Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 63. szám

251 eszerint annak visszafizetésére is ügyvédét kellett kötelezni — a panasz e része annálkevésbé vehető figyelembe, mert felperes nincs gátolva abban, hogy a fenti összeget közvetlenül ő fizesse vissza. „Végre felperesnek állott kötelességében s érdekében, a nyugdíj kiszolgáltatásának helye iránt magának alapos tudomást szerezni; a mennyiben tehát ezt elmulasztotta, — alperes az ujabbi kérvény költségeivel jogszerüleg nem terhelhető." (1879. július 17. — 14673. sz. a.) A perben állolt felperes állal teli engedmény a váltóhoz csatolt lapra levén vezetve: az engedményes által kért végrehajtás meg nem tagadható az alapon, mikép az engedmény nem közvetlenül magára a váltóra vezettetett. Körngast József — B e e s Ottó e. 500 frt váltótartozás erejéig engedmény alapján a nagykanizsai tszéknél végrehajtás elrendelését kérelmezte. Atszékf. év május 19. — 4455. sz. végzésével azt megtagadta; mert az e n ge d m ény nem magára a. váltóra vezettetett (Váltó törv. 18. §.) Végrehajtó semm. panaszára — ASemmitőszék a neheztelt végzést megsemmisítette (Váltó Elj. 91. §. b. p. s 297. §. 18. p.) „tekintve, hogy a perben állott felperes által tett engedmény, a váltóhoz csatolt lapra vezetetvén,sekként kellőleg igazoltatván: a végrehajtás az eljáró bíróság által előadott indokból megtagadható nem volt.'4 {1879. július 1. — 13158, sz. a.) A váltó eljár. 89. §-ban rendelt kiigazítás, vagy az ott előirt eljárás foganatosítása nem szükségeltelik, ha a bir. végrehajtó foglaláskor a lefoglalt takarékpénztári részvények számait azonnal fel nem jegyezte azért, mivel akkor nem voltak végrehajtást szenvedett birtokában. Cziner Jakab — Blau József e. 2000 forint erejéig elrendelt váltójogi végrehajtás a hevesi jbiróság végrehajtója áltai foganatositatván — alperes előterjesztést adott be — melyet a jbiróság f. év június ;13. — 4107. sz. végzésével elutasított. Ez e. végrehajtást szenvedett semm. panaszt adott be. A Semmi tő s z é k azt elvetette; „mert az, hogy a bir. végrehajtó a bizt. végrehajtás foganatosításakor lefoglalt, s a jkönyv 1. tétele alatt felvett részvények számait azonnal fel nem jegyezte, — tekintve, hogy ezen takarékpénztári részvények a foglalás idejében nem voltak a végreh. szenvedett birtokában, hanem 3-ik személynél elhelyezve léteztek, — azok részletes körülírása tehát ott teljesíthető nem volt, s hogy az utólag azon 3-ik személynél is eszközölhető lesz, kinél azok elhelyezve vannak, — oly hibás eljárárnak, mely annak a Váltó elj. 89. §-ban előirt kiigazítását vagy eljárás foganatosítását igényelné, nem tekinthető; „mert továbbá a biztosítást foganatosító bíróság által, a panaszttevő résséről, a biztosítás foganatosításakor ajánlott, azonban felperes által el nem fogadott biztosítéknak, a követelés fedezéséül való elfogadhatása, s annak ^légségessége tekintetében tett intézkedése e. — miután e felett a felek meghalgatásával már határozott, — további jogorvoslat (Váltó Elj. 58. §.) helyt nem foghat." (1879. július 3. — 14001. sz. a.) Senimitüszéki döntvények. A marcális bírság s kárösszeg megfizetése iránt indítóit perek, a sommás eljárás alá tartozó, közönséges mezei rendőri ügyek közé nem soroltathatván: azok, ha a kereseti összeg a járásbíróság hatáskörét meghaladja, — a törvényszék elébe tartoznak. Dánczinger Náthán — Petrákovics József e. 4708 frt 20 kr. m arcalis bírság és 744 frt kárösszeg fizetésére a s.-a.-újhelyi tszék előtt 1879. február 10-én girás pert indított, melyben az illetékesség kifogásoltatott, — a tszék f. év május 2. kelt végzésével magát illetékesnek mondotta ki; mert a H. T. K. III. R. 33. czime s az 1729:42. tcz. szerint a girás perek az alispán — az id. törv. szabályok szerint pedig a tszék illetőségéhez soroltattak; és utóbbinak ebbeli illetőség-ét az 1868:54. tcz. sem változtatta meg, mivel a marcális bírság iránti keresetek a rendesek sorába tartoznak. Alperes semm. panaszszal élt. A SemmitŐszék azt elvetette; „tekintve, hogy az 1840: IX. tcz. 28. §. e. p. szerint a jelen kártérítés iránti per a sommás eljárás alá tartozó közönséges mezei rendőri ügyek közé nem sorozható, — a megítéltetni kért összeg pedig a jbiróság rendszeres hatáskörét meghaladja.4'- (1879. június 24. — 1 1762. sz. a.) Az állam azon részeiben, (p. o. Horvátországban) hol a magyar perrend nincsen hatályban, eszközölt kézbesítés érvényesnek tekintendő, ha az ottani perrendnek megfelelően teljesítetett. Következéskép, a magyar bíróság által hozott, s fenti módon kézbesített ítélet alapján a végrehajtás meg nem tagalható. Kohn s Valentin czég — Pollák Jakab vukovári lakos e. 214 frt erejéig a bajai jbíróságnál végrehajtást kérelmezett, mely alperes ingóságaira elrendeltetett s foganatosítására a vukovári jbiróság megkerestetett. Alperes semm. panaszt adott be. A Semmi tőszék azt elvetette ; inert az ország azon részeiben, hol az 1868 : 54. tcz. nincsen hatályban, eszközlött kézbesítés akkor is bir érvénnyel, ha az a megkeresett bíróság hatósága területén fennálló perrendtartásnak megfelelően teljesítetett. ,,Ehhezképest pedig jelen esetben az ítélet a Horvátországi perrend 76. §. szerint kézbesítettnek tekintendő; miután annak kézbesítése megkíséreltetett, de elfogadása a panaszttevö által megtagadtatván, az a bíróságnak viszszamutattatott.'- (1879. július 16. — 12812. sz. a.) A törvényhozás teendő (de még mindig nem lett) intézkedéséig, oly közforgalmi magán értékpapírok, tehát részvények szelvényei is, melyek előmutalóra s nem névre szólnak, a megsemmisítési eljárás tárgyát nem képezhetik. Gönd öcs Benedek a bpes ti tszékhez folyamodott, hogy a bpesti gőzmalom részvénytársaság 1440. sz. részvényének 1876. évre szóló, s elveszett szelvénye megsemmisítését eszközöltesse. A tszék f. év május 6. kelt végzésével azt megtagadta, mivel az előmutatóra szóló szelvény, a közforgalmi tárgyat képező papírok sorába tartozik, s az ily papírok megsemmisítése iránti eljárás törvényileg még nem szabályoztatok. Folyamodó semm. panaszt nyújtott be. 63*