beszerzéséről gondoskodni, az sem szolgálhat a szavatosság megállapítására indokul, hogy a kereset alperesek mint örökösök ellen tétetett folyamatba. (1871;. aug. 6.—16305. sz. a.) A bíróság előtt kihirdetett szóbeli végrendeletből keletkezhető perlem előleges bizonyítás elrendelése nem tagadtathatik meg sem azért, mert az azt kérvényező ellenfelét nem nevezte meg -— sem azon okboL mivel az nem igazolta, hogy bizonyítékaitól a per kimeneteléig eleshetnék. Mikién Miklós kérvényt adott be a bpesti törvényszékhez aziránt, hogy Tarr F., Geibl F. Skrabák és Bedő János tanúi előleges bizonyitáskép leendő kihallgattatásuk elrendeltessék. A tsz ék f. év július 5. — 24990. sz. a. végzésével azt elutasította ; mert az előleges bizonyításnak perindítás előtt akkor van helye, ha abba az ellenfél beleegyezett (perr. 534. §.) — kéivényező pedig azt, hogy pert s ki ellen akar indítani, s hogy az ezen tszék előtt még ismeretlen ellenfele abba beleegyezett — nem igazolta. — Az idézett §. szerint előleges bizonyításnak helye van akkor is, ha kimutattatik, mikép a per kimeneteléig a fél bizonyítékaitól eleshetnék; már pedig kérvényező azt. hogy kihallgatatni kért tanúi előhaladott korúak soly betegek, miszerint azok kihallgattatásától a per kimenetéig eleshetnék, mivel sem bizonyította. Kérvény sző se mm. panaszára — ASemmitőszék a (szék végzését megsemmisítette; 297. §. 1. p.) „Tekintve, hogy néhai Linhardt Annának a fennevezett tanuk előtt tett, s azok kihallgatása által eszközöltetni kívánt szóbeli végrendelete, az 1879. apr. 10. felvett jkönyv szerint, a tszék előtt kihirdettetett: azon végrendeletből keletkezhető perbeni előleges bizonyítás elrendelése — sem azon okból, hogy folyamodó ellenfelét meg nem nevezte, — sem azért nem tagadtathatik meg, mivel nem igazolta, hogy bizonyítékaitól a per kimeneteléig eleshetnék ; mert Rexa Pál ügyvédet, mint kiskorú Tuch József esetleges ellenfél gyámját, a tanú kihallgatára megidéztetni kérte; azt pedig, hogy tanúinak ketteje előrehaladott korú, és beteges, perrendszerüleg bizonyítani nem szükséges." (1879. aug. 19.— 16520. sz. a.) A törvényesen még el nem vált szülök, tartósan különválva élvén s gyermekeik ellátásáról kellőleg nem gondoskodván, a legközelebbi rokonok meghalgalása után, ideiglenesen a gyámhalóság határoz. Semmiséget von maga után, ha a közigazgatási hatóság körébe tartozó gyermektartási ügy, — a birói eljárás tárgyát képezhető női tartás iránti kérelemmel egy keresetbe foglaltatott* Győr fi Jánosné — férje G y őr fy János e. — női s gyermektartási dij megítélése iránt, a miskolczi tszék előtt pert indított. A tszék f. év márcz. 31. — 2300. sz. a. ítéletével felperest ez úton keresetével elutasította. A kir. tábla — hová felperes felebbezett — ez ügyet a 304. §. alapján felterjesztette. A Semmitőszék a tszék ítéletét, az előző eljárással együtt, hivatalból megsemmisítette (297. §. 1. 2. p* 304 §.) s a keresetlevelet visszaadatni rendelte; „mert azon esetben, ha a szülők törvényesen nem válták ugyan el, de tartósan különválva élnek, s gyermekeik tartása, s ellátásáról kellőleg nem gondoskodtak, — a tényállás kiderítése, s a legközelebbi rokonok meghalgatása után, az 1877:20. tcz. 13. §. negyedik bekezdése szerint, ideiglenesen a gyámhatóság határoz. „KövetkezveGyó'rfi. Juli és Sándor kiskorúak tartási dija iránt a kereset biróság előtt helytelenül inditatott meg; minthogy pedig az ekkép a közigazgatási hatóság intézkedésének tárgyát képező kérelem, a birói eljárás alapjául szolgálható, női tartás iránti kérelemmel egy keresetben szabályellenesen foglaltatott — az egész eljárás megsemmisítendő volt."(1879. aug. 19.—16513. sz.a.) Halálozások. Kabós László a marosvásárhelyi kir. tábla tanácselnöke aug. 28-án éltk 62 évében,—és V r h 0 Vs zky Mihály a régi ügyvédi kar egyik jelesbike élte 79-ik évében aug. 27 én elhunyt. Semmitöszéki tanácsok szept £. s krtv. napjain. I. tanács elnök: Mailáth György országbíró; bírák: Láday, Mersics, Rauchofer, Oberschall. II. tanács elnök PerczelBéla ; bírák : Vértessy, Nagy Samu, Csóók, Sánta. III. tanácselnök: Szabó Imre; bírák :Beke,Szloboda,. Elekes, Gallu. Bejelentetett összesen: 218 ügy, ezek közt 3 kereskedelmi; 3 semm. panasz a legf. ítélőszék — és 5 a kir. táblák ellen* Felelős szerkesztő ós kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTYÁlí. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken.— Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 írt., félévre 4 írt. negyedévre 2 írt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.