Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 5. szám

20 azon esetre,ha felpereB stb.stb. Eskü letétele esetében a perkelt, kölcf önösen megszüntetnek, mert a perre maga felperes adott okot azáltal,hogy a már egyszer megfizetett 20 frtot is kereset tárgyává tette s igy alpereseket védekezésre kénszeritette." • 4 A legf. I tél ősz ék következőleg határozott: „Tekintve, hogy alperesek a 20 frt fizetését tőke s kamat törlesztésre történtnek állitják, —annak kijelölése nélkül, hogy mily összeg esik abból a kamat s mily öszszeg a tőkére; — ily határozatlan állítás pedig birói figyelembe nem vehető; és . „tekintve, hogy az alperesek által alkalmaztatni kívánt főeskü általi bizonyításnak az ellenfél határozott beleegyezése hiányában a Váltó Elj. 2 ). §. alapján helytadni nem lehet; „ugyanazért az ügy érdemét illetőleg a 2-od bíróság ítélete megváltoztattatik, s ez irányban az első bíróság ítélete ezen indokból hagyatik helyben. „A perköltséget illetőleg azonban mindkét alsó bir. ítélet megváltoztatik s azaz Ítéletek különbözősége alapján kölcsönösen megszüntettetik" (1378. decz. 16. — 872. sz. a.) Körrendelet valamennyi e. f. kir. törvényszék, kir. járásbíróság és kir. közjegyző kamarákhoz. A hagyatékban talált dohány s dohánygyártmányra vonatkozó eljárás iránt. A kir. pénzügyminister urnák folyó évi 55337. szám alatt a kir. pónzügyigazgatóságokhoz, valamint a kir. dohánybeváltó felügyelőséghez, és beváltó hivatalhoz intézett körrendeletét, melyben valamely hagyatékban talált, és az örökhagyó által szabályszerűen megszerzett dohány vagy dohánygyártmány iránt követendő eljárásra nézve intézkedik, •/. alatt tudomás végett a czimnek megküldöm. Budapesten, 1878. nov. 28-án (29307. sz. a.) Az igazságügyminister rendeletéből. Áz idézett pénzügyministeri rendelet következőleg áll: Kérdés támadván aziránt, mily eljárás alkalmazandó valamely hagyatékban talált oly dohány, illetőleg dohánygyártmány iránt, melyet: a) az örökhagyó az 1868. évi XIV. tezikk 3—7. §. és az 187G. évi IV. tezikk 3—5. §-ai értelmében nyert engedély mellett saját használatra termesztett, vagy mely ;s b) az örökhagyónak az 1868. évi XIV. törvónyezikk 8. és 9. §-ai és az 1876. évi IV. tezikk 6. §-a folytán a kincstár számára beszállított vagy külkereskedésre termelt dohányból az ott meghatározott fogyasztási illeték megfizetése mellett meghagyott, vagy végre, melyet c) az örökhagyó az 1878. évi XXL tezikk 6. czikke alapján nyert engedély és az 1875. évi XIV. tezikk, illetőleg az osztrák-magyar vámterületek említett 1878. évi 21. törvényezikk által elfogadott általános vámtarifája 7. §-a melletti jegyzékben foglalt engedély dij és vám lefizetése után külföldről behozott illetőleg behozatott. Tekintettel az 1842. évben a harminczadi hivatalok számára kiadott utasításra, annak 341, 342, 343 ós 344. §§. alapján rendeltetik: miszerint azon esetre, ha valamely hagyatékban oly dohány, illetőleg dohánygyártmány találtatik, melyet az örökhagyó a fentebbi a) b) és c) pontokban megjelölt esetekben szabályszerüleg megszerzett, illetőleg termesztett s ezen megszerzés, illetőleg termesztés az örökhagyó nevére kiállított termesztési, esetleg tartási engedély (1868:14. tezikk 4. §-a és 1876 :4. tezikk 5. § a) illetőleg okmány (1868:14. tezikk 8. §-a) vagy vámhivatali bárcza által igazoltatik, az örökösök ezen dohányt felhasználhatják a ,nélkül, hogy ezen czélra különös engedélyre szükségük lenne; ha azonban az örökösök ily dohányt eladni vagy másnak átengedni akarnának, ezt csak azon hatóság vagy hivatal írásbeli beleegyezésével tehetik, mely a dohánytermesztésére, megtartására vagy behozatalára az engedélyt adta. Ha ily dohányt vagy dohánygyártmányt bíróilag kellené eladni, az csakis az illetékes pénzügyi igazgatóság tudomásával és egy kirendelt közege jelenlétében történhetik meg, az eladási hirdetménybe felveendő azon feltétel alatt, hogy a vevő a dohány s illetőleg dohánygyártmány elfogyasztására szükséges engedélyt az illetékes pénzügyi igazgatóságtól beszerezni, s az ezen engedélyben előirt feltételeknek magát alávetni tartozik. Budapesten, 1878. okt. 12-én. (55337. sz. a.) A pénzügyminister helyett: Madarássy s. k, államtitkár. Curiai kinevezések. Ferency János és P a lg ár I g n á c z budapesti kir. tábla birái — legfőbb itélőszéki bírákká neveztettek ki. Halálozás. Tóthfalusy Miklós kir. tábla pótbirája koszszas betegeskedés után élte 58-ik évében elhunyt. — További kinevezések és áthelyezések. A király K ov á c s i Lároly erzsébetvárosi járásbirósági albirót a dicsőszentmártoni járásbírósághoz járásbiróvá, Cservény István egri törvényszéki aljegyzőt pedig a hevesi járásbirósághoz albiróvá, a közmunka és közlekedésügyi minister, Sárkány Endre végzett joghallgatót, a mondott ministeriumhoz díjtalan fogalmazó gyakornokká nevezte ki. — Az igazságügyminister Tihanyi Ferencz budapesti 1.—III. ker. kir. járásbirósági segédtelekkönyvvezetőt, a pestvidéki kir. törvényszékhez helyezte át. Semmitöszéki tanácsok január 21-töl. I. Tanács. Elnök: az országbíró Mailátb György, Birák: Soltész, Babos, Szloboda, Barta, Oberschall. II. Tanács. Elnök: Perczel Béla; Birák: Láday, Osvald, Németh Miklós, Gallu, Lacza. III. Tanács. Elnök • Tóth Lőrincz; Birák: Beke, Pápay, Nagy Samu, Lehoczky, Sánta. IV. Tanács. Elnök: Szabó Imre, Bírák: Manoilovich, Mersics, Rauchofer, Csóók, Kiss. V. Tanács. Elnök: Soltész, Birák: Vértessy, Masiérevic, Elekes, Erdélyi. Bejelentetett összesen: 620 ügy — ezek közt 8 kereske • delmi, — 13 a legfőbb Ítélőszék — és 25 a kir. táblák ellen. i • Felelőé szerkesztő és kiadó-tulajdonos. ö^raOLAY ISTYlN. Megjelen e lap lietenkint kétszer — kedden és pénteken.— Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., félévre 4frt,negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOít-nál muzeum-kőrut 10. sz.