Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 65. szám

258 Jogeset. A bérbeadó, haszonbér nem fizetése esetében, a bérleti viszony megszüntetését s a bérlemény visszabocsátását, hacsak ellenkező nincs kikötve, még az esetben is követelni jogosítva van, ha az nem költetett is ki a haszonbérí szerződésben. B u d a y Béla — Wettenstein Lőrinez haszonbérlő e. 242 frfe 50 kr. bér hátrál ék fizetésére s bérletből elmozdítás elrendelésére, 1878. évben a beregszási jbiróság előtt sommás pert indított. a jbiróság f. év febr. 25. — 1799. sz. a. alperest a kereseti összegben, lejárattóli kamatjában s perköltségben elmarasztalta, — egyidejűleg kötelezte a bérleti birtokot 1879. apr. 24. felperes használatába visszabocsátani; felperesi ügyvéd díjait saját fele irányában a biztosítási költségekkel 34 frt 60 krban állapítván meg;— köv. indokolással : „Alperes a tárgyalásnál beismerte, hogy a kereseti összeggel mint berhátralékkal felperes részére tartozásban van. Ezen beismerés mellett nem volt figyelembe vehető azon védekezése, hogy a bérlethez tartozó csűr nem léte miatt 400 frt kára volt, s e miatt a bérhátralékot megfizetni köteles nem volna; mert a haszonbéri szerződés 4. pontja szerint, a bérleti területen levő épületeket, a bérösszegbei betudás mellett, alperes tartozott javitatni; de különben is az 1.8 2. sz. alatti nyugták bérfizetésre, és pedig korábbi bérfizetésre vonatkoznak; de mert alperes azt sem igazolta, hogy a csűr nem léte miatt terményeiben 400 frt kárt vallott; annálfogva a kereseti bérhátralék s annak szerződésileg kikötött kamatai megfizetésére alperest kötelezni kellett. „Egyidejűleg, tekintve hogy a haszonbéri tartozás pontos teljesítésének elmulasztása, a bérletbó'li kimozditást vonja maga után; s tekintve, hogy az előző évnegyedi bérkövetelésre nézve is, a felek közt, bár első bírósági ítélettel befejezett peres ügy van folyamatban; s tekintve, hogy a legközelebbi gazdasági év april 24-én jár le, — alperesnek bérletbó'li kimozditását elrendelni kellett/ A kir. tábla 1879. april 8. — 14739. sz. a. az első birósági ítéletet, a mennyiben alperes a haszonbérelt birtok visszabocsátására köteleztetett és 14 írt 60 kr. perköltségben marasztatott, — megváltoztatta, s felperest ebbeli keresetével elutasitotta, — a perköltségeket pedig kölcsönösen megszüntette; — egyebekben azt indokainál fogva hhagyta. Indokok: „Fentebbiekben azért kellett megváltoztatni, mert a haszonbérleti összeg nem fizetése esetére a haszonbéri szerződés megszűnte kikötve nincs; egyébb ok pedig, melynek alapján felperes azt követelhetné, fenn nem forog. Felperes csak részben levén nyertes, a perköltségek kölcsönösen megszüntettek. A 1 e g f. ítélőszék következőleg ítélt: „A kir. tábla Ítélete azon részében, melyszerint alperes 242 frt 50 bérösszeg s 1879. januártóli 6°/0-ban elmarasztatott — felhívott indokaiból hhagyatik; többiben megváltoztattatik, s az elsó bíróság ítélete azon részében is, melyszerint alperes a bérlemény visszabocsátására köteleztetett, s perköltségben is marasztatott, erre vonatkozó indokolásán kívül azért hagyatik helyben: „mert fennálló törvényeink szerint ellenkező kikötés hiányában, bérbeadó, a haszonbér nem fizetése esetében, a bérleti viszony megszüntetését s a bérlemény visszabocsátását követelni, még az esetben is jogosítva van, ha ez a haszonbéri szerződésben ki sem is köttetett j „mert továbbá az alperes által, felebbezési indokaiban felhozott, de a tárgyalás során nem is emiitett körülmény e helyütt figyelembe nem vétethetik.* (1879. július 17. — 6699. sz. a.) Jogeset. Azon (al zálogkép) zálogtartó, ki a zálogszerző család illetékes tagjai által, minden jogaikról való lemondás mellett, felhatalmaztatotl, a jószágtulajdonosaival való egyezkedés alapján a zálogbirtok kiváltására, s ki a zálogtulajdonos család egyik jogutóda — azt később örök áron megszerezte: annak zálogváltási czimen való kibocsátására — nem kötelezhető, — mi' után azon felhatalmazás az Örök adásoeoési szerződésben alkalmazást nyertnek tekintendő. Szunyoghy Albert mint néhai Erdődy Zsuzsannától származott gyermekei term. s törv. gyámattya — gr. Degenfeld Imre, Gusztáv, hg Odescalch y Gryuláné, gr. Dagenfeld Ilona, Tisza K&ltnánné, gr. Károlyi Ti bor né, b. Podoianiczky Grézáné stb. e. az ujfehértói, szegegyházi, booti s nicskei ingatlanok zálogbóli k i vál tá sa iránt 1874-ben a nyíregyházai tszék előtt pert indított. Felperes jogelőde Erdődy László s alperesek jogelődei: Bárczay Anna s Zsuzsáiua közt a nevezett birtokokra 1840. nov. 5. — 32,000 frt összegben zálogszerződés keletkezett (A. s B. pótszer) — 32 esztendőre — s azok kiváltása Cíéloztatik jelen keresettel. A tszék 1877. apr. 13. — 2232. sz. a. a zálogsom ma megtérítése mellett, az összes kereseti ingatlanokra megállapította a zálogkiválthatást — természetesen a javitmányok s beruházások megtérítése s a roszabbitmányok leszátnithatása mellett — a zálogos javak átadására kötelezve alpereseket, — kikegyszersm ind a szegegyházi és bóóti zsellértelkek után felvett kárpótlási összegek és szőlők váltságdijainak megtérítésében is marasztattak. — Azonban meg nem Ítéltetett felperesnek az ujfehértói 2757. hr. sz. 8 n/16 hold birtok, ugy a követelt kaszonvételek s perköltségek — felp. ügyvéd dija s költségei 438 — alperesié 118 frtban állapitatván ni3g— köv. indokokból: ,Felperes az A. B. zálogszerződésekkel babizonyította a zálog valóságát, t. i. hogy a nevezett birtokok jogelődje által alp. jogelődöknek zálogba adattak; alperesek ezt beismerték, ugy felperes zálog váltási jogosultságát s azt, hogy ők az elzálogitók örökösei, birtokutódai s birtokosai azon javaknak; miáltal felperes perelhetési joga s a zálognak aipereskrei átháramlása is igazoltatott. A természetben visszaadatni rendelt birtokok m i s ége, mennyisége sfekvősége —szemben alperesek tagadásával— szintén kellő adatokkal bebizonyitatott. „Nevezetesen a majorsági belsőség, — a verebélyi, micskei szalaiféle pusztai birtok, ugy az Erdődi féle birtokrész tekintetében a fekvőség Diósi István s több más tanuk által bizonyitatott, kik a fekvést s mesgyéket helyszínén kimutatták — a mennyiség pedig az 1844 — 47-ben hitelesített térkép s földkönyv alapján, a helyszínén tett összehasonlítás után, a szakértő mérnökök munkálatai által. „Nem lehetett azonban a 2757. hr. sz. 8n/16 hold birtokot megítélni, habár a zálogos micskei Erdődy-