Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 65. szám

259 féle birtokhoz való tartozósága igazoltatott is, — mint- « hogy a telekk. kivoat szerint az alpereseknek telekk. bir­tokát nem képezi, miért végrehajtható Ítélet alapjául sem szolgálhatna. „A szegegyházi s booti külső birtokoknak tagosítás előtti helyisége Dancs Gryörgy stb. tanuk által kimutat­tatott, kik ezen birtoknak a tagosítással változott jelenlegi helyiségére nézve is teljes bizonyítékot nyújtottak, s mint azt a szemle jelentéshez csatolt mérnöki térrajz is kitün­teti. — A megítélt mennyiség a szakértő mérnöki munká­lattal s abban felhozott adatokkal van igazolva. „A szegegházi s boóti pusztai birtokok felosztási kul­csául tagosításkor bíróilag a telekszám, 218 telek aránya állapitatott mag, — és ezen telekszámarány szolgált a birtok tartozékát képező kir. kisebb haszonvételeknek az egyes birtokosok közti felosztási kulcsául is; mi szinte bebizonyitatott a V. okirattal s FF. a. tanúvallomásokkal; és hogy ebből az Erdődy Lás/Jóféle zálog után felperest 14 telek utáni regálejog illeti s ennek tényleges haszná­latában alperesek vannak — az FF. tanuzásokon kivül a XIX. sz. a. jelentósével a szemlét teljesítő bírónak igazol­tatik. „A hűbéri viszonyok megszűntével természetben vissza nem Ítélhetett szegegyházi úrbéri zsellértelkek száma egyrészt Diósi stb. tanukkal, kik azt 10-ben hatá­rozták meg s jelölték ki a helyszínén is — másrészt a legelő illetmény kiszámításával és a mérnöki munkálat, s hitele­sített tagositási térkép s földkönyv által igazoltatott s a fehértói 244. stb. számú telekkönyvek s hr. számaik alatt ugyanazonositatott. „A booti zsellértelkek száma 5-re hasonló módon bizo­ny itatott. „Ezen 15 zsellértelek után a földtehermentesi kár­pótlást alperesek jogelődje, Beck Paulin vette fel a föld­teherm. igazgatóság bizonyítványa szerint, s miután min­denik után 50 frt járt — alperesek mint jogutódok 750 pfrt visszafizetésére kötelezendők. „A szőlőhelyisége s misége alp. által beismert* tett— a mennviség fentebbi módokon igazoltatott, mint az is, hogy az Erdődy jogon követeit zálogbirtokhoz tartozik. „Alperesek azon állítása, hogy 1-ső r. alperes s neje Beck Paulin a kereseti zálogbirtoknak felét vagy harmadát Erdődiék — Zsuzsa s Juli örökösei­től, V. Fekete Lászlótól stb. örökáron megvette s így felperes csak a birtok felét válthatja vissza, — a 2y. a. szerződéssel bizonyítottnak nem vehető, mert a bevallást teljesítő V. Fekete család ebbeli jogosultsága nincs iga­zolva. Abból ugyanis ki nem tűnik, hogy E. Zsuzsa s Juli Erdődy László testvérei voltak, hogy ezeket s ezek jogán leszármazás vagy elágazás utján a V. Fekete csa­ládot a zálogbirtok fele vagy '/3 illeté és főleg, hogy a Váradiék jogsitottak lettek volna örökadásvételi szerző­dés kötésére — mint ezeket alperesek állitják, felperes azonban tagadja. „Az alp. által követelt családi elágazást s leszárma­zást, ugy eszerint a zálogbirtoknak a Fekete családra való átháramlását az 5. 6. alattiak sem igazolják; mert az 5-ből ki nem tűnik, hogy Erdődy Zsuzsa az elzálogitó E. László nővére s neki Julianna testvére lett volna. A 7. sz. alatti tárgyalási jkönyvre fektetett, felperesnek abbeli beisme­rése, hogy a V. Fekete család y3-bani tulajdonjogát elis­merte volna, nem bizonyitatott, miután nem igazoltatott, Jiogy Nagy János ügyvédet azon tárgyalásra megbizta volna. „Valamint az Erdődi László testvéreire vonatkozólag* felperesnek kínált fóeskü nem volt megítélhető, mert fel­peres saját állításaként arról sem közvetve, sem közvet­lenül nem bír tudomással; ugy a szakértői szemle feletti alperesi észrevételek is mellőzendők; — mert a kereset­levélben jelzett telekk. számra, s az ingatlanok fekvésé­nek a válasziratban tett előterjesztésére vonatkozó alp. ész­revétel a kereset alászállitását nem vonhatja maga után. — Ugyanis a zálogos perekbeni eljárás természete sze­rint, a zálogbirtok fekvése, helyisége a birói szemlénél is kimutatható, — a telekk. szám kijelölése pedig — a he­lyiség felvétele után — a birói ugyana/.onositás tárgyát képezi, — e részben tehát a kereset kijavítására sem volt­szükség. „Azon észrevételt nehézség, hogy felperes B5óton az Erdődy birtokból 16 » és Szegegyházán 594 yi5 osztályo­zott holdat kért megítéltetni, — holott a mérnöki mun­kálatok szerint alpere-ek birtokában Bóóton csak 1126/I6 és Szegegyhá.ián 593*/16 h. létezik, — magától elesik, a mennyiben az Ítélet szerint, a kereset keretén belül, csakis a szakértők által talált 102 10/|6 — 1200 ölével 1126/i6 hold - és 593yiG 1200 ölével. 6292/I6 h. lett a zálog­birtok állagát képező ingatlanul elismerve s felperesnek odaítélve. Nem jöhet figyelembe az sem; hogy a micskei birtok két különböző telekk. szám alatt azonoáltatott a szakér­tők által ; mert a mérnöki munkálatok s felhívott tanuk vallomása szerint a két különböző hr. S7.ám alatt foglalt birtok, elkülönítetten két dűlőben, két különböző helyen fekvő birtoktestet képez, miért egy telekkönyvi, de több különböző hr. számok alatt volt ugyanazonosit­ható stb. stb. A felszámításoknak a zálogperek természete szerint átalában helytadui s a birtok kibocsátását a felszámítás megejtése után a végrehajtás idejére halasztani kellett,— különösen alp. érdekeire való tekintettel azért is, mert az A. a. zálogszerződés szerint felperes jogelődje Erdődy László, a birtokon levő levő épületek árát az elzálogitás idejében s a zálogszerzőktől lo'OO frtban felvette, s így az ottani épületek ára visszaköveteléséhez és pedig a ki­bocsátás előtt alpereseknek kétségtelen joga van. A haszonvételekhez mindaddig, mig a zálogsomma lefizetve, s a felszámitásokból eiőálható kölcsönös köve­telések kielégitve nincsenek — a zálogtartónak van joga — mi még nem történt meg, miért felperesnek a haszonvé­telek meg nem Ítélhetők. (Yége köv.) Semmitüszéki döntvények. Habár a kereseti követelés onnan eredőén, mert alperes jogelődje felperes adósának tartozását magára tálalta; az ek­kép létesült utalványozási szerződésre az ulalványos és azutal­ványozó közölt korábban-, az utalványozási szerződés előtt fenn­állott jogviszony befolyással nincs; miért ily esetben a szava­tosra hivatkozásnak helytadni nem lehet. Kohn Márkus — Friedmann Adolf s társai mint néhai Friedmann Johanna örökösei ellen 500 frt iránt a temesvári jbiróság előtt sommás pert tettek folya­matba. — Alperesek Glück Ró/.ára mint szavatosra hivat­koztak, a kinek tartozásából t. i. alperesek elődje, örök­hagyó Friedman Johanna 500 frtot magára válar.

Next

/
Thumbnails
Contents